Hogyan alkalmazzuk az AI Act transzparenciával kapcsolatos szabályait a gyakorlatban? 1. rész.

2026. augusztus 2-án hatályba lépnek az Európai Unió Mesterséges Intelligencia Rendeletének az AI rendszerek átláthatóságával kapcsolatos követelményei, amely fejlemény egyaránt érinti az AI szolgáltatásokat fejlesztő és használó cégeket is. A lenti cikk első részében összefoglalom, hogy egy átlag AI technológiát használó vállalkozásnak mit érdemes tudnia ezekről a szabályokról, és hogyan tud a gyakorlatban is megfelelni azoknak. A cikksorozat második részében egy Q&A keretében az ügyfeleimtől az utóbbi hetekben kapott, az AI transzparenciával kapcsolatos kérdésekre adott válaszaimat fogom összefoglalni általános jelleggel abban bízva, hogy ezek másnak is segítséget nyújthatnak a jogi megfelelésben.

Az átláthatósággal kapcsolatos követelmények fontossága és jelentősége

Amint arról már korábban is írtam, az MI Rendelet egy alapjogi csavarral megspékelt speciális termékbiztonsági szabályozás, amelynek a célja az egészségre, biztonságra és az alapvető emberi (többek között a tájékozódás szabadságára, a magánszféra tiszteletben tartására vonatkozó, és a személyes adatok védelméhez fűződő) jogokra gyakorolt károk és káros hatások megelőzése, kezelése, az ezzel kapcsolatos általános jogi elvárások rögzítése, és a szabályok megszegése esetén alkalmazandó szankciók meghatározása.

Miután lassan a fél internetet elárasztja az AI használatával előállított kétes minőségű tartalom, a legtöbb országban folyamatosan fokozódik az algoritmusok által leginkább üzleti célból táplált politikai megosztottság, az újságírás alapvető etikai és szakmai szabályait sem ismerő influenszerek kétes forrású és megbízhatóságú tartalmakkal (ismertebb nevén: fake news) építik saját maguk és követőik gigantikus visszhangkamráit, és - amint nemrég láthattuk - egyes politikai szereplők az országgyűlési választások befolyásolására is alkalmas módon használnak egészen nyilvánvalóan AI által generált, tartalmukban hamis, megtévesztő tartalmakat, könnyen belátható, hogy talán még soha ilyen igény nem mutatkozott arra, hogy el tudjuk határolni, illetve meg tudjuk különböztetni a valóságost a valótlantól.

Ehhez segítséget kellő ösztönzés híján aligha várhattunk csak a technológiai megoldásokban utazó iparágaktól. Amíg többek között a Meta üzleti modellje kifejezetten az érzelmekre ható, kifejezetten megosztó tartalmak minél hatékonyabb terjesztésére épül, az online újságírásban egyre inkább elmosódik a saját, és az AI által generált, vagy azzal módosított tartalom, és amíg a népszerű generatív AI szolgáltatások, vagy éppen fogyasztói tájékoztatás célját szolgáló chatbot-ok válaszait sokan összetévesztik a szakemberek által adott, megfelelő tudáson és tapasztalaton alapuló felvilágosítással, nem meglepő, hogy a szolgáltatóknak nem fűződik különösebb érdeke ahhoz, hogy a szolgáltatásaikat használó személyek részére egyértelmű legyen, hogy mi az, amit a statisztikai valószínűségszámítás módszere alapján működő AI generált és/vagy módosított, és ami az, ami a megfelelő szakmai protokollok betartásával készült, és ami valóban megbízható.

A jogi szabályozás egyik lényeges célja viszont éppen az, hogy a társadalmi érdek védelmében olyan szabályokat írjon elő az alapvetően profitmaximalizálásra törekvő, és az új technológiák hatékonyságát meglovagolni kívánó szolgáltatóknak, amelyek a közérdek érvényesüléséhez szükséges és arányos mértékben korlátozzák, ha kell, szankcionálják, és ezzel végső soron a helyes mederbe tereljék ezeket a tevékenységeket.

A mesterséges intelligencia európai szabályozásának rendszerében az MI Rendelet 50. cikke pontosan ezt a szerepet tölti be. De miről is szólnak ezek a mostanában sokat idézett előírások?

Az MI Rendelet transzparencia-követelményei

Szolgáltatók, vagy alkalmazók vagyunk, vagy egyik sem?

Az MI Rendelet, ismertebb nevén az AI Act 50. cikke a fenti általános igényt bontja le, és fogalmazza meg az AI rendszerek szolgáltatóinak és alkalmazóinak címzett egyedi kötelezettségek formájában.

Mivel a kötelezettségek konkrét jogszabályi kategóriákba besorolt szereplőkre vonatkoznak, nem tudom elégé kihangsúlyozni annak a jelentőségét, hogy a transzparenciával kapcsolatos szabályok helyes alkalmazásának előfeltétele az MI Rendelet alapján az AI-értékláncban elfoglalt szerepünk helyes értékelése. Ennek a feladatnak az elvégzéséről külön cikket is írtam, a továbbhaladást megelőzően érdemes ezt is elolvasni.

Ha valaki az MI Rendelet szerinti szerepét nem megfelelően értékeli, nem fogja tudni helyesen beazonosítani a jogszabály alapján rá vonatkozó szabályokat sem, ami végső soron jogi és akár bírságkockázatot is eredményez.

A közvetlen emberi interakciót végző AI rendszerekre vonatkozó követelmény

A Rendelet 50. cikkének (1) bekezdése azt követeli meg az emberek általi felhasználásra szánt AI rendszerek szolgáltatóitól (pl. ChatGPT, Perplexity, Claude, vállalati oldalakba integrált chatbot-ok stb.), hogy a felhasználók számára egyértelmű legyen, hogy nem egy emberrel, hanem egy AI rendszerrel "beszélgetnek" vagy kommunikálnak. Ez nem túl bonyolult, a rendszerek szolgáltatói kötelesek egy külön figyelemfelhívó tájékoztatást jól láthatóan elhelyezni a szolgáltatás keretén belül, ami a hatályba lépést követő első használatot megelőzően tájékoztatja a felhasználót. Ez lehet egy szöveges, vagy hangos, esetleg ikonokból álló, vagy ezek tetszőleges kombinációját magában foglaló tájékoztatás. A kötelezettség nem alkalmazandó, ha egy az EU fogyasztóvédelmi jogában meghatározott, elvont követelményeknek megfelelő fogyasztónak amúgy egyértelmű (kicsit jogásziasabban: a körülményekre és a felhasználási kontextusra figyelemmel, egy észszerűen jól tájékozott, figyelmes és körültekintő természetes személy szempontjából nyilvánvaló) lenne, hogy az adott szolgáltatás egy AI rendszer. Mivel ezeket a megoldásokat nemcsak az általában megfelelő AI-jártassággal rendelkező 18-49-es korosztály, hanem gyerekek, és az álhírekre általában fokozottan fogékony idősebbek is használják, én szolgáltatóként csak valóban indokolt esetben és mértékben hagyatkoznék ennek a kivételnek az alkalmazhatóságára.

Bár a kötelezettség csak az AI rendszerek szolgáltatóira vonatkozik, ne feledjük, hogy a mi cégünk is simán minősülhet ekként, ha például egy az általunk külső vállalkozótól megrendelt vagy saját belső fejlesztés eredményeképpen előállt, az ügyfeleinkkel, vásárlóinkkal interaktáló chatbotot a saját márkanevünk alatt a vállalati weboldalunkon elérhetővé teszünk.

Bár a vállalkozóval kötött szerződésben nem fogjuk tudni megváltoztatni az MI Rendelet általi minősítést, az ilyen típusú vállalkozási szerződések és együttműködések megfelelő strukturálása rendkívül fontos az AI jogi követelmények beazonosítása, és az ezzel kapcsolatos feladatok és felelősség megfelelő allokációjának biztosítása érdekében.

Az AI által generált és módosított tartalmakkal kapcsolatos jelölési követelmény

A Rendelet 50. cikkének (2) bekezdésében foglalt jelölési és észlelhetőségi követelmény címzettjei a szintetikus (azaz AI-jal generált vagy módosított) hang-, kép-, video- vagy szöveges tartalmat létrehozó AI rendszerek szolgáltatói kötelesek a külvilág számára nem látható, de megfelelő technológiai megoldással érzékelhető módon biztosítani, hogy a rendszereik felhasználásával létrehozott vagy módosított, és így AI-érintettségű tartalmaik ekként legyenek érzékelhetőek.

Mit is jelent ez a gyakorlatban? Ha például egy újságírónak megküldenek egy külföldi harci cselekménnyel kapcsolatos, vagy egy közéleti szereplő állítólagos botrányos viselkedésével kapcsolatos videót, az újságíró az anyag felhasználását megelőzően szeretne meggyőződni az anyag megbízhatóságáról. Ennek a folyamatnak a mai világban az egyik első lépése annak ellenőrzése, hogy az adott kép-, hang-, vagy videoanyag valódi-e vagy sem, és ebből a szempontból fontos annak kizárása, hogy azt esetleg gépi technológiával alkották/módosították-e. Erre elvileg alkalmas lehet a többek között a generatív AI szolgáltatók által a fenti követelményt teljesítve alkalmazott, szabad szemmel általában nem érzékelhető, vízjellel, meta-adatokkal, digitális ujjlenyomat készítéssel, vagy hasonló módon történő, megfelelő szoftveres technológiával érzékelhető, technológiailag biztonságos és nem eltávolítható jelölés. A megvalósítás technikai módjával kapcsolatban az Európai Bizottság egy ún. gyakorlati kódexben foglalta össze a lehetséges megoldásokat és javaslatait, ami megfelelően egészíti ki a jogszabály technológiasemleges és elvont követelményrendszerét.

Természetesen minden szabály alól vannak kivételek, és - mint tudjuk - a kivétel általában erősíti a szabályt. Nincs ez másképp a jelölési és észlelhetőségi követelménnyel sem.

Ennek megfelelően ezek a követelmények nem vonatkoznak az olyan AI-kontribúciókra, amelyek nem jelentenek érdemi módosítást az eredeti, nem AI által generált tartalmak kapcsán, például egy szöveges tartalomban csak az elírásokat javítják, a nyelvtani megfelelőséget biztosítják, gépi fordítást alkalmaznak, vagy egy videotartalomban például csak a képminőséget javítják, vagy éppen a tartalmat fényelik.

Az érzelemfelismerő és biometrikus kategorizálást végző AI rendszerek követelményei

Amennyiben egy fizikai boltban az érzelmeink felismerésére alkalmas rendszert üzemeltetnek például annak megállapítására, hogy mennyire vagyunk elégedettek a termékek elhelyezésével vagy éppen minőségével, vagy egy bank - adott esetben az adatvédelmi követelmények figyelmen kívül hagyásával - az ügyfelek elvándorlásának megelőzése végett AI-alapú érzelemfelismerést használ az ügyfélszolgálatra betelefonáló hívások elemzésére (true story: a hazai adatvédelmi hatóság pár éve rekordbírsággal jutalmazott egy ilyen kiválóan megtervezett megoldást), akkor azért ott is felmerül, hogy szerencsés lenne, ha az érintett személyek ezzel tisztában lennének.

Ugyanez a helyzet akkor is, ha a kedvenc boltunkba az esti mulatozást megelőzően betérve már nem a pénztáros, hanem az elektronikus önkiszolgáló rendszerbe integrált AI technológiát hasznosító arcfelismerő kamera állapítja meg, hogy betöltöttük-e az alkoholtartalmú italok és/vagy a dohánytermékek megvásárlására jogosító életkort.

Az MI Rendelet 50. cikkének (3) bekezdése lényegében azt írja elő az ilyen megoldások alkalmazóinak, hogy erről az első interakciót megelőzően megfelelően tájékoztassák az érintett természetes személyeket.

A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy amennyiben az ilyen funkciókat végző AI rendszer személyes adatokat is gyűjt (például a vásárlók képmását, vagy az azonosítható ügyfelek hangját), ott értelemszerűen az adatvédelmi követelmények teljesítésére is ügyelni kell.

A deepfake tartalmak címkézésére vonatkozó szabályok

Mivel manapság már mindenki használ alkalmazóként AI rendszereket konkrét tartalmak előállítására, ideértve többek között a reklámügynökségeket, a sajtótermékeket, a termékeiket és szolgáltatásaikat promotáló cégeket, az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó transzparencia-szabály a felhasználók (az MI Rendelet fogalmi rendszerében: alkalmazók) címkézési kötelezettsége.

A Rendelet 50. cikkének (4) bekezdése alapján ha valaki az AI rendszer felhasználásával eredetinek vagy valóságosnak tűnő (az MI Rendelet szerint: deepfake-nek minősülő) kép-, hang- vagy videotartalmat hoz létre vagy manipulál, vizuálisan is jól kivehető módon közölnie kell, hogy a tartalmat mesterségesen hozták létre vagy manipulálták.

Amint látjuk, az egyik alapvető különbség a fentiekben ismertetett, az AI rendszerek szolgáltatóit terhelő jelölési kötelezettség, és az alkalmazók által bevezetendő címkézési szabály között, hogy a szolgáltatói jelölésnek géppel olvashatónak és észlelhetőnek kell lennie, de a külvilág számára vizuálisan nem feltétlenül láthatónak, míg a deepfake-k címkézésének meg pont az a lényege, hogy annak jól láthatóan és a külvilág számára is puszta szemmel felismerhetőnek kell megvalósulnia.

A deepfake-címkézési szabály alkalmazásának egyik előfeltétele, hogy az előállításához AI rendszert használjunk. Annak a témának, hogy mi minősül AI rendszernek, és hogy hogyan választhatóak el egymástól a szabály-alapú szoftverek, és a gépi/mély tanulásra, és az ebből fakadó kikövetkeztetési képességgel rendelkező AI rendszerek, már külön cikket szenteltem, így ezt most külön nem vesézném ki, és csak annyit jegyeznék meg, hogy a címkézési kötelezettség csak az AI rendszerekkel előállított kimenetekre vonatkozik, a hagyományos szoftveres megoldásokra nem.

Gyakori, az MI Rendelet nem megfelelő értelmezésén alapuló félreértés, hogy a címkézési kötelezettség elvileg minden, AI által létrehozott, vagy azzal módosított tartalomra vonatkozik. Ez nem felel meg a valóságnak, mivel a Rendelet szabálya csak az ún. deepfake-ekkel kapcsolatban ír elő ilyen kötelezettséget.

Azt, hogy pontosan mi minősül deepfake-nek, az MI Rendelet definíciói, és a Bizottság már említett gyakorlati kódexének segítségül hívása révén tudjuk eldönteni. Az MI Rendelet deepfake definíciója szerint azok a tartalmak minősülnek ilyennek, amelyek "létező személyekre, tárgyakra, helyekre, entitásokra vagy eseményekre" hasonlítanak, és "amelyek egy személy számára megtévesztő módon autentikusnak vagy valóságosnak tűnnének". Amint látható, a fogalom egyik eleme az, hogy az adott tartalom részeként létező, vagy ahhoz hasonlító személyek, tárgyak, helyszínek vagy események kerüljenek megjelenítésre, és mindez az átlag fogyasztó számára megtévesztőnek minősüljön.

Miről is van szó? Ha egy politikai kampány során az egyik oldal az ellenfél prominens szereplőjéről olyan AI-jal generált videót készít és terjeszt, amely nem valós, vagy meg nem történt eseményeket mutat be (pl. egy politikust dehumanizáló módon idegen hatalmak láncos kutyájaként ábrázolnak, vagy képmását meg nem történt cselekményekről szóló híradás részeként használják fel), akkor ez alkalmas lehet a választóközönség megtévesztésére és befolyásolására. Az ilyen tartalmak esetén alapvető fontosságú közérdekvédelmi szempont, hogy a videón egyértelműen feltüntetésre kerüljön jól látható módon egy kis címke, amely arról tájékoztatja a közönséget, hogy az AI által generált. Nem mellesleg az ilyen videók készítőinek nem árt tisztában lenni azzal sem, hogy mások, akár közszereplők arcképének az engedély nélküli felhasználása, vagy a megszemélyesítése csak a személyiségi jog szigorú szabályainak betartásával történhet.

Fontos, hogy a fent említett két elemnek (valós elem és félrevezető jelleg) egyidejűleg kell jelen lennie, és a megtévesztő jelleg nélkül például egy valós helyszínt felhasználó reklámfilm önmagában nem fog deepfake-nek minősülni csak emiatt, ha egyébként mindenki számára nyilvánvaló, hogy a reklám egy idealizált, meg nem történt eseményt ábrázol.

Természetesen az is fontos kérdés, hogy pontosan hogyan, milyen eszközzel, méretben is kell teljesíteni ezt a címkézési kötelezettséget? Erre a fentiekben említettekhez hasonló módon szintén az Európai Bizottság ún. gyakorlati kódexe adja meg a választ, és ez tartalmazza azokat az ikonokat, és megoldási javaslatokat is, amelyeket mindenki használhat és hasznosíthat. Az alábbi képen egy kis ízelítő látható a javasolt címkézési megoldásokról.

Amennyiben valamely általunk, vagy a kreatív ügynökségünk által generált tartalom deepfake-nek minősül, érdemes ellenőrizni, hogy a címkézési kötelezettség tekintetében alkalmazandó-e valamelyik az MI Rendelet 50. cikkében említett, például a művészeti vagy szatirikus tartalommal kapcsolatos kivétel, vagy enyhítés. Ha a válasz igen, akkor a címkézési kötelezettséget is ennek megfelelően kell teljesítenünk.

A közérdekű ügyekről való tájékoztatás során használt AI tartalmak

A deepfake-k melletti másik címkézési kötelezettség elsősorban az újságírókra és sajtótermékek kiadóira vonatkozik, és amely előírja, hogy "a nyilvánosság közérdekű ügyekről való tájékoztatása céljából közzétett szöveget generáló vagy manipuláló MI-rendszer alkalmazóinak közölniük kell, hogy a szöveget mesterségesen hozták létre vagy manipulálták".

A fenti kötelezettség csak a közérdekű ügyekről való tájékoztatás körében irányadó, és nem vonatkozik például az olyan esetekre, amikor az adott tartalomért egy azonosítható személyt szerkesztői felelősség terhel, és a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalmon emberi felülvizsgálatra vagy szerkesztési ellenőrzésre került sor a megjelenés előtt.

Bár az MI Rendelet számos helyen említi a közérdeket, mint bizonyos AI rendszerekre irányadó kötelezettségekkel kapcsolatos tényezőt, és jóllehet a hazai sajtó-, és médiaszabályozás is többször használja a közérdek fogalmát (ld. például a közérdekű közlemények szabályozásának kontextusában), arról egyik jogszabály sem ad egyértelmű felvilágosítást, hogy pontosan mely tartalmak tartoznak majd a fenti címkézési kötelezettség hatálya alá. Értelemszerűen ide fog tartozni egy országos vagy akár helyi jelentőségű történésről történő tudósítás, és például nem kell majd alkalmazni egy fiktív eseményeket ábrázoló novellára.

Szintén kivétel lehet, ha bár a cikk alapját a szerző AI rendszerrel készíttette el, annak tartalma a megjelenés előtt megfelelő tény-ellenőrzésen, vagy szerkesztői átnézésen esett át, és az online, vagy éppen offline sajtótermék vagy más kiadvány tekintetében egy konkrét személy szerkesztői, azaz a tényleges ellenőrzésért való felelősséget gyakorol.

Azt, hogy a fenti kötelezettség milyen tartalmakra milyen mértékben vonatkozik, természetesen csak az adott konkrét esetekre vonatkozó egyedi értékelés alapján dönthető el. A sajtótermékeknél minden bizonnyal mára kidolgozásra kerültek azok a belső szabályzatok, eljárásrendek és szervezeti struktúrák, amelyek a címkézési kötelezettségre vonatkozó szabályokat gyakorlati intézkedésekre fordítják le.

Mi történik most?

Ahogy említettem, a fenti szabályok augusztus 2-ától lépnek hatályba, és ez egyúttal azt is jelenti, hogy az ezt megelőzően közzétett tartalmakra nem vonatkoznak, bár az Európai Bizottság megjegyezte, hogy konkrét, erre vonatkozó kötelezettség nélkül is jó gyakorlat lehet a már korábban megjelent deepfake-k és egyéb tartalmak utólagos címkézése is.

Amennyiben például egy reklámügynökség nem rendelkezik olyan belső, az általuk készített és korábban online elérhetővé tett, deepfake-nek minősülő videókat vagy képeket nyilvántartó rendszerrel, és ennek hiányában nehézségbe ütközhet egy vagy több konkrét anyag elérhetővé tételi időpontjának igazolása, akkor javasolt lehet a konkrét tartalom eltávolítása, és a címkézést követő újra elérhetővé tétele. Ugyanez igaz lehet az online sajtótermékekre is.

Az átláthatósági követelmények hatálya alá eső szolgáltatók és alkalmazók jogi megfelelésüket elősegíthetik az Európai Bizottság már korábban említett gyakorlati kódexének önkéntesen történő aláírásával.

Bár a Bizottság által a csatlakozásra javasolt eredeti, 2026. július 27-i időpont már eltelt, a csatlakozási dokumentum aláírása természetesen később is megtörténhet. A kódex elfogadásával kapcsolatos folyamatot az itt elérhető leírásnak megfelelően lehet elindítani a linken szereplő nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával. Hangsúlyozzuk, hogy a kódex elfogadása nem követelmény, inkább csak egy ajánlott lehetőség arra, hogy egy érintett cég igazolni tudja, hogy megfelel az MI Rendelet transzparencia-követelményeinek.

Fontos hozzátenni ugyanakkor, hogy a kódex aláírása nem csak egy egyszeri aláírás/csatlakozási nyilatkozat visszaküldéséből áll, hanem annak aláírásával azt is vállalni szükséges, hogy az aláíró cég megfelelően bevezeti a kódexben vállalt kötelezettségek (pl. deepfake-k ekként való jelzése) házon belüli betartásához és kikényszerítéséhez szükséges intézkedéseket. 

Amint azt az utóbbi időben már megszokhattuk az adatvédelem és a digitális technológiákat szabályozó jogszabályok megsértése kapcsán, a szabályokat megszegő AI rendszer szolgáltatók és alkalmazók akár az előző éves nettó árbevételük 3%-ig, vagy 15 millió EUR-ig terjedő bírságot is kaphatnak (a két felső határ közül az az alkalmazandó, amelyik magasabb, illetve kis-, és középvállalkozások esetén alacsonyabb).

Az esetleges hatósági eljárásokat mindenképpen érdemes elkerülni, ezért az alábbiakban összefoglalom az általam a felkészülés érdekében végrehajtani szükséges lépéseket.

Javaslatok a megfeleléssel kapcsolatban

A jogszabályi megfelelés érdekében mindazon cégeknek, akik AI technológiát magában foglaló megoldásokat fejlesztenek, értékesítenek, használnak, vagy alkalmaznak érdemes áttekinteniük, hogy a jelen cikkben ismertetett AI-transzparencia követelmények mennyiben irányadóak a tevékenységükre.

Ehhez szükséges egyfelől az egyes konkrét tevékenységeik, use case-eik, és harmadik felekkel (pl. külső vállalkozók, fejlesztők, ügynökségek stb.) kötött szerződéseik és együttműködési struktúráik áttekintése, megfelelő értékelése, és szükség esetén kiegészítése, illetve módosítása. Amennyiben a jogi megfelelés szempontjai nem kerültek megfelelően figyelembe vételre és beépítésre például a cégünknek egy AI-megoldást szállítóval kötött szerződésébe, és nem került egyértelműen meghatározásra, hogy az átláthatósági követelmények teljesítése érdekében kinek pontosan mi a teendője, és ki felel a jogszabályi megfelelés elmulasztásáért vagy nem kielégítő megvalósításáért, ott bizony kellemetlen meglepetések várhatóak már rövid-, és középtávon is, ha a hazai AI hatóság működésbe lendül. Ne tekintsük evidensnek azt sem, hogy a beszállítóink, vagy éppen az ügyfeleink maradéktalanul tisztában vannak a rájuk irányadó kötelezettségekkel. Emiatt előfordulhat, hogy ez a folyamat a különböző AI jogi felkészültségi szinten álló együttműködő partnerek között akár feszültségeket is okozhat, de ez semmiképpen ne riasszon el minket a compliance érdekében megtenni szükséges lépésektől.

A fenti házi feladat elvégzését követő mozzanat lehet a cégünk kapcsán beazonosított jogi kötelezettségek gyakorlatban történő megvalósítása, az ehhez szükséges fejlesztések, külső és belső erőforrások biztosítása, a belső szabályzatok, eljárásrendek és szervezeti működési, eszkalációs, és kommunikációs algoritmusok és protokollok megfelelő módosítása és az elvárásokhoz történő hozzáigazítása, a felelősségek egyértelmű beazonosítása és konkrét személyekhez történő telepítése.

A jogszabályi megfelelés biztosítása érdekében érdemes lehet megfontolni a Bizottság gyakorlati kódexéhez való csatlakozást is, de fontos az ezzel kapcsolatos várakozások megfelelő menedzselése; a csatlakozás lehetőségét ne egy egyszeri, mindenható dokumentációs eseményként, hanem az integráltan működő AI compliance és governance rendszerünk jogi követelményekhez való igazításának egyik első lépéseként kezeljük, hogy a kódexben vállaltak gyakorlatban történő megvalósítása is egyértelműen biztosított legyen.

Amennyiben az MI Rendelet átláthatósági követelményeivel kapcsolatban bármilyen kérdésed lenne, esetleg külső jogi szakértői támogatást igényelnél a fent felvázolt feladatok megvalósításához, készséggel segítek. Az elérhetőségeimet itt találod.