Mostantól akár többmillió forintos kártérítést is kérhetünk a Google-től az AI Overview-k miatt (cikkem a Telex.hu oldalon)
Május végén fontos döntést hozott a müncheni regionális bíróság a Google AI Overview szolgáltatásával kapcsolatban, amely a hazai internet felhasználók számára is fontos tanulságokat hordoz. A bíróság ugyanis kimondta, hogy amennyiben a Google AI technológiát használó “AI Overview” néven ismert, a Google keresőben első helyen feltűnő, összefoglaló szolgáltatása valótlan információkat tartalmaz, azért a Google közvetlenül felelőssé tehető. Ez jelentős eltérés az eddigi gyakorlattól, és felhasználók ezreinek teheti lehetővé, hogy például a személyiségi jogaikat sértő állítások eltávolításán túl kártérítést kérhessenek a jelentős platformtól. Az ügy tanulságait a Telex.hu oldalon foglaltam össze a vezető hazai weboldal újságírójának segítségével, az alábbiakban pedig kicsit bővebben is kifejtem az üggyel kapcsolatos véleményemet.
Miről szól az ügy?
A felperesek egy kiadóvállalatot üzemeltettek, és tudomásukra jutott, hogy a Google AI Overview szolgáltatása a cégükre rákeresve hamis információkat adott ki, átverésekkel és visszaélésekkel hozta kapcsolatba őket, amit a cégek sérelmeztek, és jogi lépéseket kezdeményeztek a helyzet orvoslása érdekében.
Hogyan működik a Google AI Overview szolgáltatása?
A szóban forgó szolgáltatás a Google keresőbe beírt keresőszavak alapján nemcsak találati eredményeket, linkeket ad ki, hanem az elérhető linkek alapján összefoglalja a főbb tudnivalókat is. A szolgáltatás célja, hogy megkönnyítse és meggyorsítsa a felhasználó által keresett információk megtalálását. Bár a szolgáltatásban elérhetőek az alapul szolgáló linkek is, a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a felhasználók csak ritkán kattintanak át az eredeti tartalmakra, és lényegében csak az az AI által készített áttekintést olvassák el.
Az AI Overview lényegében egy keresőszolgáltatásra ráhúzott generatív AI chatbot layer, ami egy komplex statisztikai valószínűségszámítás alapján találja ki a következő szót és mondatot, ennek összes előnyével és hátrányával. Az ilyen megoldások egyik kockázata, hogy sokszor hallucinálnak, azaz olyan dolgokat is kitalálnak, és olyan állításokat is megfogalmaznak, amelyek az eredeti cikkekben nem is szerepeltek.
A jelen esetben is pontosan ez történt, ugyanis a felperesekről szóló eredeti bejegyzésekben nem szerepeltek a felperesek jóhírnevét sértő állítások, és ezért a bíróság kimondta, hogy az AI Áttekintésben szereplő szöveg a Google által létrehozott saját tartalomnak minősül, amelyért a Google-nek ugyanúgy felelősséget kell vállalnia, mint egy online újság kiadójának.
Miért, eddig nem így volt?
Nagyon nem.
Mindezidáig egy jogsértő cikkre mutató link esetén az érintett személy legfeljebb a link Google keresési találatok közül való eltávolítását, azaz a keresőszolgáltatás általi "elfelejtését" kérhette, de a Google magáért a linken elérhető cikkben szereplő jogsértő állításokért nem volt felelősségre vonható. Ha például egy online újság lehozott rólunk egy gyalázkodó cikket, akkor a konkrét cikkben foglalt állítások miatt az adott sajtótermék kiadója volt felelősségre vonható, a Google nem.
Ennek az oka az, hogy az internet szabályozásának a hajnalán, nagyjából 30 éve az Egyesült Államok innovációt támogató törvényhozói úgy döntöttek, hogy a felhasználók által közzétett tartalmak elérhetőségét biztosító, azokat tároló, továbbító cégeket (őket neveztük annak régebben közvetítő szolgáltatóknak, manapság platformoknak) bizonyos feltételek betartása esetén mentesítik a tartalommal kapcsolatos felelősség alól. Ez megkönnyítette az online szolgáltatások organikus fejlődését és elterjedését, egyúttal megakadályozta azt, hogy a szolgáltatóknak minden egyes tartalmat, hozzászólást rendszeresen monitorozniuk kelljen a jogellenes tartalom kiszűrése, és az ezzel kapcsolatos jogi felelősség elkerülése érdekében.
Ezek a mára hatalmassá nőtt, az egész digitális világot domináló szolgáltatók (többek között a Google, a Youtube, a Facebook, a Twitter, az Airbnb stb.) többek között ennek a szabálynak köszönhették a globális felemelkedésüket és vezető szerepüket. Ezek a cégek mára már az egyes államokkal vetekedő szuverenitással rendelkeznek annak köszönhetően, hogy minden jelentős társadalmi folyamatba és értékláncba (közösségi média, álláskeresés, saját tartalom közzététele, szálláskeresés, reklámozás stb.) közvetítőként tudtak beékelődni, és a keresletet és kínálatot díj, vagy jutalék ellenében kötötték össze, és időközben a hálózati hatás néven ismert jelenség által megtámogatva a versenytársaikat szépen lassan kinyírva mindenhol megkerülhetetlenné váltak.
A fenti szabályt az internetes kereskedelem fellendülésekor az Európai Unió is átvette, és nemcsak a 2000-es elektronikus kereskedelmi irányelvbe, de a pár évvel ezelőtti platformszabályozásának központi elemét alkotó, a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletébe is beépítette. Ennek alapján a Google akkor mentesülhet a keresőszolgáltatásában találati eredményként megjelenő linkekkel kapcsolatos igények alól, ha nincs tudomása azok jogsértő jellegéről, azokat csak tárolja és továbbítja, és jelzés esetén eltávolítja azokat.
A Google ebben az ügyben is arra hivatkozott (és valószínűleg fog is még a fellebbezésben), hogy az AI alapú szolgáltatásában megjelenő szöveg nem tekinthető saját tartalomnak. Csakhogy a szolgáltatás lényege pont az, hogy a kiváltsa a keresési találatok elolvasását, és ezzel a Google a saját ökoszisztémáján belül tartsa a keresőszolgáltatás felhasználóit.
Ha viszont tartalmat váltunk ki egy lényegében azzal egyenértékű tartalmi összefoglalóval, az bizony azzal is jár, hogy már nem mondható ki egyértelműen, hogy az AI Overview szolgáltatásának nyújtásával a Google csak a linkelt tartalmakhoz nyújt elérést passzív közvetítő szolgáltatóként.
Ami egyik oldalról gazdaságilag és pénzügyileg előnyös a Google számára, és ennek érdekében tartalmilag átlép az eddigi jogi kereteken, ott ezt - ha tetszik, ha nem - a jogi értékelésnek és minősítésnek is le kell követnie, és ebben az ügyben pontosan ez történt.
Nem ez az első eset
Az amerikai cégeknek egyébként nem először(és minden bizonnyal nem is utoljára) okoz gondot az Európai Unió jogszabályainak való megfelelés, a szabályok helyes értelmezése. Ennek az egyik legfontosabb oka, hogy az USA piaci alapú, az innováció támogatását előtérbe helyező szabályozói megközelítésével szemben az EU jogi szabályozása nagyon nagy hangsúlyt fektet az európai állampolgárok személyiségi jogainak védelmére, és ezek a szabályok az EU területén szolgáltatást nyújtó cégekre is kötelezőek.
Pár évvel ezelőtt a Facebook által bevezetett “fizess, vagy megfigyelünk” szabály alkalmazása verte ki a biztosítékot, amivel kapcsolatban felmerült, hogy a felhasználók által a viselkedésalapú reklámozás fenyegetésének árnyékában nem érvényes az ahhoz adott felhasználói hozzájárulás. Ennek oka, hogy ezt a hozzájárulást a felhasználók nem azért adták meg a szolgáltatóknak, mert szívesen veszik, ha a közösségi életük minden apró részletét egy részletes személyiségprofil alapján személyre szabott reklámok kiszolgálására használják fel, hanem pusztán amiatt mert nem szeretnének díjat fizetni. Az adatvédelmi jogszabályok alapján viszont a hozzájárulás érvényességének viszont feltétele, hogy annak valóban önkéntesnek kell lennie, és annak megtagadásához nem fűződhet hátrány.
Ha viszont valaki csak abból a két opcióból választhat, hogy az addig ingyenes (és korábban örökké ingyenesnek ígért), időközben gyakorlatilag egyetemes szolgáltatássá vált közösségi médiát csak havidíj ellenében használhatja, vagy hozzájárul a privát szférájába való jelentős, és a szolgáltatás nyújtásához egyáltalán nem szükséges beavatkozáshoz, akkor az nem lesz jogszerű, főleg, ha ennek megtagadása esetén elveszítheti a szolgáltatáshoz való hozzáférést.
Az AI által generált szöveg saját tartalomnak minősül
A Google AI Overview szolgáltatásával kapcsolatos német bírósági ítélet lényege, hogy először mondja ki azt, hogy amennyiben a Google vagy más platform aktív szerepet játszik a szolgálatásain belül elérhető, másoktól származó tartalom alakításában és új tartalmat hoz létre, akkor azért önálló felelősséget kell vállalnia, és nem mutogathat a generatív AI szolgáltatása által felhasznált cikkek szerzőire és kiadóira. Ez önmagában nem újdonság, és egyébként logikusan következik az irányadó szabályok értelmezéséből.
Ami viszont érdekes, az az, hogy a döntés akár egy magyar bíróság előtt is születhetett volna, mivel ezt a területet az európai uniós jog is szabályozza, és a közösségi, illetve az azt kiegészítő magyar jog is lehetőséget nyújt egy külföldi szolgáltatóval szembeni közvetlen fellépésre és akár kártérítési igény érvényesítésére.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben valaki azt tapasztalja, hogy a Google AI Áttekintés szolgáltatásában vele kapcsolatban hamis, a jóhírnevét vagy egyéb jogait sértő állítások szerepelnek, és azok nem egyértelműen az AI alapú válaszhoz felhasznált cikkekből kerültek átvételre, akkor nemcsak azt kezdeményezheti a Google-nél, hogy az távolítsa el ezeket az információkat. A jogsértés jellegétől függően akár többmillió forintos sérelemdíjat (a régi Ptk. terminológiája szerint nem vagyoni kártérítés) is kérhet (a jogsértés megállapítása, az abbahagyásra kötelezés, az jogsértéstől való eltiltás és nyilatkozattal történő elégtételadás mellett), vagy amennyiben a sértett azt is bizonyítani tudja, hogy a Google szolgáltatásának téves állításai miatt elveszítette ügyfélkörét, állását, vagy egyéb kár érte, akár jogi költségekkel együtt közvetlenül kártérítést is követelhet a Google-től.
Mi várható?
Figyelembe véve, hogy piaci adatok szerint a Google AI Áttekintés szolgáltatásának a pontossága nagyjából 90 százalékos pontossággal működik, és a Google a világ egyik, ha nem a legtöbbet használt online keresője, akkor ebből kiderül, hogy a Google AI-alapú összefoglaló szolgáltatása komoly anyagi és felelősségi kitettséget hordoz, amit tovább súlyosbít az egyes országokban irányadó kártérítési jog és gyakorlat. Kérdés, hogy a német bírósági ítélet következményeként a Google milyen kockázatcsökkentő intézkedéseket fog bevezetni, vagy hogy egyáltalán módosítja-e majd a szolgáltatása működését.
A legtöbb esélye persze inkább annak van, hogy a Google az amerikai cégektől megszokott “move fast and break things” stratégia jegyében a piaci lehetőségei maximalizálására, és emiatt inkább a döntés megtámadására fókuszál majd, esetleg az amerikai kormányzat segítségét kéri az EU-ra gyakorolt geopolitikai nyomás már többször jól bevált gyakorlatát követve.
Ha szükséged van jogi tanácsadásra, vagy képviseletre a globális, vagy éppen hazai platformok működésével kapcsolatban, vagy szeretnék fellépni egy rólad megjelent jogsértő tartalom miatt, szívesen segítek. Az elérhetőségeimet itt találod.
