A közelmúltban itthon is egyre jobban elterjedtek a mesterséges intelligenciával készült vagy manipulált tartalmak. Hogyan szabályozza a jog ezt a jelenséget, és mit tehet az, aki áldozatául esik egy ilyen visszaélésnek? Pár hete többek között ezekről a kérdésekről nyilatkoztam a HVG-nek.
Az Egyesült Államokban egyes biztosítók elkezdték kizárni a felelősségüket az AI eszközök használata során okozott károkért, és ez a trend már Magyarországon is megjelent.
Hogyan használják a platformok a személyes adatainkat az általuk használt AI-modellek betanításához a szolgáltatásaik hatékonyságának javítása érdekében, és milyen lehetőségeink vannak ennek korlátozására?
Hogyan állapítsuk meg, hogy vonatkozik-e ránk az EU AI Rendelete (AI Act)? A cikksorozat második részében ezt a kérdést járom körbe.
Mi a különbség a sima generatív AI, és a kifejezetten a jogi piacra szánt legaltech eszközök között jogi munkában történő használat során?
My insights on the clash of the digital empires' regulatory models, AI's impact on the job market and much more from a recent panel discussion organised by The Lighthouse Budapest.
Miért nehéz szabályozni a technológiai megoldásokat, és miről is szól lényegében az Európai Unió MI Rendelete? A cikksorozat első részében az MI Rendelet (AI Act) szabályozási környezetét mutatom be.
Összefoglaló a mesterséges intelligencia jogi munkában történő felhasználásával kapcsolatos lehetőségekről és kockázatokról, gyakorlati tanácsokkal kiegészítve.
Hogyan érintik a technológiai újítások a filmipart, és mit tehetnek az iparág szereplői jogaik hatékony védelméért és munkájuk megőrzéséért?
A Szinkron Alapszervezet elnökével a mesterséges intelligenciának a művészekre és művészeti iparágakra várható hatásáról beszélgettünk.
Elindult a Mestersége(s) Ügyvéd blog, ahol elsősorban a digitális technológiák és a mesterséges intelligencia jogi aspektusairól, valamint egyéb, üzleti jogi témákról fogok saját tartalmakat közzétenni.