# Mestersége(s) Ügyvéd > Gyakorlati tanácsokkal kapcsolatos cikkek és jogi tanácsadás a digitális termékekkel, szolgáltatásokkal és a mesterséges intelligenciával kapcsolatban az Oppenheim Ügyvédi Iroda partnerétől. Public Ghost content for AI and LLM tooling. This file includes a bounded export of public pages first, then recent public posts. Append `.md` to any post or page URL to get the content in Markdown (for example, `/example-post.md`). ## Pages ### Szolgáltatások URL: https://www.mestersegesugyved.hu/szolgaltatasok/ Last updated: 2026-03-24T23:24:44.000Z - [Mesterséges intelligenciával kapcsolatos jogi és stratégiai tanácsadás](#mesters%C3%A9ges-intelligenci%C3%A1val-kapcsolatos-jogi-%C3%A9s-strat%C3%A9giai-tan%C3%A1csad%C3%A1s) - [Digitalizációval és platformjoggal kapcsolatos jogi tanácsadás](#digitaliz%C3%A1ci%C3%B3val-%C3%A9s-platformjoggal-kapcsolatos-jogi-tan%C3%A1csad%C3%A1s) - [Kiberbiztonsággal, NIS2-vel kapcsolatos tanácsadás](#kiberbiztons%C3%A1ggal-nis2-vel-kapcsolatos-tan%C3%A1csad%C3%A1s) - [Adatvédelem, GDPR-megfelelés](#adatv%C3%A9delem-gdpr-megfelel%C3%A9s) - [Whistleblowing, visszaélés-bejelentés, belső vizsgálatok](#whistleblowing-vissza%C3%A9l%C3%A9s-bejelent%C3%A9s-bels%C5%91-vizsg%C3%A1latok) - [Tranzakciós tanácsadás](#tranzakci%C3%B3s-tan%C3%A1csad%C3%A1s) - [Kereskedelmi, IT, technológiai, mesterséges intelligenciával és szerzői joggal kapcsolatos szerződések](#kereskedelmi-it-technol%C3%B3giai-mesters%C3%A9ges-intelligenci%C3%A1val-%C3%A9s-szerz%C5%91i-joggal-kapcsolatos-szerz%C5%91d%C3%A9sek%2A) - [Hibrid jogi tanácsadás](#hibrid-jogi-tan%C3%A1csad%C3%A1s) - [MI megoldások kiválasztásával, és digitális jogi transzformációval kapcsolatos tanácsadás](#mi-megold%C3%A1sok-kiv%C3%A1laszt%C3%A1s%C3%A1val-%C3%A9s-digit%C3%A1lis-jogi-transzform%C3%A1ci%C3%B3val-kapcsolatos-tan%C3%A1csad%C3%A1s) - [Startupok jogi támogatása](#startupok-jogi-t%C3%A1mogat%C3%A1sa) - [Ingyenes jogi tanácsadás ](#ingyenes-jogi-tan%C3%A1csad%C3%A1s) ## Mesterséges intelligenciával kapcsolatos jogi és stratégiai tanácsadás Számos hazai és globális cégnek adok jelenleg is tanácsot a Mesterséges Intelligencia Rendelet alkalmazására való felkészüléssel kapcsolatban, ideértve a bevezetéssel kapcsolatos teendők elvégzését, a jogszabály hatálya alá tartozással kapcsolatos ún. gap analízis, vagy auditok elvégzését, és a megfeleléshez szükséges belső szabályrendszerek, dokumentáció (pl. AI usage policy, AI governance struktúra, az ISO/IEC 42001:2023 szabvány szerinti AI irányítási rendszerek kialakítása, ISO/IEC 23894:2023 szabvány szerinti AI kockázatkezelések és ISO/IEC 42005:2025 szabvány szerinti, AI rendszerekkel kapcsolatos hatásvizsgálatok elvégzése) és jó gyakorlatok kialakítását is, de van olyan nagy nemzetközi cég, ahol a központban kidolgozott szabályozás világszerte történő bevezetésével kapcsolatos stratégiát is én dolgoztam ki. Dolgozom együtt belső jogi osztályokkal, ahol az általuk a generatív AI-megoldások segítségével elkészített anyagok (pl. szerződésminták és egyéb dokumentumok) megfelelőségének és jogszerűségének az ellenőrzésén, playbook-ok kidolgozásán, vagy éppen a nemzetközi standardjaik lokalizációján dolgozom. Megint máshol a jogi és egyéb munkafolyamatok MI-vel történő automatizálásban segítek. Ahol nincs belső AI-felelős, ott szívesen ellátok AI officer/champion feladatokat is. Ügyfeleim között egyaránt vannak MI-modell fejlesztők, MI-rendszereket építő downstream felhasználók, ilyen megoldásokat kínáló cégekbe befektető vagy befektetni szándékozó private equity és egyéb cégek, és kisebb, a mesterséges intelligencia jogi kérdéseihez nem értő ügyvédi irodák is. Ezen felül rendszeresen írok cikkeket és tartok előadásokat a mesterséges intelligencia jogi üzletre és kreatív iparágakra és a munkaerőpiacra gyakorolt hatásáról, a globális AI versenyről, és mindeközben aktívan használom, illetve tesztelem a jogi piacra szánt, és a "sima" általános célú MI-alkalmazásokat egyaránt, és az irodánk belső AI-projektjében is aktívan részt veszek. Az MI-szakjogászképzés elvégzése mellett sok időt és energiát szenteltem a speciális szaktudás megszerzésének, a vezető szakirodalom tanulmányozásának, de természetesen - mint minden másban - ezen a területen is napi szintű tanulásra, a tanultak folyamatos frissítésére és állandó jellegű szintetizálására van szükség, hogy minden újonnan felmerülő kérdésben (legyen az MI által okozott károkért viselt felelősség, az ügynöki AI adatvédelmi és információbiztonsági kérdései, a globális AI-verseny, vagy éppen a Mesterséges Intelligencia Rendelettel kapcsolatos másodlagos jogalkotási és szabályalkotási folyamatok státusza és jelentősége) tájékozottan tudjak állást foglalni. ## Digitalizációval és platformjoggal kapcsolatos jogi tanácsadás A mesterséges intelligencia mellett az EU aktív jogalkotási tevékenységének köszönhetően számos egyéb területen akad jogi tennivaló. Mostanra a digitális térben zajló életünk szinte minden szegletébe beköltöztek a rendkívül erős piaci erővel rendelkező platformszolgáltatók (Facebook, Instagram, AirBnB, Amazon stb.) akik díjért, jutalékért vagy egyéb feltételek mellett teszik lehetővé a ma már szinte egyetemes digitális szolgáltatásaikhoz való hozzáférést, és az elmúlt években őket is utolérte a közösségi szabályozás. A Digitális Szolgáltatásokról szóló Rendelet (Digital Services Act = DSA) alapján például rendszeresen adok tanácsot platformszolgáltatóknak a jogellenes tartalmak eltávolításával kapcsolatos felhasználói megkeresések, vitarendezési eljárások, az algoritmizált reklámozásra vonatkozó, és a DSA adatvédelmi szabályainak való megfelelés kapcsán. A Digitális Piacokról szóló Rendelet (Digital Markets Act = DMA) inkább a versenyjogi csapatunknak ad munkát, de minket is többször megkérdeztek már a DMA speciális adatvédelmi szabályainak (pl. profilalkotás) való megfeleléssel kapcsolatban. Az Adatrendelet (Data Act) alapján pedig több IoT-eszköz gyártónak, illetve felhőszolgáltatónak segítettem a jogszabály által kötelezően előírt adathozzáférési jog biztosítására vonatkozó szerződéses feltételek kidolgozásában, véleményezésében, illetve a csoportszintű szabályok lokalizációjában. ## Kiberbiztonsággal, NIS2-vel kapcsolatos tanácsadás A 2025\. január 1-jével hatályba lépett, a korábbinál sokkal szélesebb körű új kiberbiztonsági szabályozás sok céget ért meglepetésként, és még most is rendszeresen kapunk megkereséseket a hatósági nyilvántartásba vétellel, az elektronikus információs rendszerek biztonsági osztályba sorolásáról, az auditorokkal és a külsős kiberbiztonsági felelőssel kötendő szerződésekkel, és egyéb hatósági, illetve compliance feladatokkal kapcsolatban. Az új rezsim egyik szokatlan eleme, hogy bizonyos feladatokat (pl. kockázatmenedzsment keretrendszer létrehozatala és működtetése) kifejezetten az ügyvezetőre testál, és a hatóság kifejezetten meg is bírságolhatja a szervezet vezetőjét. Erre tekintettel, és a belső helyzet jogi rendezésével kapcsolatban több cégtulajdonossal és ügyvezetővel is egyeztettünk már az ezzel kapcsolatos kockázatok megfelelő kezelése érdekében. Természetesen a kiberbiztonsági szabályozásnak megfelelés sem egy egyszeri aktus, hanem folyamatos odafigyelést igénylő terület, és az ügyfeleinkkel együtt, illetve a külsős NIS2 szakmai tanácsadóinkkal együtt kíváncsian várjuk a hatósági jogalkalmazás alakulását. ## Adatvédelem, GDPR-megfelelés A digitális és a platformjogi szabályozás előtérbe kerülésével az adatvédelmi megfelelés kicsit mintha háttérbe szorult volna, de a háttérben ugyanúgy napi szinten foglalkozom az olyan klasszikus adatvédelmi kérdésekkel, mint a munkavállalók ellenőrzése, a belső adatvédelmi szabályozások kialakítása, a központból leküldött template-k helyi igényekhez és hatósági gyakorlathoz igazítása, illetve lokalizálása, az anyavállalatok képviselőinek a hazai sajátos hatósági jogértelmezésekkel kapcsolatos dukálása, az adatvédelmi incidensek bejelentése, a hatósági ellenőrzésekkel, vizsgálatokkal és eljárásokkal kapcsolatos jogi képviselet és tanácsadás. Napi szinten követem a Európai Unió Bíróságának, és a tagállamok bíróságainak, illetve hatóságainak döntéseit, az Európai Adatvédelmi Testület állásfoglalásait, és a technológiai fejlődés (pl. mesterséges intelligencia) által folyamatosan felvetődő kérdéseket a mindig naprakész tanácsadás és képviselet biztosítása érdekében. Ügyfeleink éberségét rendszeres oktatásokkal, hírlevelek és update-k megküldésével biztosítom, és az üzleti folyamatok zavartalanságát doktriner riogatás helyett reális és költséghatékony megoldásokkal támogatom. Igyekszem továbbá felhívni a figyelmet az olyan, itthon is gyökeret vert, ám a kötelező érvényű szabályozásnak nem megfelelő konstrukciókra, mint például az adatvédelmi tisztviselő (DPO), és az adatvédelmi tanácsadó szerepének és feladatainak összemosása. Van ügyfelem, akinek DPO-ként, és van, ahol a DPO, vagy a belső jogász munkáját támogató külsős adatvédelmi jogi tanácsadóként járok el, de ez két külön feladat, - és felelősségi körrel, illetve szabályozási követelmény alá tartozó pozíció, és egyik nem helyettesítheti, illetve válthatja ki a másikat. Ennek ellenére még mindig sok olyan céggel találkozom, ahol ez a két szerep nem került szétválasztásra, ami - mint azt a közelmúlt hatósági döntései és a kiszabott bírságok is bizonyítják - jogi és pénzügyi kockázatot is jelenthet. Sokan nem tudják továbbá, de az adatvédelmi jogszabályoknak való megfeleléssel kapcsolatos - mint minden egyéb jogi - tanácsadás és dokumentumok elkészítése az ügyvédi törvény szerint az ügyvédek és ügyvédi irodák részére kizárólagosan fenntartott tevékenység, és ilyen szolgáltatások a gazdasági társaságok részéről történő nyújtása (illetve igénybe vétele) bűncselekményt (vagy abban való részvételt) valósíthat meg. ## Whistleblowing, visszaélés-bejelentés, belső vizsgálatok A magyar jog már több, mint egy évtizede szabályozza a belső visszaélés-bejelentési rendszereket, de kötelezővé bizonyos üzemméret és egyéb kritériumok teljesítése esetén csak 2023-tól váltak, és ennek kiváltó oka a közelmúltban elszaporodott belső pénzügyi és egyéb visszaélések elleni hatékonyabb és szélesebb körű fellépést igénylő Európai Uniós jogalkotás volt. Bár egy bejelentőrendszer felállítása nem különösebben bonyolult, és erre rengeteg külső szolgáltató van már, a gyakorlati tapasztalataim azt mutatják, hogy a bejelentések kezelése, de méginkább a bejelentések kivizsgálása, az ahhoz szükséges pártatlanság, és a különböző jogterületeken (adatvédelmi jog, büntetőjog, munkajog stb.) való jártasság, illetve a komplexebb vizsgálatok lefolytatásához szükséges forensic/e-discovery szoftverek rendelkezésre állásának hiánya sok esetben megnehezíti, illetve hátráltatja az ügyek megfelelő elintézését. Mi mindezekkel felvértezve leginkább a külföldi tulajdonú hazai cégek belső ügyeinek kivizsgálásában szoktuk részt venni, a belsős ügyintéző, vagy a cégcsoport részére kiszervezett csapat megbízásából, az Internal Investigations as a Service (IIAAS) szolgáltatásunk részeként. A hazai szabályozás ugyanis lehetőséget ad arra, hogy külsős ügyvédi irodaként, illetve ügyvédként akár csak egyes vizsgálatokba is bevonásra kerüljünk. Mivel az ügyek nem szabályszerű kezelése, az érdemi kivizsgálás során a meghallgatott és/vagy érintett személyek személyiségi jogainak nem megfelelő biztosítása, a vizsgálat eredményeképpen javasolt jogi intézkedések (pl. felmondás, fegyelmi eljárás) megalapozatlansága, vagy nem szakszerű kivitelezése komoly jogi kockázatnak és munkajogi, illetve egyéb igényeknek teheti ki a bejelentéssel érintett céget, érdemes szakszerű segítséget igénybe venni az ilyen ügyek intézésében. ## Tranzakciós tanácsadás Szakmai pályafutásomat az internet láz idején, a dotcom-korszak kellős közepén kezdtem, és az egyik első nagy munkám az akkor vezető hazai linkgyűjtemény külföldi befektető általi megvásárlásával kapcsolatos eszközadásvételi szerződés elkészítése, és az egész tranzakció lebonyolítása volt. Mivel az irodában akkor még senki sem értett a domain nevek, a weboldalak, és az egyéb szellemi tulajdonjogok adásvételének sajátos kérdéseihez, hatalmas lelkesedéssel vetettem bele magam az ezzel kapcsolatos jogi szabályozásba és joggyakorlatba, hogy aztán pár héttel később az ügyfél és az irodánk vezetőinek maximális megelégedésére eredményesen zárhassuk a hazai netes piac addigi legnagyobb üzletét. Ez a lelkesedés és szakmai kíváncsiság azóta is elkísért, illetve folyamatosan jelen van, és többszáz sikeres, vevői és eladói oldalon lezavart deal után 2025-ben is a legfrissebb technológiákkal kapcsolatos ügyekben adok tanácsot. Mindemellett természetesen továbbra is rendszeresen részt veszek egyéb, elsősorban nem, vagy nem csak IP vagy IT fókuszú tranzakciók intézésében is, és képviseltem már amerikai nagy szoftvercég-vevőt a hollywood-i filmstúdiókban használt szoftverek megvásárlásával, világelső üdítőitalgyárt egy hazai ital brand megvásárlásával kapcsolatban, de hazai tulajdonosokat is a vállalkozásaik külföldi szakmai, vagy pénzügyi befektető részére történő értékesítésében. Van, ahol a részvételem már a szándéknyilatkozat megfogalmazásakor megkezdődik és egészen a zárást követő ügyek elintézéséig (pl. megvásárolt védjegyek, domain nevek vevőre történő átírásáig) tart(ott), de olyan is előfordult már, hogy az adott ügyletnek csak bizonyos szakaszaiba (pl. jogi átvilágítás, adásvételi szerződés elkészítése, tárgyalása és/vagy véglegesítése, a tranzakcióhoz szükséges hatósági vagy egyéb engedélyek beszerzése, kulcsfontosságú szerződések kidolgozása stb.) kerültem bevonásra. Szerintem egy kisebb monográfiát meg tudnék tölteni az elmúlt évtizedekben tranzakciós ügyekben szerzett meglepő, váratlan, szokatlan történetekkel, és lehet, hogy egyszer még meg is írom; ebben szerepet fog kapni egy befolyásos hazai vállalkozótól kapott fenyegetéstől, az üzleti életben néha megjelenő politikai háttér-történéseken és a fontos szerződésből a lényeget tartalmazó lapok rejtélyes módon való eltűnésén át a vidéki vagy külföldi kitelepülések során a munkaidő alatt és után történt grandiózus események ismertetéséig sok minden. A lényeg azonban változatlan: a célom ennyi idő után is az általam képviselt ügyfél üzleti és jogi érdekeinek maximális feltárása és megértése, az ehhez szükséges jogi stratégia és taktika kidolgozása, illetve végrehajtása az egyéb, pl. pénzügyi, adójogi, műszaki stb. területekkel összehangolt módon, az egyes kérdésekben az ügyfél érdekeinek leginkább megfelelő pozíciók és lehetőségek kimaxolásával. ## Kereskedelmi, IT, technológiai, mesterséges intelligenciával és szerzői joggal kapcsolatos szerződések A legbonyolultabbtól a legegyszerűbbig, AI-megoldások segítségével, vagy anélkül, és/vagy saját, évtizedek alatt gondosan rendezgetett mintatáram felhasználásával. Különösen a szellemi tulajdonjoggal is foglalkozó szerződéseket kedvelem: szoftverfejlesztési szerződések (waterfall, vagy agilis), szellemi alkotásokhoz fűződő jogok adásvételével, használatba adásával kapcsolatos megállapodások, rendszerintegrációs, felhőszolgáltatásokkal kapcsolatos, szerverlicencre vonatkozó, AI-megoldások létrehozatalára, AI-megoldásokhoz tartalom licencepésére vonatkozó, AI-beszállítókkal kötött, és egyéb szerződések. Néha nem egyszerű kihámozni az ügyfél által előadott sztoriból, hogy pontosan milyen megállapodást szeretne, hova szeretne eljutni, milyen főbb üzleti kockázatokat lát a tervezett együttműködéssel kapcsolatban, amelyeket jogilag (is) kezelni kell, de én kifejezetten szeretem az ilyen kihívásokat, és természetesen tudom, hogy nincs tökéletes szerződés, de a fentiek előzetes átgondolásával jelentős mértékben csökkenthetőek a jogi és anyagi kockázatok. Az sem zavar, ha MI-vel készített jogi anyagot kell véleményeznem, vagy validálnom, hiszen a jogászok feladata a jogi feladatok egy részével kapcsolatban egyre inkább az ellenőrző szerepkör irányába fog eltolódni. ## Stratégiai és jogi tanácsadás belsős (in-house) jogi osztályoknak Mivel sok esetben dolgoztam, illetve dolgozom rendkívül szoros kapcsolatban belsős jogászokkal, pontosan látom, hogy a munkájuk során mennyire más kihívásokkal küzdenek, és más követelményeknek kell megfelelniük, és ebből kifolyólag hogyan lehet valóban (költség)hatékonyan támogatni a tevékenységüket. A belső jogi osztályokon meglévő nyomás a digitalizáció előrehaladtával folyamatosan fokozódni látszik, miközben az általuk vitt ügyek egyre komplexebbé válnak, az általuk kezelendő kockázatok kapcsán erőteljes konvergencia figyelhető meg, közben zajlik egy jelentős technológiai forradalom, és az üzleti tevékenységeket szabályozó jogszabályok is egyre bonyolultabbak és nehezen követhetőbbek lettek, pláne, ha egy cég több országban is jelen van. Van, ahol a mesterséges intelligencia használata már alap elvárás, és a 2008-as pénzügyi válság óta már a sokadik, külsős jogi költségek csökkentésére irányuló kampány zajlik. Több feladat, nagyobb felelősség, csökkenő budgetek, "lean" működési, és a hatékonyság fokozásával kapcsolatos, közérthető és egyértelmű jogi tanácsokkal kapcsolatos elvárások. Egy ilyen helyzetben nagyon nem mindegy, hogy egy külsős tanácsadó csak a száraz jogszabályszöveget, és azt ismételgeti, hogy az ügyfél ötlete miért nem valósítható meg, vagy valóban képes-e az üzleti célok elérését lehetővé tevő alternatív megoldásokat kidolgozni, adott esetben a megfelelő kockázatelemzéssel kiegészítve. Én azt vallom, hogy minél jobban ismeri valaki (természetesen az irányadó jog mellett) az adott iparágban és jogterületen uralkodó jogalkalmazói gyakorlatot, és minél jobban feltárja és megérti az ügyfél üzleti céljait és kockázati étvágyát, annál hasznosabb, és a gyakorlatban megvalósíthatóbb tanácsokat tud adni a belső jogásznak, és közvetett módon a business-nek. Én legalábbis maximálisan erre törekszem minden ilyen együttműködés esetén. ## Hibrid jogi tanácsadás A generatív AI megoldások elterjedésének köszönhetően megjelent az a trend is, hogy egy ügyfél egy adott jogi kérdést vagy szerződést az AI eszköz segítségével már körbejárt, esetleg el is készítette, és tőlem csak az AI által generált végeredmény ellenőrzését, szükség szerinti kiegészítését kéri, esetleg annak alapján szeretne stratégiai döntést hozni (pl. érdemes-e beperelni a szerződéses partnerét, vagy fellépni egy munkavállaló visszaélése esetén), és ebben kér segítséget. Természetesen ilyenkor is szívesen segítek, bár hozzátenném, hogy volt már olyan eset is, amikor az AI generált output módosításával több idő ment el, mintha eleve én készítettem volna el az anyagot, de ha ilyen veszély fenyeget, arra most már előre felhívom a figyelmet. A jogi tudás demokratizálódásának ezen következményei végső soron nem különböznek más területek, például az orvoslás terén megfigyelhető jelenségektől sem. Az orvosok már ma is gyakran szembesülnek azzal a páciensek részéről megfogalmazódó elvárással, hogy érdemi vizsgálat és felmérés helyett a szakértő a beteg által generatív AI segítségével felállított diagnózisok, és orvoslási opciók közül válassza ki a valóban megfelelőt. Persze az is elképzelhető, hogy az orvos egy AI eszköz segítségével szűri meg, vagy rangsorolja a betegeket, és állít fel egy elsődleges diagnózist, amit aztán később validál. Semmi rossz, vagy meglepő nincs abban, ha az emberi képességeinket kombináljuk a mesterséges intelligenciával, feltéve, hogy a felhasználási eseteket és a technológia szerepét, valamint a konkrét eszközt körültekintően választjuk meg és használjuk. Már most is vannak olyan területek, ahol a hatékonyságnövelés és költségek csökkentésének jegyében én is használok általános, és kifejezetten a jogi piacnak készült mesterséges intelligencia eszközöket az előzetes kutatásra, részfeladatok elvégzésére, az ötleteim és javaslataim tesztelésére és feljavítására, természetesen minden esetben megfelelően ellenőrizve a forrásokat, a következtetéseket, és az AI output felhasználhatóságát, illetve a tényállásnak, ügyfél-instrukcióknak és a jogszabályoknak, joggyakorlatnak való megfelelőségét is ideértve. Ez a fajta hibrid munkavégzés természetesen hatással van az ügyvédi szakma üzleti modelljére is, és az árazásra is, mivel alapvetően kérdőjelezi meg az óradíj-alapú díjazás univerzális fenntarthatóságát. ## MI megoldások kiválasztásával, és digitális jogi transzformációval kapcsolatos tanácsadás Van, aki a munkavégzés vagy egyéb tevékenységei során a leginkább elterjedt, egyféle, és ingyenes eszközöket használja. Mások szeretnek egy adott célra többféle eszközt is kipróbálni, illetve párhuzamosan többet is használni, minden esetben az adott feladathoz kiválasztva a legmegfelelőbbet. Én az utóbbi kategóriába tartozom, és a legújabb kutatásokat is figyelemmel kísérve tesztelem az egyes rendelkezésre álló alkalmazásokat (MI rendszereket és általános célú MI modelleket) az ügyvédkedés keretén belül leginkább automatizálható jogi feladatokkal (dokumentumok készítése, jogi kutatás, dokumentumok átnézése/ellenőrzése stb.) kapcsolatban. Az ezirányú tapasztalataimat megosztom más ügyvédi irodákkal, belső jogi osztályokkal, és minden, a téma iránt érdeklődővel, és ehhez kapcsolódóan szívesen segítek a konkrét üzleti célok eléréséhez leginkább alkalmas MI eszköz kiválasztásában is. A konkrét eszköz kiválasztása során az üzleti célon és felhasználási eseten túl természetesen egyéb szempontokat is figyelembe kell vennünk, hiszen tudható, hogy melyik feladatra mely modellek a legjobbak, melyek azok, amelyeket inkább kockázatkerülésre, vagy éppen bátrabb állásfoglalásra való képességre treníroztak és fejlesztettek. Mindezt az ügyfél kockázati profiljával, és a piacon elérhető alternatívák képességeivel, előnyeivel és hátrányaival összevetve valóban hatékonyan tudom támogatni az ügyfelek, vagy akár más ügyvédi irodák digitális átalakulási folyamatait. ## Startupok jogi támogatása Én is voltam befektető hazai startupokban. Annak idején alapítóként vettem részt az első hazai privát légitársaságot (Flow Aviation) működtető társaságban, majd később a car-sharing szolgáltatásokat itthon úttörőként népszerűsítő, külföldön is terjeszkedő, és sokáig elég jól működő BeeRides-ban is. Bár végül egyik sem lett sikertörténet, az alapításban és az alapvető jogi feltételrendszer kimunkálásában való részvételem, valamint a startupok sajátos működésébe és lehetőségeibe történő betekintés révén hasznos tapasztalatokra tettem szert, amit szívesen hasznosítok más cégeknél is. Fontos dolog a jogi megfelelés, de amint azt a platformszolgáltatások és a generatív AI szolgáltatások esetén láttunk, ez sokszor csak egy sokadik szempont a pénzügyi, üzleti, versenyképességi és piaci pozícióval kapcsolatos aspirációk mellett, és ezt nekünk, ügyvédeknek is tudomásul kell vennünk. Mintahogy azt is, hogy egy frissen indult cégnél aligha állnak rendelkezésre a jogi megfelelés komplex keretrendszerének kidolgozásához szükséges pénzügyi és egyéb források, ezért az ilyen cégek jogi támogatása speciális megközelítést, prioritás-alapú, és sokkal inkább sokrétű stratégiai, mintsem csak szimplán jogi orientációjú szemléletet igényel. ## Ingyenes jogi tanácsadás A jogi szakmában a pro bono kifejezés alatt értjük azokat a szolgáltatásokat, amelyeket valamilyen nemesebb cél érdekében díjmentesen nyújtunk, mindenki a saját érdeklődési, ismeretségi körének megfelelően. Nekem abban a szerencsés helyzetben van részem, hogy fiatalkoromban, a 80-as években rendkívüli hatással voltak rám a hazai underground zenekarok, és ez, valamint a műfaj prominens szereplőivel kialakított baráti kapcsolataim mind a mai napig elkísérnek. Amikor gyerekként az első kazettáimat másoltam át, még nem gondoltam volna, hogy egyszer lehetőségem lesz arra, hogy valamit én is visszaadjak a műfajnak és az általam annyira nagyra becsült zenészeknek és zenekaroknak. Viszont mivel gyerekkorom óta gyűjtöm a vinyl (bakelit) lemezeket, még a mai is kitartó vinyl-forradalom kitörése előtt jó pár éve kézenfekvő ötletnek tűnt, hogy létrehozzak egy kis, független lemezkiadó céget, ami kizárólag a régi magyar underground zenekarok kiadatlan felvételeinek vinyl-en történő kiadásával foglalkozzon, persze szigorúan non-profit alapon. A több sikeres kiadvány mellett természetesen szívesen segítek ezeknek a zenekaroknak és zenészeknek hétköznapi ügyes-bajos jogi dolgainak megoldásában is, legyen az egy kiadvány megjelentetésével vagy egy zeneszám feldolgozásával kapcsolatos szerzői jogi kérdés, társadalombiztosítási, cégjogi vagy munkajogi probléma, szórakozóhely indítására és működtetésére vonatkozó jogi checklist összeállítása, vagy akár peres ügyekben való képviselet. Az egyik legszórakoztatóbb, a hazai undergroundhoz kapcsolódó jogi feladatom egyébként az volt, amikor egy feloszló zenekar szerette volna "újraosztani" a számaikhoz kapcsolódó szerzői jogokat, és mivel ezt az Artisjus csak jogerős bírói ítélet vagy jóváhagyott egyezség alapján volt hajlandó elvégezni, kénytelenek voltunk a bíróság elé vinni az ügyet, és nekem jutott az a megtisztelő feladat, hogy a zenekar egyik részét képviselhettem az eléggé nem meglepő módon bírói egyezséggel végződő eljárásban. ### Ingyenes konzultáció URL: https://www.mestersegesugyved.hu/ingyenes-konzultacio/ Last updated: 2025-09-28T21:48:29.000Z Szívesen állok bárki rendelkezésére egy félórás ingyenes konzultációra a [szakterületeimhez](https://www.mestersegesugyved.hu/szolgaltatasok/) tartozó jogi kérdésekkel kapcsolatban. Az időpontokat a lenti linken lehet lefoglalni a konkrét téma megjelölésével. Az elküldött foglalások a visszaigazolással válnak érvényessé. Bármilyen az időpontfoglalással kapcsolatos kérdés esetén e-mailen és telefonon is elérhető vagyok a [Rólam](https://www.mestersegesugyved.hu/about/) részben feltüntetett elérhetőségek bármelyikén. ### Adatkezelési tájékoztató URL: https://www.mestersegesugyved.hu/adatkezelesi-tajekoztato/ Last updated: 2025-09-28T17:40:19.000Z A Mestersége(s) Ügyvéd honlap tekintetében dr. Bartal Iván (elérhetőség: 1053 Budapest, Károlyi u. 12.; e-mail: [ivan.bartal@oppenheimlegal.com](mailto:ivan.bartal@oppenheimlegal.com); a továbbiakban: ***Adatkezelő***) jár el adatkezelőként a honlap látogatóinak (a továbbiakban: ***Érintettek***) személyes adatai tekintetében. ## Az adatkezelés alapjául szolgáló jogszabályok \- az ügyvédi tevékenységről szóló 2017\. évi LXXVIII. törvény (***Üttv***.), \- az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011\. évi CXII. törvény; és \- a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679/EU rendelet (általános adatvédelmi rendelet) (***GDPR***) ## Meghatározások adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja; adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés; adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel; GDPR: az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016\. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről; felügyeleti hatóság vagy NAIH: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható; ## Az adatkezelés elvei Az Adatkezelő megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy az Érintettekre vonatkozó személyes adatokat minden esetben (a) jogszerűen, tisztességesen és megfelelő jogalapon kezelje (jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság); (b) csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból gyűjtse, és azokat ne kezelje ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon; (c) az adatkezelés céljai szempontjából megfelelő és releváns legyen, és a szükségesre korlátozódjon (adattakarékosság); (d) pontosak és szükség esetén naprakészek legyenek; lehetőség szerint a pontatlan személyes adatokat haladéktalanul töröljék vagy helyesbítsék (pontosság); (e) olyan formában tárolja, amely az ügyfelek azonosítását csak a személyes adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig tegye lehetővé; a személyes adatok ennél hosszabb ideig történő tárolására csak statisztikai célból kerüljön sor, megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtása mellett (korlátozott tárolhatóság); (f) oly módon kezelje, hogy megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes adatok megfelelő biztonsága, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet is ideértve (integritás és bizalmas jelleg). ## **Az Adatkezelő által kezelt adatok, az adatkezelés célja, jogalapja és a megőrzési idő** Az Adatkezelő a felsorolt adatkezelési célokból a következő személyes adatokat kezeli az Érintettekről: | **Adatkezelés megnevezése** | **Kezelt személyes adatok** | **Adatkezelés célja** | **Adatkezelés jogalapja** | **Megőrzési idő** | | --------------------------- | --------------------------- | ---------------------------------- | ---------------------------------------------------------------------------------- | ------------------------------------------- | | **Hírlevélküldés** | Név, e-mailcím | Hírlevélküldés feliratkozás esetén | Érintett hozzájárulása (GDPR 6\. cikk 1\. a) pont) | Hozzájárulás visszavonásáig (leiratkozásig) | | **Ingyenes konzultáció** | Név, e-mailcím | Konzultációs lehetőség biztosítása | Szerződés teljesítése: megrendelt szolgáltatás nyújtása(GDPR 6\. cikk 1\. b) pont) | Szolgáltatás nyújtásához szükséges időtaram | ## Profilalkotás Az Adatkezelő nem alkalmaz automatizált döntéshozatalt és a rendelkezésre álló adatokból nem alkot profilt az érintettekről, továbbá az érintettek adatait közvetlen üzletszerzésre nem használja fel. ## Személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái Az Adatkezelő adatfeldolgozóként a weboldal informatikai hátterét biztosító Ghost Foundation Ltd. szolgáltatásait veszi igénybe a weboldal üzemeltetéséhez. Az Adatkezelő ezen felül nem oszt meg személyes adatokat harmadik személyekkel. ## Nemzetközi adattovábbítás harmadik országokba Az Adatkezelő nem továbbítja az Érintettek adatait az Európai Gazdasági Térségen kívüli harmadik országokba. Mivel az Ingyenes Konzultáció informatikai hátterét a Calc.om szolgáltatás biztosítja, a szolgáltatás igénybe vétele esetén előfordulhat, hogy az Érintett maga továbbítja az adatait harmadik országba. ## Érintetti jogok ### Az adatokhoz való hozzáférés joga Kérés esetén tájékoztatjuk az Érintettet, hogy kezeljük-e valamely személyes adatát. Amennyiben igen, további információkat is a rendelkezésére bocsátunk, amely az adatok kezelésére vonatkozik. ### Helyesbítéshez való jog Kérés esetén az Érintett pontatlan személyes adatait javítjuk (helyesbítjük), valamint hiányos adatait kiegészítjük. ### A törléshez való jog Amennyiben az alábbi esetek valamelyike fennáll, kérés esetén töröljük az Érintett személyes adatait: (1) már nincs szükségünk személyes adataira abból a célból, amelyből azt gyűjtöttük; (2) az Érintett visszavonta a hozzájárulását; (3) az Érintett tiltakozott az adatkezelés ellen (és nincs más jogszerű ok az adatkezelésre); (4) jogellenesen kezeltük az Érintett adatait; vagy (5) jogszabály köteles minket az adatok törlésére. ### Az adatkezelés korlátozásához való jog Az Érintett jogosult kérni, hogy az adatait ne kezeljük tovább, ha vitatja az adatok pontosságát, az adatok kezelése jogellenes, de az Érintett nem szeretné, hogy az adatokat töröljük; nekünk már nincs szükségünk adataira, de az Érintett igényli azokat, vagy az Érintett tiltakozott az adatkezelés ellen. Ebben az esetben nem kezeljük tovább adatait (csak tároljuk) egészen addig, amíg ki nem vizsgáljuk kérelmet. ### Adathordozhatósághoz való jog Az Érintett kérésére átadjuk személyes adatait, amelyeket az Érintett bocsátott rendelkezésünkre. Ezen adatokat az Érintett jogosult más adatkezelőnek továbbítani. ### Hozzájárulás visszavonása Az Érintett bármelyik adatkezeléshez adott hozzájárulását bármikor visszavonhatja. A hozzájárulás visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét. ## Panasz benyújtásához való jog Ha az Érintett úgy véli, hogy a jogait megsértették, az Adatkezelő azt javasolja, hogy az Érintett kezdeményezzen egyeztetést az adatkezelővel a fent megjelölt kapcsolattartási adatokon keresztül. Ha az ilyen egyeztetés nem vezetne eredményre, vagy ha az Érintett személy nem kíván ilyet kezdeményezni, a bírósághoz vagy az adatvédelmi hatósághoz (***NAIH***) fordulhat. Bírósági eljárás kezdeményezése esetén az érintett dönthet úgy, hogy az eljárást a lakcíme vagy lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt indítja meg. A NAIH elérhetőségi adatai a következők: 1363 Budapest, Pf.: 9.; telefon: +36 1 391 1400; fax: +36 1 391 1410; email: ugyfelszolgalat@naih.hu; weboldal: www.naih.hu. ## A jelen adatkezelési tájékoztató módosításai Az Adatkezelő fenntartja a jogot, hogy bármikor módosítsa a jelen adatkezelési tájékoztatót. Az Adatkezelő az ilyen módosításokról adott esetben levélben vagy e-mailben értesíti ügyfeleit, mindig az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően. A legutolsó frissítés dátuma: 2025\. szeptember 25. ### Rólam URL: https://www.mestersegesugyved.hu/about/ Last updated: 2026-03-25T13:43:12.000Z Bartal Iván vagyok, 26 éve a pályán lévő ügyvéd. 1999-ben ügyvédjelöltként csatlakoztam az [Oppenheim Ügyvédi Irodához](https://www.oppenheimlegal.com/public/hu), és még mindig ott dolgozom; 2004 óta ügyvédként, 2007 óta pedig partnerként. Közben külföldi partnerirodánk, a [Freshfields](https://www.freshfields.com) londoni központjában is eltöltöttem egy fél évet, ami meghatározó élmény volt, mivel rengeteget tanultam a nemzetközi környezetben való ügyvédkedésről, az ügyféligények, és a jogi kockázatok kezeléséről. Az egyetem elvégzését követően tanultam közösségi jogot a [City University of London](https://www.londonmet.ac.uk)\-on, kutattam a domain nevek nemzetközi vitarendezési gyakorlatát a [hágai Asser Instituut](https://www.asser.nl)\-ban, majd a [Nottingham Law School](https://www.ntu.ac.uk/study-and-courses/academic-schools/nottingham-law-school) képzését elvégezve szabályozási és adatvédelmi jogi területen szereztem mesterdiplomát, amit nemrég az ELTE-n egy [technológiai és mesterséges intelligencia szakjogász](https://jotoki.elte.hu/content/mesterseges-intelligencia-es-technologiai-jogi-szakjogasz.t.27092) végzettséggel fejeltem meg. A tanulást természetesen ezután sem hagytam abba, és 2026-ban az AI irányítási rendszerekkel kapcsolatos első auditálható nemzetközi szabvány témájában ISO/IEC 42001:2023 Lead Auditor, majd az AI kockázatok kezelésével kapcsolatos AI Risk Specialist (ISO/IEC 23894:2023 - Bureau Veritas) végzettséget szereztem. ### Több évtizedes tapasztalat, nemzetközi elismerések Az évek során többszáz sikeres tranzakcióban vettem részt, megoldottam nagy nevű globális és hazai cégek rengeteg jogi problémáit, képviseltem ügyfeleket mindkét oldalon, támogattam belső jogi osztályokat, és bedolgoztam nemzetközi ügyvédi irodáknak. Munkámat a jogi piac legelismertebb minősítő szervezetei is elismerték: a [Legal500](https://www.legal500.com/rankings/ranking/c-hungary/data-privacy-and-data-protection/14271-oppenheim-ugyvedi-iroda) és a [Who’s Who Legal](https://www.lexology.com/firms/1049734/iv%5Fn%5Fbartal) lassan egy évtizede, mint magyar vezető jogászt tart számon, az adatvédelmi jogi területen idén már zsinórban harmadszor nyertem meg az ügyfelek szavazása útján odaítélt [Lexology Client Choice díjat](https://www.linkedin.com/posts/oppenheim-law-firm%5Foppenheim-lexology-clientchoice-activity-7138476728083025920-sQcJ/), és a [World Trademark Review (WTR1000)](https://www.worldtrademarkreview.com/rankings/wtr-1000/profile/person/ivan-bartal) is évek óta „transactions star”-ként, illetve ajánlott ügyvédként rangsorol. ### Mások problémáinak megoldása Amikor pár éve megkérdeztek, hogy miért lettem ügyvéd, a rengeteg előzmény, körülmény és ok közül mindössze annyi jutott eszembe, hogy már gyerekként is szerettem másoknak segíteni, és végül is az ügyvédkedés is erről szól: megismerni, kielemezni mások problémáit, és a lehetséges kockázatok mentén megoldási javaslatokat tenni, majd segíteni a kiválasztott verzió végrehajtásában. Mivel szinte minden ügy és ügyfél más, továbbá jelentősen eltér egymástól az egyes ügyfelek kockázatvállalási hajlandósága, ezért szinte soha nem unatkozom, és minden nap újabb érdekes kihívásokkal találkozom, miközben hű maradhatok alapvető életcélomhoz is. ### Sharing A szakmánkban a megfelelő tapasztalatok mellett a naprakész tudás biztosítása is elengedhetetlenül szükséges. Az új hazai és közösségi jogszabályok, joggyakorlat nyomon követése, és a folyamatosan felmerülő új kérdésekben való eligazodás főleg azokon a területeken igényel sok időt és energiát, amelyek relatíve újak (erre példa az EU digitális jogszabálycsomagja, ennek részeként a platformok és az adatvezérelt gazdaság szabályozása, és természetesen a mesterséges intelligencia), vagy amelyek napi szinten változnak (ilyen például az adatvédelem). Természetesen erre (értsd: a folyamatosan megjelenő nemzetközi szakirodalom, joggyakorlat, LinkedIn profilok folyamatos nyomon követésére) nincs mindenkinek ideje, vagy energiája. A blog célja, hogy a digitalizációval érintett jogterületek újdonságait, sokszor nehezen érthető szabályozását, és ezekkel kapcsolatban az üzleti életben előforduló problémákat gyakorlati oldalról is bemutassa, és segítsen azok kezelésében, az absztrakt jogszabályokból fakadó kötelezettségeket konkrét ügyek tekintetében operacionalizálható és végrehajtható intézkedésekké alakítsa. Ezen felül természetesen vannak olyan egyéb, a jogi munkám során felhalmozódott évtizedes tapasztalatok és jó gyakorlatok is, amelyeknek szintén hasznát vehetik belső jogászok, ügyvédek, cégtulajdonosok, ügyvezetők és üzleti döntéshozók egyaránt. ### Szolgáltatásaim A fenti menüben külön linken foglaltam össze [azokat a legtipikusabb jogi szolgáltatásokat](https://www.mestersegesugyved.hu/szolgaltatasok/), amelyekkel segíteni tudok a vállalkozásoknak üzleti céljaik vállalható mértékű jogi kockázat mellett történő elérésében, vagy jogászoknak a blog tárgyát képező jogterületeken való eligazodásban, és azok gyakorlati alkalmazásában. --- ### Kontakt Bármilyen az oldalon megjelenő cikkel kapcsolatos kérdés, észrevétel, vagy az itt feldolgozott témákkal kapcsolatos konkrét jogi segítségre vonatkozó igény esetén szívesen állok bárki rendelkezésére a lenti elérhetőségeken. E: [ivan.bartal@oppenheimlegal.com](mailto:ivan.bartal@oppenheimlegal.com) M: +36 30 3839934 LinkedIn: --- A blogon megjelenő információk tájékoztató jellegűek, és nem minősülnek jogi tanács(adás)nak. Mint az oldalon olvasható valamennyi anyag szerzője, fenntartok minden jogot a tartalmak bármilyen felhasználásának engedélyezésére. A blogon megjelenő képek forrása az [Unsplash](https://unsplash.com). ## Posts ### Öt dolog, amire érdemes odafigyelni AI megoldások beszerzésekor URL: https://www.mestersegesugyved.hu/ot-dolog-amire-erdemes-odafigyelni-ai-megoldasok-beszerzesekor/ Last updated: 2026-09-29T08:29:38.000Z **A belső jogászok kontroll-szerepe az utóbbi időben felértékelődni látszik a vállalatok által eszközölt AI-beszerzések során. Ennek oka, hogy például az IT-szerződések évtizedes gyakorlatával ellentétben ezen a területen egyelőre még nem alakultak ki azok az egyértelmű piaci standardok és elvárások, amelyeket egy AI eszköz vagy éppen fejlesztés beszerzése során egy megrendelő reálisan elvárhat a beszállítótól. Mivel az üzleti döntéshozók elsősorban az AI által ígért előnyöket tartják szem előtt, az IT csapat pedig általában a technológiai integráció kérdéseivel foglalkozik, sok esetben a jogászokra marad a feladat, hogy a beszerzés munkáját az AI által felvetett speciális jogi kérdésekben támogassa. Szintén a jogászok feladata, hogy a cég üzleti elvárásait jogi szaknyelven megfogalmazzák, illetve az adott szolgáltató, illetve az általa értékesíteni kívánt AI rendszer kockázatait megfelelően azonosítsák és kezeljék többek között szerződéses kötelezettségvállalásokkal, tilalmakkal, engedélykérések és szavatosságok előírásával. Ennek a feladatnak az elvégzéséhez azonban az AI jogi szabályok ismeretén túl szükséges az AI kockázatmenedzsmentre vonatkozó gyakorlatok, és a beszerzési folyamatok AI specifikus szempontrendszerének az ismerete is. Az alábbiakban** [**a felelős AI beszerzésekről szóló IEEE 3119:2025 szabvány**](https://standards.ieee.org/ieee/3119/10729/) **tanúsított szakértőjeként összefoglalom azt az öt legfontosabb tudnivalót, amelyeket érdemes szem előtt tartani az AI megoldások beszerzése során.** ## 1\. Milyen problémát szeretnénk megoldani az AI használatával? ### A use case meghatározásának fontossága AI megoldásokat fejlesztő cégeket képviselve több alkalommal tapasztaltam, hogy a megrendelő egyszerűen nem tudta megmondani pontosan, hogy mi az a probléma, amire AI-alapú megoldást keres. Emögött általában az áll, hogy az üzleti döntéshozó anélkül vetett szemet a hatékonyságnövelési és/vagy költségcsökkentési ígéretekkel beharangozott AI megoldásra vagy egy lehetséges fejlesztési ötletre, hogy végiggondolta volna annak a saját üzleti tevékenységében elfoglalt helyét és az AI hatásmechanizmusát, és egyértelműen definiálta volna a konkrét igényt. Ennek rögtön két kockázata is van. ### A felesleges beszerzések és a magasabb költségek kockázata Az egyik, hogy a megrendelő fokozottan kiszolgáltatottá válhat a szolgáltatói ígéreteknek, és olyan AI rendszert vásárolhat meg, ami nem lesz alkalmas az általa akár csak holisztikusan elképzelt üzleti célra. A második probléma, hogy külső fejlesztés esetén a szolgáltatónak is rendkívül fontos a megrendelő konkrét felhasználási esetének a meghatározása, mivel a fejlesztők díjazása, vagy legalábbis a sikerdíja sok esetben közvetlenül függ az AI-jal elért megtakarításoktól. Amennyiben viszont a megrendelő nem végezte el a házi feladatát, úgy kénytelen lesz kifizetni azt a többletköltséget is, ami a szolgáltató ezzel kapcsolatos tevékenysége során merül fel. > ***Ha tehát a költséghatékonyság fontos szempont, akkor érdemes előzetesen elvégezni ezt a feladatot.*** ### A probléma egyeztetése és definiálása Ennek a leghatékonyabb módja az elérni tervezett üzleti cél meghatározása, a beszerzési tervekkel érintett belső vezetőkkel és egyéb érintettekkel való egyeztetés és a felhasználási eset finomítása, a cél elérésére alkalmas lehetséges (akár AI nélküli) megoldási javaslatok és a piacon már elérhető szolgáltatások feltérképezése, a felhasználási esettel kapcsolatos kockázati kritériumok meghatározása, és a fenti folyamat dokumentálása. ![text](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2026/09/photo-1650717928549-8d9a5fcc9b30.jpeg) ## 2\. A megrendelői követelményrendszer meghatározása ### AI vagy hagyományos megoldás? Amennyiben a folyamat során kialakult konszenzus abba az irányba mutat, hogy AI alapú megoldás szükségeltetik, akkor érdemes átgondolni az adott use case-re vonatkozó belső szervezeti és külső jogi, illetve szerződéses követelményeket, mégpedig azért, mert ezeket a konkrét megoldással kapcsolatos technológiai elvárások mellett szükséges lesz beépíteni a konkrét szolgáltató és/vagy az általa kínált megoldás kiválasztási és értékelési folyamatába. > ***Ennek a folyamatnak az eredményeként szerencsés esetben előállhat egy olyan dokumentum, ami egyértelműen tartalmazza az adott szolgáltatással és szolgáltatóval kapcsolatos követelményeinket, amelyet akár RfP formájában is megküldhetünk a feladatra pályázó jelölteknek.*** ### A jogi követelmények beazonosítása Amennyiben például a tervezett felhasználás az AI Act által magas kockázatúnak minősített területen történne (például HR-ben, vagy az oktatásban), akkor érdemes figyelembe venni azt is, hogy az AI Act releváns, a szolgáltatóra és felhasználóra vonatkozó kötelezettségei már 2027\. december 2-tól alkalmazandóak lesznek. Mivel eddig a határidőig alig több, mint egy év van hátra, így a beszerzési és kivitelezési folyamat hosszától függően érdemes olyan szolgáltatót és szolgáltatást választani, aki megfelelően garantálni tudja a hamarosan alkalmazandó jogi kötelezettségek teljesítését és a megfelelő dokumentáltságot is, hogy mire hatályba lépnek a jogi kötelezettségek, ne kelljen újratárgyalnunk a szerződésünket, vagy ne kelljen új szolgáltató vagy termék után néznünk. ### On-prem vagy cloud? Bankoknál és egyéb, szabályozott szektorokban működő cégeknél többször felmerül, hogy a felhasználási esettel érintett adatok szenzitivitása és bizalmassága miatt inkább helyben telepített (on-prem) AI megoldást szeretnének, mivel a felhő-alapú technológiai stack-et nem gondolják kellően sem transzparensnek, sem biztonságosnak. A helyszíni telepítés és futtatás ugyanakkor általában nem várt pluszköltségekkel is járhat, mivel a rendszer helyi futtatásához és a helyi infrastruktúra kiépítéséhez komoly számítási kapacitás szükséges, ami nem olcsó mulatság, és általában a működés minősége is elmarad a fejlettebb modellekétől. > ***Ezt egy külső fejlesztés beszerzése esetén még tetézheti az a plusz kockázat is, hogy ilyen esetben a szolgáltatók általában a sokkal kevésbé védett, és magasabb kiberbiztonsági és egyéb kockázati kitettséggel járó nyílt súlyú kínai modelleket használnak, így a látszólagos, helyi telepítésnek tulajdonított előnyből könnyen költséges hátrány, és felesleges kockázati kitettség keletkezhet.*** ### Kockázatkezelés a tervezés és üzemeltetés kapcsán Szintén fontos annak tisztázása is, hogy az AI rendszernek milyen a kockázati profilja, és ennek érdekében a kapcsolódó ISO szabványokat is segítségül hívhatjuk a felhasznált modellel, a részünkre leszállítandó vagy fejlesztendő AI rendszerrel, vagy éppen a belső felhasználási környezetünkben jelentkező kockázatok definiálásával és kezelésével kapcsolatban. Ezen folyamat során leginkább a vállalati kockázatmenedzsmenttel foglalkozó ISO 31000:2018 és az AI kockázatok kezelésével foglalkozó ISO/IEC 23894:2023 szabályrendszerek jöhetnek szóba. Fontos, hogy az általunk a kockázatok kezelésére meghatározott kockázatkezelési megoldásokat szintén megfelelően artikulálnunk kell, mivel ezekre a kiválasztási folyamat részeként, és végül a szolgáltatónkkal kötött szerződésben is hivatkoznunk kell majd. > ***Ha a kockázatkezelést elmulasztjuk, akkor kénytelenek leszünk megelégedni a szolgáltató nemlétező, vagy bizonytalan tartalmú biztonsági ígéreteivel, és ha ezeket csak később azonosítjuk be, akkor könnyen belefuthatunk abba is, amit már én is sokszor tapasztaltam megrendelői képviselet közben, hogy a szolgáltató egyszerűen magasabb díjat kér egy egyébként szokásos biztonsági feature beépítéséért vagy működtetéséért.*** ### Minimum elvárások egy vállalati chatbot-tal kapcsolatban Ez utóbbira jó példa lehet egy chatbot vállalati weboldalba történő integrációja, ahol a felhasználók által beírt promptok és az AI modell által adott válaszok megfelelő előszűrése, valamint ezek egyes esetekben emberi felülvizsgálatra utalása mára már alapkövetelmény, de a szolgáltatók sok esetben a szolgáltatás minőségének romlására, és a biztonsági megoldások költségességére hivatkozással utasítják el az erre irányuló megrendelői kéréseket. Szerencsésebb és biztonságosabb tehát, ha ezeket a feltételeket előre meghatározzuk és közöljük a beszállítónkkal. A céges elvárás-, illetve követelményrendszerünk meghatározásakor tehát érdemes ezeket a szempontokat is figyelembe vennünk számos egyéb feltétel (például a titokvédelem, adatvédelem) mellett. ![person writing bucket list on book](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2026/09/photo-1484480974693-6ca0a78fb36b.jpeg) ## 3\. A szolgáltató kiválasztása és értékelése ### A szolgáltató érettségének és felkészültségének ellenőrzése Természetesen egy ChatGPT vagy ehhez hasonló előfizetés megvásárlásakor nem merül fel sem igényként, sem lehetőségként, hogy a szolgáltató érettségét, felkészültségét és teljesítőképességét ellenőrizzük, de egy önálló fejlesztésre adott megbízáskor, vagy egy már meglévő AI rendszer beszerzésekor érdemes ezt is mérlegelni. Ennek az adhat különös jelentőséget, hogy az AI fejlesztési piacra történő belépés korlátai meglehetősen alacsonyra csökkentek az utóbbi időben, és a szolgáltatóknál a fejlesztések alapjául szolgáló, egyre erősebb AI modellek képeségeinek kihasználására való képességtől általában messze elmarad a felelős, kiszámítható, biztonságos és etikus AI használathoz és fejlesztéshez szükséges szervezeti felkészültség és governance struktúra. ### A beszerzési követelményrendszer AI szempontokkal történő kiegészítése Amennyiben fontosabb funkciót kívánunk a szolgáltató által értékesített vagy fejlesztett megoldással, vagy amennyiben a belső vállalati rendszerünk amúgy is részletes előírásokat tartalmaz a technológiai megoldásokat beszállítók kiértékelésével és rangsorolásával kapcsolatban, akkor ezt a szempontrendszert érdemes kiegészíteni néhány AI-specifikus elemmel is. > ***Fontos például, hogy a szolgáltatónál rendelkezésre álljanak azok a szervezeti, személyi és technológiai garanciák és eljárások, amelyek egyértelműen biztosítani tudják a nyújtani kívánt szolgáltatás magas színvonalát, pontosságát, megbízhatóságát, lekövetik a felhasznált AI modellek piacán folyamatosan történő változásokat, és például az emelkedő token-költségek szem előtt tartásával optimalizált felhasználói élményt tudnak nyújtani cégünknek.*** ### Szabványok: tényleges, vagy csak látszólagos biztosíték? Ha egy szolgáltató rendelkezik az információbiztonságra vonatkozó ISO/IEC 27001:2022, az annak módszertanára épülő, az AI irányítási rendszerekkel kapcsolatos jó iparági gyakorlatokat kodifikáló ISO/IEC 42001:2023, vagy más hasonló minősítéssel, az mindenképpen jó jel, mivel arra utal(hat), hogy az adott cég egyszer már alaposan végiggondolta, internalizálta, és remélhetőleg működőképes szabályzatokban és eljárási protokollokban rögzítette a működési környezetére és tevékenységére vonatkozó szabályokat, a kockázatkezelés rendjét, és a magukkal szemben támasztott elvárásokat. Persze a munkám során több olyan céggel is találkoztam, ahol egy ISO-szabvány bevezetése kimerült egy dokumentumcsomag testreszabásában és kihirdetésében, miközben az irányítási rendszer működtetéséhez szükséges governance folyamatok csak részben, vagy egyáltalán nem kerültek kialakításra. Amennyiben fontosnak tartjuk ezt a területet, akkor egy egyszerű megerősítésen túl érdemes egyéb kérdéseket is feltenni a belső governance rendszer működésével kapcsolatban. Az ezen folyamat körében ellenőrizendő intézményes garanciák között felmerülhet továbbá az Európai Bizottság ún. gyakorlati kódexeihez való csatlakozás ellenőrzése, más hasonló szabályrendszerek bevezetése, illetve a szolgáltató beszállítói láncolatának ellenőrzésére kialakított eljárásrend ellenőrzése is. ![Doctor using stethoscope to examine patient's chest](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2026/09/photo-1758691462268-fbe66c4f3e28.jpeg) ## 4\. Az AI rendszer megfelelőségének ellenőrzése ### A szekvenciális megközelítés fontossága A feladat ebben a részében arról igyekszünk meggyőződni, hogy a részünkre kínált AI megoldás alkalmas-e az általunk előzetesen meghatározott, illetve a jogszabályokból, belső szabályzatainkból és/vagy az irányadó szabványoknak megfelelő követelményeknek, és rendelkezik a szolgáltató marketing anyagában körülírt tulajdonságokkal. > ***Ez a folyamat nyilván nehezebb, és kevesebb sikerrel kecsegtet, ha a fenti kezdeti folyamatokat nem végeztük el. Szintén nagyobb a kitettségünk, ha nem ismerjük a szolgáltató által kínált megoldás technológiai sajátosságait, működési kockázatait, a rá irányadó jogi követelményrendszert.*** ### A feladat elvégzéséhez szükséges dokumentumok és információk Meglévő szolgáltatás beszerzésekor érdemes egy részletes műszaki leírást kérnünk az AI rendszer működéséről, dependenciáiról, kockázatairól, használatának feltételeiről, az engedélyezett és/vagy rendelkezésre álló felhasználási esetekről, a költségek és a felhasználás skálázhatóságáról, a működéshez szükséges adatigényről, a biztonságos felhasználáshoz szükséges oktatási igényekről, a rendszerben felhasznált AI modellek kiválasztásának feltételeiről és körülményeiről, az AI rendszer vállalati környezetbe való integrálhatóságának követelményeiről. Ezeket az információkat természetesen egyeztetnünk szükséges házon belül az egyes szakterületekkel is, és ennek során a jogi megfelelőségről, az üzleti cél megvalósíthatóságáról és a rendszer alkalmasságáról, a compliance, adatvédelmi és kiberbiztonsági, valamint a rendszerintegrációs feltételek teljesítéséről érdemes az érintett területek vezetőinek szakvéleményét is kikérni. Ez az a kör, ahol rendszerint felmerül az AI rendszer által létrehozott eredmények használhatóságának kritériumrendszere, az érintett felhasználási eset komplexitásának szintjéhez igazoldó emberi felügyelet intézményrendszerének ellenőrzése is. Ez utóbbi értelemszerűen más egy egyszerű vállalati chatbot esetében, és megint más (jóval bonyolultabb és összetettebb) egy ügynöki AI megoldás beszerzése esetén, ahol külön ügyelni kell az ügynökök részére engedett felhatalmazások és engedélyek megfelelő szabályozására, és a működés vészhelyzeti leállíthatóságának ellenőrzésére is. Bizonyos use case-k esetén nem felesleges a nekünk kínált vagy részünkre fejlesztett AI rendszer megfelelő működéséért felelős “rendszer prompt”-jának, valamint a rendszerben felhasznált modellek megfelelőségével kapcsolatos kiválasztási szempontok vizsgálata sem, és elmondható, hogy > ***az ellenőrzési feladattal kapcsolatos általános elvárhatóság kritériumrendszerének meghatározása a lehetőségek és kockázatok gazdag tárháza miatt itt is rendkívül nehéz.*** Több esetben sor kerülhet az AI rendszerrel kapcsolatos hatásvizsgálat elvégzésére is (mi erre általában az [ISO/IEC 42005:2025 szabványt](https://www.iso.org/standard/42005) használjuk az eset körülményeire történő testreszabást követően), amelynek az eredménye becsatornázásra kerülhet a kockázatkezelési rendszerbe, és természetesen a szolgáltatóval megkötendő szerződésbe is. A szolgáltató által rendelkezésünkre bocsátott, és az egyéb forrásokból beszerzett információk és dokumentumok körültekintő mérlegelése segíthet a számunkra megfelelő szolgáltató és megoldás kiválasztásában. ![a couple of people that are holding hands](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2026/09/photo-1702865967051-970d3a4dce9d-1.jpeg) ## 5\. A szerződéskötési folyamat ### Tervezettől a megállapodás aláírásáig Ha a folyamatban idáig eljutottunk, akkor már csak a szerződéstervezet elkészítése és/vagy a meglévő, általában szolgáltatói tervezet “kitárgyalása”, és a szerződés megkötése marad hátra. Bár a beszerzési szekvenciában ez az utolsó lényeges lépés, jelentőségében mégis túlmutat az eddigieken, hiszen amennyiben nem sikerül jogilag pontos, közérthető nyelven és kikényszeríthető, számonkérhető és szankcionálható módon, megfelelő garanciákkal körbebástyázva megfogalmaznunk a korábban beazonosított elvárás-rendszerünket, akkor bizony az elvégzett munka nagy része kárba veszhet. ### Szakértők igénybevétele, és az AI officer szerepe Hogy ez ne így történjen, ahhoz javasolt az ilyen megállapodások elkészítésében járatos jogi tanácsadó igénybevétele, aki ismeri nemcsak a technológiát, az irányadó jogi követelményeket, de rendelkezik a területen alkalmazott szabványok szerinti szemlélettel is. Szintén előny, ha a kiválasztott tanácsadó ismeri a másik oldal preferenciáit és szempontrendszerét is, így különbséget tud tenni a jogos és eltúlzott elvárások között, ezzel is segítve a szerződéssel kapcsolatos szerkesztési és tárgyalási folyamatokat, és a működőképes, mindkét fél számára elfogadható kompromisszumos megoldások kidolgozását és megtalálását. Ha a fentiek közül bármelyik képesség hiányzik, az a folyamat elhúzódásához, vagy akár megakadásához is vezethet. Ha a megrendelő esetleg rendelkezik megfelelő kvalitásokkal bíró belső AI governance vezetővel, az nagymértékben megkönnyítheti a folyamat lebonyolítását, mivel tapasztalataim szerint sokszor a megrendelői oldalon az egyes szakterületek közötti mediálatlan egyet nem értés is megakaszthatja az ügymenetet. > ***Ha például a compliance a terület szakértő ismerete okán megfelelő szűrés nélkül küldi ki a hagyományosan hosszú beszállítói kérdőívét, ez sokszor megijesztheti az egyébként jó megoldást kidolgozó, de a szervezeti érettség alacsonyabb fokán álló beszállítót, aki nem biztos, hogy szeretne akár többszázezer forintot elkölteni egy külsős AI jogi tanácsadó igénybevételére, aki segít neki megválaszolni az egyébként a megrendelő szempontjából standard kérdőívet.*** ### Miben különböznek az AI szolgáltatásokat szabályozó megállapodások az IT szerződésektől? Az AI megoldásokkal kapcsolatos szerződések bár sokban emlékeztetnek a hagyományos IT-szerződésekre, sokban különböznek is azoktól. A szerződés szempontjából kulcsfontosságú a leszállítandó rendszer képességeinek, funkcióinak, engedélyezett és tiltott felhasználási eseteinek meghatározása, a szolgáltató korábbi vonzó ígéreteinek a szerződésben számonkérhető és szankcionálható kötelezettségekre történő lefordítása. ### Az AI tulajdonságaival kapcsolatos kockázatok allokációja és a felelősségkorlátozó rendelkezések Nem kerülhető meg az AI technológia véletlenszerűségével kapcsolatos kockázatok megfelelő allokációja és az egyes ellenérdekű felek pozíciójának végiggondolása sem. A szolgáltató részéről természetesnek tűnhet, hogy a rendszer működéséből fakadó valamennyi kockázatot (ideértve az esetleges hallucinációkat, kitalációkat, pontatlanságokat, megbízhatatlanságot) a megrendelőre hárítsa, viszont ugyanez a megrendelő oldaláról általában ritkán elfogadható, még akkor is, ha az AI megoldások piacán a nagy modell és rendszer szolgáltatók is minden esetben a downstream felhasználóra tolják át a szállított megoldással kapcsolatos kockázatokat. Itt kerülhetnek előtérbe a kártérítési és kimentési klauzúlák, valamint a fentebb már említett, a rendszer szolgáltatójától elvárható biztonsági intézkedések. Lehet, hogy egy az ügyfelek által használt vállalati chatbot néha valótlant állít, de ha a szolgáltató ennek mérséklésére megfelelő intézkedéseket vezetett be, az némileg ellensúlyozni tudja a fenti egyoldalú helyzetet. > ***Természetesen nagyon sok függ a megrendelő kockázati étvágyától és kockázatkezelési szabályaitól is, és természetesen más a kitettség egy csak válaszokat, illetve tartalmakat gyártó AI rendszer, és egy komplex célok megvalósítására alkalmas ügynöki AI megoldás esetén.*** Ennek megfelelően változhat a szolgáltatói felelősség felső határa, és az általa alkalmazott felelősségkizárások megrendelő általi elfogadhatósága is. Ezt természetesen egyéb szempontok (például a szolgáltató által ajánlott kedvezményes ár) megfelelően ellensúlyozhatják, de fel kell készülni az olyan szolgáltatói megközelítésekre is, miszerint a szolgáltató által ajánlott ár csak a szolgáltató által szigorú és egyoldalú felelősségkizárás mellett érvényes. Ezekre tapasztalataim szerint azok a megrendelők tudnak stratégiai módon és jól reagálni, akik egyrészt konzekvensen követték a fentiekben meghatározott eljárásrendet, másrészt tisztában vannak az adott AI megoldás által jelentett kockázatok mértékével, és így számszerűsíteni tudják a szerződés alapján őket fenyegető kitettségüket. Ez a szám aztán megfelelő hivatkozási alapot képezhet a szerződéses tárgyalások során, és összevethető a szerződésen túlmutató, adott esetben a megrendelő rendelkezésére álló kockázatkezelési eszközökkel (például biztosítás) is. ![background pattern](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2026/09/photo-1665692756497-8c9d2ee7a787.jpeg) ### A kis cégek korlátozott felelősségvállalási képessége a nagyvállalati elvárások tükrében: a kockázati asszimetria A felelősségvállalás egyébként azért is válhatott ilyen kardinális kérdéssé az AI szerződések területén, mert a piacra való belépés szintjének csökkenése egy csomó olyan start-up megjelenését eredményezte, akiknek a pénzügyi teljesítőképessége és forrásai egyszerűen nem állnak arányban az általuk kínált megoldások kockázati profiljával. Számos olyan esetet láttam elsősorban megrendelői oldalon, ahol a szolgáltató azért utasította el az egyébként a piaci standardoknak megfelelő, és a megrendelő nagyvállalati státuszához igazított felelősségi szabályokat, mert egyszerűen nem rendelkezett az ahhoz szükséges anyagi fedezettel, és mivel az AI károkkal kapcsolatos biztosítási piac is még alakulóban van, a szerződéses kockázatot még így sem tudta volna másra áthárítani. Ez egy olyan szempont, amire főleg nagyvállalati oldalon érdemes különösen odafigyelni a szolgáltatói és a szolgáltatásokkal kapcsolatos kiválasztási és szerződési folyamatok során. ### Az AI értékláncbeli szerepek meghatározása Legalább ennyire fontos a szerződésekben [az egyes felek AI Act-beli szerepének a meghatározása](https://www.mestersegesugyved.hu/az-eu-mesterseges-intelligencia-rendelete-a-gyakorlatban-2-resz-hogyan-allapitsuk-meg-hogy-a-jogszabaly-hatalya-ala-tartozunk-e/), amely néha nem is olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnik. Ha a fenti példánál maradva egy vállalati chatbotot fejlesztetünk egy szolgálatóval, akkor jó eséllyel annak szolgáltatójává is válhatunk, ami hátrányosabb, mintha csak alkalmazóként használnánk azt. Sokszor maguk a szolgáltatók sem rendelkeznek az ahhoz szükséges szaktudással, hogy a saját AI-értékláncbeli szerepüket pontosan meghatározzák, így nem ritka az ezzel kapcsolatos vita, aminek a fő oka az, hogy az AI Act alapján az egyes szereplőket terhelő kötelezettségeket jórészt az általuk betöltött szerepkör határozza meg. ### Slágertémák a szerződésekben Gyakran felmerülő téma a szerződéses tárgyalások során az AI rendszer, az annak működtetése során felhasznált adatok, az AI rendszer által generált eredmények szellemi alkotáshoz fűződő jogainak a kérdése is, illetve külső fejlesztés esetén a szolgáltató által létrehozott modell, vagy rendszer jogai megrendelőre történő átruházásának, az ehhez szükséges leszállítandók listájának meghatározása is. Szerződéses slágertémák még az adatvédelmi, titokvédelmi szerepkörök és kötelezettségek megfelelő, kockázati-alapú definiálása, a szolgáltató teljesítésével kapcsolatos mennyiségi és minőségi kritériumok, a működtetéssel kapcsolatos monitoring, változáskövetési eljárások, valamint a riportálási kötelezettségek tartalmának meghatározása, és a nem megfelelő teljesítés, illetve a szerződésszegés szankciórendszerének (szavatossági igények, kötbér, felmondás stb.) kidolgozása és kitárgyalása is. Ennek a részletessége, megfogalmazása természetesen attól is függ, hogy melyik fél milyen érdekérvényesítő képességgel rendelkezik, kinek fontosabb és sürgősebb a szerződés gyors tető alá hozatala. Gyakori, hogy a szolgáltatás nyújtásának megkezdése megelőzi a szerződés aláírását. Bár ez többek között adatvédelmi compliance szempontok miatt sem javasolt, a megrendelő malmára hajthatja a vizet, mivel a szolgáltatói számlák kiállításához és befogadásához általában szükséges az írásban aláírt szerződés is. Ha a megrendelő egy úgynevezett szabályozott szektorban tevékenykedik, például vonatkozik rá a hazai általános, vagy ágazati kiberbiztonsági szabályozás, akkor az általában alkalmazandó adatvédelmi szabályok mellett az ilyen előírásokból fakadó kötelezettségeket (ideértve az incidenskezelést is) a szolgáltatóval kötött szerződésben is meg kell határoznunk. ### A szerződéssel kapcsolatos monitoring tevékenység Természetesen a történet még itt sem ér véget, hiszen a megkötött szerződés teljesítésének ellenőrzése legalább annyira fontos, mint annak szakszerű elkészítése és véglegesítése. A szerződés monitoring-gal kapcsolatos legfontosabb teendőket és tudnivalókat viszont majd egy külön cikkben fogom összefoglalni. *Amennyiben AI megoldással kapcsolatos beszerzési eljárással, a beszállító, vagy egy adott AI rendszer értékeléséhez, esetleg a szolgáltatóval megkötendő szerződéskötéshez kötődő segítségre vagy tanácsadásra lenne szükséged, szívesen állok rendelkezésedre* [*az itteni elérhetőségeim*](https://www.mestersegesugyved.hu/about/) *bármelyikén.* ### Lejárt az első kiberbiztonsági audit határideje – mi következik most? URL: https://www.mestersegesugyved.hu/lejart-az-elso-kiberbiztonsagi-audit-hatarideje-mi-kovetkezik-most/ Last updated: 2026-08-18T17:37:33.000Z **Sok céget kellemetlen meglepetésként ért, amikor pár éve az Európai Unió NIS2 irányelvét átültető hazai jogszabályok alapján a kiberbiztonsági szabályozás hatálya alá kerültek. Volt, akit a cégbíróság által nyilvántartott tevékenységi körei alapján közvetlenül a hazai hatóság értesített erről a váratlan körülményről, volt, ahol a cégcsoporton belüli compliance osztály, vagy éppen a cég külsős jogi tanácsadója jelezte az ügyvezetésnek az ezzel kapcsolatos teendőket. Míg a korábbi európai szabályozás csak a szolgáltatások és cégek sokkal szűkebb körére vonatkozott és csak korlátozott feladatokat eredményezett, a 2025-ben hatályba lépett új rezsim szigorú, részletes, költséges és újdonságként a szabályok betartásáért az ügyvezetés személyes felelősségét is felvető kötelezettségeket írt elő. Mivel az új törvényhez hatósági díjfizetés is kapcsolódik, ezen felül a szabályok betartásához nemcsak kiberbiztonsági, de jogi közreműködés is szükséges, így összességében elég drága mulatságnak minősül majd a jogszabályi megfelelés.** **Érdekességképpen megemlítendő, hogy alighanem ez az első olyan eset a hazai digitális technológiákkal kapcsolatos jogi szabályok között, ami gyakorlatilag csak egy ISO szabványhoz hasonlíthatóan összetett eljárásrend bevezetését, üzemeltetését és rendszeres auditálását írja elő. Az első kötelező audit lebonyolítására megszabott határidő nemrég járt le, és mivel az elmúlt időben rengeteg olyan kérdés merült fel az auditra vonatkozó szabályok gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban, amelyre sem a jogszabály, sem a hatóság nem adott választ, az Oppenheim Data, Technology, Cyber & AI csapatának oszlopos tagjával,** [**Szilágyi Krisztián kollégámmal**](https://www.linkedin.com/in/krisztián-szilágyi-b9b628195/) **úgy döntöttünk, hogy összefoglaljuk az ügyfeleink által feltett leggyakrabban felmerülő kérdésekkel kapcsolatos tudnivalókat.** ## A kiberbiztonsági audittal kapcsolatos kötelezettségek és kérdések 2026\. június 30-ig kellett első alkalommal lefolytatniuk a kiberbiztonsági auditot azoknak az érintett szervezeteknek, amelyek 2025\. január 1-je előtt megkezdték működésüket, és a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024\. évi LXIX. törvény („**Kiberbiztonsági törvény**”) alapján auditkötelezettség terheli őket. Ez a határidő sok szervezetnél hónapokon át a megfelelési projekt legfontosabb mérföldköve volt, a június végi dátum azonban valójában nem lezárta, hanem új szakaszba fordította a történetet. Bár a törvény szerinti felügyeleti rendszer nem egységes, a piaci szereplők jelentős körében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága („**SZTFH**”) jár el kiberbiztonsági felügyeleti hatóságként, ezért a 2026\. június 30-i audit határidőt követő gyakorlati kérdések kapcsán is elsősorban az SZTFH megközelítése került a szakmai fókuszba. > ***A legtöbb érintett szervezet számára most már az a fő kérdés, hogy mit kezdjen az audit eredményével. Mit jelent a gyakorlatban egy „megfelelt” vagy „nem megfelelt” audit? Mi a teendő, ha az audit csúszásban van, vagy nem zárult le határidőben? Milyen felügyeleti reakcióval érdemes számolni? Hogyan kell most úgy nekifutni a következő két évnek, hogy a következő audit ne ismét egy újabb egyszeri rohamprojekt legyen?*** ![grayscale photo of building](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2026/08/photo-1568293207628-b8009d5ade9c.jpeg) ## Nem egyszeri, hanem ismétlődő kötelezettség A kérdés azért is fontos, mert a kiberbiztonsági auditot nem érdemes egyszeri adminisztratív kötelezettségként kezelni. A hazai szabályozási logika – a Kiberbiztonsági törvény, a **7/2024\. (VI. 24.) MK rendelet** szerinti védelmi intézkedések, valamint az **1/2025\. (I. 31.) SZTFH rendelet** audit módszertana – nem pusztán bizonyos dokumentumok meglétét várja el, hanem azt, hogy a szervezet az elektronikus információs rendszereit érintő kockázatkezelési, védelmi és incidenskezelési intézkedéseket **ténylegesen működtesse, és ezt auditálható módon alá is tudja támasztani**. Ebből következően az audit jelentősége sem merül ki abban, hogy egy adott napon milyen eredménnyel zárul: sokkal inkább azt mutatja meg, hogy a szervezet mennyire képes a kiberbiztonsági követelményeket a saját működésébe tartósan és igazolható módon beépíteni. ## 2026\. június 30\. nem célvonal volt, hanem fordulópont A Kiberbiztonsági törvény szerinti auditkötelezettség nem egyszeri megfelelési feladat. A szabályozás alapján az érintett szervezeteknek főszabály szerint **kétévente** kell kiberbiztonsági auditot lefolytatniuk, és bizonyos esetekben a hatóság is elrendelheti annak elvégzését. A 2025\. január 1-je előtt már működő szervezetek esetében az első audit határideje 2026\. június 30\. volt, vagyis most zárult le a magyar szabályozás szerinti első nagy auditkör. > ***Ez azonban nem azt jelenti, hogy a szervezetek „túl vannak” a Kiberbiztonsági törvény szerinti legfontosabb feladatokon. Sokkal inkább arról van szó, hogy most válik el igazán, ki tekintette az auditot egyszeri projektnek, és ki használja arra, hogy tartós, fenntartható megfelelési működést építsen.*** A június 30-i határidő után ugyanis a szervezetek tipikusan három helyzet valamelyikében találják magukat – és **mindhárom esetben más, de nagyon is konkrét utómunka következik**. ![An aerial view of a wooden walkway in the woods](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2026/08/photo-1722475996685-53184f6f038f.jpeg) ## Három tipikus helyzet a határidő után ### **Az audit lezajlott, és „megfelelt” eredménnyel zárult** Ez első ránézésre a legkényelmesebb és egyben legkellemesebb helyzet: az audit lezajlott, a szervezet „megfelelt” eredményt kapott, túl van a határidőn, és nem merültek fel olyan hiányosságok, amelyek a megfelelőséget az audit időpontjában kizárták volna. Könnyen kialakulhat az az érzés, hogy a megfelelési projekt lezárult, és a következő auditig nincs különösebb teendő. > ***A gyakorlatban azonban a „megfelelt” eredmény inkább kedvező kiindulópontot jelent a következő két évre, mintsem a compliance-feladatok végét jelzi.*** A sikeres audit után is szükség van arra, hogy a szervezet összerendezze az audit során használt dokumentumokat, lezárja az esetleges kisebb észrevételeket, és tudatosan karbantartsa azokat a nyilvántartásokat, kontrollokat és belső folyamatokat, amelyekre a következő audit is épülni fog. Sokszor ugyanis nem a nagy hiányosságok, hanem a kisebb adminisztratív, nyilvántartási vagy felelősségi kérdések nőnek két év alatt újra komoly problémává. ### Az audit lezajlott, de hiányosságokat tárt fel Sok szervezetnél ez a második lehetséges eset lehet a valódi fordulópont. A **„nem megfelelt” eredményt** ugyanis **nem érdemes pusztán formális „bukásként” értelmezni**. A gyakorlatban ez az eredmény jellemzően azt jelzi, hogy az auditor a szervezet kockázatkezelési, dokumentációs vagy kontrollkörnyezetében olyan hiányosságokat azonosított, amelyek mellett a jogszabályi követelményeknek való megfelelés az audit időpontjában nem volt igazolható. Ilyenkor a fókusz gyorsan áttevődik az audit lefolytatásáról az audit eredményének kezelésére. A lényeg már nem az, hogy az audit lement-e határidőben, hanem az, hogy a szervezet mit kezd a feltárt hiányosságokkal. Mely megállapítások kritikusak? Melyek kezelhetők rövidebb időn belül? Ki felel az egyes korrekciós intézkedésekért? Milyen sorrendben érdemes haladni? Hogyan dokumentáljuk mindezt? Egy „nem megfelelt” eredménnyel zárult audit után ezért különösen felértékelődik a strukturált korrekciós munka fontossága. Nem elég általánosságban rögzíteni, hogy „javítani kell” egy szabályzatot, pontosítani kell egy nyilvántartást, rendezni kell egy hozzáféréskezelési folyamatot vagy dokumentálni kell egy kontroll működését. A szervezetnek azt is látnia kell, hogy az adott hiányosság pontosan miben állt, ki felel a rendezéséért, mikorra kell azt kezelni, és mivel fogja később igazolni, hogy a korrekció ténylegesen megtörtént. > ***Egy auditmegállapításból csak akkor lesz, akkor lehet valódi előrelépés, akkor tudjuk a látszólagos hátrányunkból előnyt kovácsolni, ha abból nyomon követhető intézkedési terv lesz.*** ### Az audit nem valósult meg határidőben, vagy csúszásban van A harmadik tipikus helyzet az, amikor a szervezet nem tudta határidőre lezárni az auditot, vagy az audit még folyamatban van. Ez nyilván a legkockázatosabb pozíció a három közül, de nem feltétlenül reménytelen – különösen akkor, ha a szervezet ténylegesen dolgozik a megfelelésen, és ezt dokumentáltan igazolni is tudja. Ilyen helyzetben nagy jelentősége lehet annak, hogy a szervezet tudja-e bemutatni: szerződött auditorral, a felkészülést megkezdte, az érintett rendszereket és hiányosságokat feltérképezte, rendelkezik akciótervvel, és a csúszás ellenére nem passzívan várakozik. A határidő elmulasztása természetesen önmagában is jogi és felügyeleti kockázatot jelent, de az ilyen helyzetek megítélésénél felértékelődhet az együttműködés, az átlátható státuszkezelés és az igazolható előrehaladás. > ***A késedelem ráadásul sokszor nem önmagában álló probléma, hanem annak a jele, hogy a szervezetnél még nem álltak össze azok az alapvető nyilvántartások, felelősségi körök és belső folyamatok, amelyekre a kiberbiztonsági megfelelés épül. Ilyenkor ezért nemcsak a határidő elmulasztását kell kezelni, hanem azt is, hogy a szervezet mielőbb átlátható, auditálható és dokumentált állapotba kerüljön.*** Szerencsére ezeken a hiányosságokon is lehet segíteni, és a mi ügyfeleink között is több olyan cég van, ahol megkésve kezdték meg a felkészülést, de ilyenkor fontos, hogy megfelelően kezelnünk kell a határidők elmulasztásával kapcsolatos jogi kockázatokat, többek között a bírságnak való kitettségünket is. ![gray concrete building under blue sky during daytime](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2026/08/photo-1624357488027-f2235d56bae9.jpeg) ## Mire lehet számítani felügyeleti oldalról? A június 30-i határidő után sok szervezet számára ez a legfontosabb kérdés: ha az audit hiányosságot tárt fel, vagy ha a szervezet csúszásban van, milyen felügyeleti reakcióval érdemes számolni? Elsőként azt érdemes rögzíteni, hogy a határidő elmulasztása nem pusztán „belső compliance-probléma”. A **418/2024\. (XII. 23.) Korm. rendelet** 3\. melléklete alapján **önálló bírságkockázat kapcsolódhat ahhoz is, ha a szervezet nem köt határidőben megállapodást auditorral, illetve ahhoz is, ha a kiberbiztonsági auditot nem folytatja le határidőben**. Más szóval: a csúszó audit nemcsak projektkockázat, hanem a végrehajtási szabályok alapján kifejezetten szankcionálható mulasztás is lehet. ## Jobb későn, mint soha Ugyanakkor az eddigi szakmai konferenciákon, egyeztetéseken és háttérbeszélgetéseken elhangzott hatósági kommunikáció alapján jelenleg nem az látszik, hogy a felügyelet elsődleges célja a mielőbbi és azonnali bírságolás lenne. A hatósági kommunikációból visszatérően kirajzolódó üzenet inkább az volt, hogy a hatóság azt várja az érintett szervezetektől: a megfelelési folyamatot ténylegesen indítsák meg, a hiányosságokat tárják fel, azokra készítsenek kezelhető és számonkérhető intézkedési tervet, és a megtett lépéseket dokumentáltan tudják bemutatni. > ***Ez természetesen nem jelent garanciát arra, hogy szankció nem merülhet fel, de a jelenlegi kommunikáció alapján a látható, aktív és igazolható megfelelési törekvés érdemi jelentőséggel bírhat, még akkor is, ha ehhez időbeni csúszás is kapcsolódik.*** Ez a megközelítés egyébként jól illeszkedik a végrehajtási rendelet logikájához is. A felügyeleti reakció ugyanis nem merül ki a bírságolásban: a hatóság ellenőrzést indíthat, felszólíthatja a szervezetet a hiányosságok megszüntetésére, kötelezheti meghatározott intézkedések megtételére, súlyosabb esetben pedig további felügyeleti eszközöket is alkalmazhat. A szabályozási rendszer tehát nem kizárólag a szankcióról, hanem a hiányosságok feltárásáról, nyomon követéséről és kikényszerített rendezéséről is szól. A jogkövetkezmények alkalmazása ráadásul nem mechanikus. A 418/2024\. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján a hatóság többek között figyelembe veszi a hiányosság vagy megsértett védelmi követelmény súlyát, a jogsértés időtartamát, azt, hogy történt-e vagy fenyegetett-e jelentős kiberbiztonsági incidens, illetve milyen tényleges vagy lehetséges hatást gyakorolt az incidens az érintett szervezetre vagy más szervezetekre. Szintén értékelési szempont lehet az okozott vagyoni vagy nem vagyoni kár, ideértve a pénzügyi vagy gazdasági veszteséget és az egyéb szolgáltatásokra gyakorolt hatásokat is. > ***Kifejezetten fontos, hogy a rendelet a szervezet magatartását is értékelési szempontként kezeli: vagyis azt, hogy a szervezet milyen intézkedéseket tett a kár megelőzésére vagy mérséklésére, valamint milyen szinten működött együtt az illetékes hatóságokkal. Ez nem jelenti azt, hogy az aktív együttműködés vagy a korrekciós szándék önmagában kizárná a bírságot. Azt viszont igen, hogy felügyeleti szempontból sem közömbös, a szervezet passzívan elszenvedi-e az audit eredményét, vagy képes azt kontrollált, dokumentált és számonkérhető módon kezelni.*** A végrehajtási rendelet külön nevesíti a súlyos jogsértések egyes eseteit is. Ide tartozhatnak különösen az ismételt jogsértések, a jelentős kiberbiztonsági incidensek bejelentésének vagy orvoslásának elmaradása, a hiányosságok orvoslásának elmaradása a hatóság kötelező erejű utasításait követően, az ellenőrzések akadályozása, valamint a hamis vagy súlyosan pontatlan információk közlése. Vagyis miközben az eddigi kommunikáció alapján nem feltétlenül az azonnali bírságolás tűnik az elsődleges felügyeleti fókusznak, a passzivitás, a rendezetlenség vagy a hatósággal való együttműködés hiánya már lényegesen kockázatosabb helyzetet teremthet. ![a very long tunnel with a light at the end](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2026/08/photo-1638741015176-8f280df193f8.jpeg) ## Miért nem ér véget a NIS2 megfelelési folyamatunk az auditjelentéssel? Az **érdemi munka sok esetben csak a kiberbiztonsági audit után kezdődik**. Az auditjelentés ugyanis nem lezárja, hanem inkább kijelöli a megfelelési projekt következő szakaszát: itt válik láthatóvá, hogy mely kontrollok működnek megfelelően, hol vannak tényleges hiányosságok, és mely pontokon szükséges célzott korrekciós intézkedéseket indítani. Az audit eredményét mindenekelőtt le kell fordítani konkrét teendőkre. A hiányosságok listája önmagában még nem jelent megoldást: prioritásokra, felelősökre, határidőkre és nyomon követhető intézkedési tervre van szükség. Egy auditmegállapításból csak akkor lesz valódi előrelépés, ha a szervezet világosan meg tudja mondani, hogy a feltárt hiányosságot ki, mikor és milyen módon fogja kezelni, ezt később milyen dokumentumokkal tudja alátámasztani, és ténylegesen végig is csinálja ezt a folyamatot. Legalább ennyire fontos az auditkori állapotot bemutató dokumentumok és alátámasztó anyagok megőrzése. Az **1/2025\. (I. 31.) SZTFH rendelet** alapján a kiberbiztonsági audit nem pusztán dokumentumvizsgálatból állhat: az auditor interjút, tesztet és más vizsgálati módszereket is alkalmazhat, az auditjelentést pedig – meghatározott formában – a hatóság részére is megküldi. Ugyanez a rendelet azt is rögzíti, hogy az érintett szervezetnek az auditor által átadott bizonyítékokat **öt évig meg kell őriznie**. Ennek jelentősége nem csupán adminisztratív, hanem nagyon is gyakorlati. Ha az audit hiányosságot tár fel, a szervezetnek később szüksége lehet arra, hogy bemutassa: mi volt az audit időpontjában fennálló eredeti állapot, ehhez képest milyen hiányosságokat azonosítottak, ezekre milyen korrekciós intézkedéseket tettek, és hova jutottak el a megfelelési folyamatban. > ***A dokumentáltság ebben a körben nem puszta adminisztráció, hanem a korrekciós munka igazolhatóságának alapja. A dokumentált információk egyébként az ISO szabványok által bevezethető irányítási rendszerek fontos jellemzői is.*** ## Ez már nem csak compliance-kérdés Ezen a blogon már viszonylag sokat írtam az [AI felelős és biztonságos módon megvalósuló használatához és fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges](https://www.mestersegesugyved.hu/miert-fontos-az-ai-governance-es-hogyan-epithetunk-jo-ai-iranyitasi-rendszert-1-resz/) [governance folyamatok fontosságáról](https://www.mestersegesugyved.hu/miert-fontos-az-ai-governance-es-hogyan-epithetunk-jo-ai-iranyitasi-rendszert-2-resz/). Nos, a helyzet a kiberbiztonság területén is ugyanez. A kiberbiztonsági audit utóélete ugyanis nemcsak szűkebb értelemben vett megfelelési (compliance), hanem nagyon is **működési, operatív és üzleti kérdés**. A Kiberbiztonsági törvényre épülő szabályozási logika ugyanis nem pusztán azt várja el, hogy a szervezet rendelkezzen bizonyos szabályzatokkal vagy nyilvántartásokkal, hanem azt, hogy a kockázatkezelési, védelmi és incidenskezelési intézkedések a gyakorlatban is működjenek, és az elektronikus információs rendszerek **bizalmasságát, sértetlenségét és rendelkezésre állását** ténylegesen támogassák. > ***Éppen ezért egy auditmegállapítás sokszor nem pusztán formai hiányosságra mutat rá. Ha például az audit azt tárja fel, hogy a szervezetnél a mentési és visszaállítási gyakorlat nem megfelelően dokumentált vagy nem kellően tesztelt, a hozzáférések felülvizsgálata nem rendezett, a sérülékenységek kezelése esetleges, vagy a kritikus külső IT-szolgáltatókhoz kapcsolódó kontrollok hiányosak, az nem csupán auditkockázat.*** Ezek mind olyan hiányosságok lehetnek, amelyek egy későbbi incidens során közvetlen működési veszteségként jelennek meg. ![a sign warning of a danger of falling](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2026/08/photo-1644588852594-0dad74135300.jpeg) ## A kiberbiztonsági kockázatok és káresemények kezelése Egy gyártó vállalatnál például egy nem megfelelően védett termelési környezet, illetve a mentések és helyreállítási eljárások hiányosságai oda vezethetnek, hogy egy zsarolóvírus-támadás vagy súlyos rendszerhiba esetén a termelés több napra leállhat. Ilyenkor **a veszteség nem az auditjelentésben jelentkezik, hanem az elmaradt gyártásban**, a csúszó kiszállításokban, a kötbérigényekben és a sürgősségi helyreállítás költségeiben. Egy logisztikai vagy disztribúciós szereplőnél ugyanez a probléma más formában jelenhet meg. Ha a raktárkezelési, fuvarszervezési vagy rendelésfeldolgozási rendszerhez kapcsolódó kontrollok gyengék, egy incidens következtében a szervezet akár átmenetileg elveszítheti a rálátását a készletekre, nem tud árut kiadni vagy fogadni, és nem tudja teljesíteni a vevői megrendeléseket. Itt a **kiberbiztonsági gyengeség nagyon gyorsan ellátási lánc problémává, szerződéses késedelemmé és közvetlen bevételkieséssé fordulhat** át. Hasonlóképpen, egy szolgáltató vagy üzletileg kritikus beszállító esetében a hiányos hozzáféréskezelés, a nem megfelelő naplózási és incidenskezelési gyakorlat, vagy egy kulcsfontosságú közreműködővel szembeni elégtelen szerződéses kontrollok azt eredményezhetik, hogy egy incidens az ügyfélkiszolgálás ellehetetlenüléséhez, SLA-sértéshez, ügyfélvesztéshez vagy akár a megrendelő oldalán fellépő károk miatti igényérvényesítéshez vezet. Különösen igaz ez olyan kisebb szervezeteknél, amelyek ugyan nem nagyvállalatok, de egy nagyobb ügyfél működésében nehezen helyettesíthető szolgáltatói vagy beszállítói szerepet töltenek be. > ***Éppen ezért a most feltárt hiányosságok kezelése nem pusztán arról szól, hogy a következő auditjelentés kedvezőbb legyen. Sokkal inkább arról, hogy a szervezet mennyire képes csökkenteni annak az esélyét, hogy egy jelenleg még „csak” auditmegállapításként látható gyenge pont később termeléskiesésben, szolgáltatásleállásban, szerződéses késedelemben, kötbérigényben vagy más közvetlen üzleti veszteségben materializálódjon.*** Természetesen azt se feledjük el, hogy amennyiben a cégünk rendelkezik [**ISO 31000**](https://www.iso.org/standard/65694.html) **szerinti vállalati kockázatkezelési rendszerrel**, akkor a fentiekhez hasonló kiberbiztonsági kockázatok beazonosítását, értékelését, elfogadhatóságnak kritériumrendszerét, mérésének metrikáját és a kiválasztott kezelési megoldásokat is fontos elvégeznünk, illetve meghatároznunk, és érdemes ezeket az ISO szabvány szerinti eljárásrendünk keretén belül integráltan menedzselni. Ha ezt a feladatot is elvégezzük, akkor kontrolláltabb és tervezettebb választ tudunk adni a kiberbiztonsági kihívásokra is. Van olyan ügyfelünk, ahol **a fenti szabvány szerint kialakított kockázatelfogadási és kezelési szempontok körültekintő meghatározásával, és az egyes kockázatokhoz rendelt értékhatárok megállapításával sokkal kiszámíthatóbban tudtak reagálni** egy az üzletmenet leállításával fenyegető veszélyhelyzetre egész egyszerűen azért, mert előre (proaktívan), és nem a fenyegetettséggel való szembesülésük idején (reaktívan) gondolták végig a lehetséges kockázatokat, az azok megvalósulása esetén jelentkező károkat, és az intézkedéseket kiváltó körülményeket. ## A következő auditra való felkészülés időszaka már elkezdődött Bár azon érintett szervezetek esetében, amelyeknél az első audit határideje most járt le, a következő rendes kiberbiztonsági audit főszabály szerint csak két év múlva esedékes, annak sikere valójában nem 2028-ban, az auditot megelőző hetekben dől el. Sokkal inkább azon múlik majd, hogy a szervezet a mostani audit utóéletét mennyire tudatosan kezeli, és mennyire képes a következő ciklusra is fenntartható megfelelési működést kialakítani. > ***Ha a most feltárt hiányosságok nincsenek valóban kezelve, azok jó eséllyel két év múlva is visszaköszönnek. Ha az EIR-nyilvántartás, a szoftver- és hardvernyilvántartás, a beszállítói háttér vagy a kapcsolódó szabályzati környezet az audit után újra szétesik, a következő audit felkészülése ismét ugyanazokkal a nehézségekkel fog indulni. Ha pedig a kontrollok gyakorlati működését a szervezet nem dokumentálja folyamatosan, illetve azokat ténylegesen nem alkalmazzák, akkor két év múlva megint az audit előtti kapkodás marad az egyetlen eszköz.*** A következő audit szempontjából ezért már most érdemes tudatosan karbantartani mindazokat a területeket, amelyekre az audit épülni fog. Ide tartozik különösen az **EIR-ek, szoftverek és hardverek nyilvántartása**, a beszállítói és IT közreműködői háttér naprakész kezelése, a kockázatértékelésekhez és osztályba soroláshoz szükséges információk aktualizálása, a releváns szabályzatok és eljárásrendek frissítése, valamint a kontrollok gyakorlati működését alátámasztó evidenciák folyamatos gyűjtése és rendszerezése. Érdemes külön nyomon követni a hiányosságok kezelését is, például **akcióterv formájában**, amelyből bármikor látható, hogy egy-egy auditmegállapítás milyen státuszban van, ki a felelős érte, és milyen dokumentumok igazolják a lezárását. Ha a szervezet ezt a következő két évben fegyelmezetten karbantartja, a következő audit már nem egy újabb egyszeri „rohamprojekt” lesz, hanem egy folyamatosan fenntartott megfelelési működés ellenőrzése. ![Colorful letters spell out advice on a fence](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2026/08/photo-1767553821996-c33ad9cbdfca.jpeg) ## Javaslat a következő lépésekre A 2026\. június 30-i határidő után az érintett szervezeteknek célszerű rövid időn belül megtervezniük és végrehajtaniuk a következő lépéseket, függetlenül attól, hogy az audit rendben lezárult, hiányosságokat tárt fel, vagy még folyamatban van. ### Az audit eredményének vagy – csúszás esetén – a jelenlegi megfelelési státusz kiértékelése Fontos, hogy a szervezet világosan lássa, mely területek tekinthetők rendezettnek, hol vannak nyitott hiányosságok, és ezek közül melyek igényelnek azonnali beavatkozást. ### Belső akcióterv készítése a hiányosságok kezelésére A feladatokat érdemes felelősökhöz és határidőkhöz rendelni, és nemcsak a „mit kell javítani”, hanem a „mivel fogjuk igazolni a javítást” kérdést is rögzíteni. ### Az audit során keletkezett és az eredeti állapotot bemutató bizonyítékok megőrzése és rendszerezése Ennek a lépésnek később kulcsszerepe lehet abban, hogy a szervezet be tudja mutatni, honnan indult, milyen hiányosságokat azonosított, és milyen korrekciós lépéseket tett. ### A következő audit szempontjából kritikus nyilvántartások és kontrollok folyamatos karbantartásának megkezdése Az audit sikere hosszabb távon azon múlik, hogy a szervezet a nyilvántartásait, szabályzatait, kontrolljait és a kapcsolódó evidenciákat mennyire tudja naprakészen tartani. ### Belső felelős kijelölése annak érdekében, hogy a korrekciós folyamat ne fulladjon ki az audit lezárása után Sok szervezetnél éppen az okozza a legnagyobb kockázatot, hogy az auditprojekt lezárásával a lendület is megszűnik. Ezt tudatos felelőskijelöléssel és rendszeres státuszkövetéssel érdemes megelőzni. ![A grey wooden sign pointing to Future and Past in a grassy field](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2026/08/photo-1609643242182-7e85dfad9037-1.jpeg) ## Vissza a jövőbe A 2026\. június 30-i határidő tehát nem lezárta a Kiberbiztonsági törvény szerinti megfelelési feladatok első körét, hanem sok szervezet számára éppen most tette igazán láthatóvá, hogy a kiberbiztonsági audit nem egyszeri projekt, hanem folyamatos megfelelési, bizonyítási és kockázatkezelési feladat. > ***A következő időszak valódi kérdése ezért már nem az, hogy „megvolt-e” az audit, hanem az, hogy a szervezet mit kezd az audit eredményével, hogyan kezeli a feltárt hiányosságokat, és képes-e tanulni a múlt hibáiból és a korrekciós munkát ténylegesen beépíteni a működésébe.*** Ez a kérdés ráadásul nemcsak a következő audit szempontjából lényeges. Ha a most feltárt hiányosságok kezelése elmarad, vagy a kontrollok működése a gyakorlatban nem stabilizálódik, annak következményei könnyen túlmutathatnak a compliance-kereteken: termeléskiesésben, szolgáltatásleállásban, bevételkiesésben, szerződéses késedelemben vagy más közvetlen működési veszteségben jelenhetnek meg. A **következő két év** ezért valójában nem egyszerűen a következő auditig hátralévő idő, hanem **annak próbaideje, hogy a szervezet képes-e a kiberbiztonsági megfelelést adminisztratív kötelezettségből ténylegesen működő**, az üzlet ellenállóképességét támogató **kontrollrendszerré alakítani**. *Amennyiben a hazai kiberbiztonsági szabályozással, az annak való megfeleléssel, kiberbiztonsági, általános, vagy AI kockázatkezelési rendszer kialakításával vagy működtetésével kapcsolatban bármilyen kérdésed lenne, vagy amennyiben külső jogi szakértői támogatást igényelnél a fenti feladatok megvalósítása során, szívesen segítek. Az* [*elérhetőségeimet itt találod*](https://www.mestersegesugyved.hu/about/)*.* ### Hogyan alkalmazzuk az AI Act transzparenciával kapcsolatos szabályait a gyakorlatban? 1. rész. URL: https://www.mestersegesugyved.hu/hogyan-alkalmazzuk-az-ai-act-transzparenciaval-kapcsolatos-szabalyait-a-gyakorlatban-1-resz/ Last updated: 2026-08-27T14:02:12.000Z **2026\. augusztus 2-án hatályba lépnek az** [**Európai Unió Mesterséges Intelligencia Rendeletének**](https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2401689.eup) **az AI rendszerek átláthatóságával kapcsolatos követelményei, amely fejlemény egyaránt érinti az AI szolgáltatásokat fejlesztő és használó cégeket is. A lenti cikk első részében összefoglalom, hogy egy átlag AI technológiát használó vállalkozásnak mit érdemes tudnia ezekről a szabályokról, és hogyan tud a gyakorlatban is megfelelni azoknak. A cikksorozat második részében egy Q&A keretében az ügyfeleimtől az utóbbi hetekben kapott, az AI transzparenciával kapcsolatos kérdésekre adott válaszaimat fogom összefoglalni általános jelleggel abban bízva, hogy ezek másnak is segítséget nyújthatnak a jogi megfelelésben.** ## Az átláthatósággal kapcsolatos követelmények fontossága és jelentősége Amint arról már [korábban is írtam, az MI Rendelet egy alapjogi csavarral megspékelt speciális termékbiztonsági szabályozás](https://www.mestersegesugyved.hu/hogyan-alkalmazzuk-az-eu-mesterseges-intelligencia-rendeletet-a-gyakorlatban-1-resz/), amelynek a célja az egészségre, biztonságra és az alapvető emberi (többek között a tájékozódás szabadságára, a magánszféra tiszteletben tartására vonatkozó, és a személyes adatok védelméhez fűződő) jogokra gyakorolt károk és káros hatások megelőzése, kezelése, az ezzel kapcsolatos általános jogi elvárások rögzítése, és a szabályok megszegése esetén alkalmazandó szankciók meghatározása. Miután [lassan a fél internetet elárasztja az AI használatával előállított kétes minőségű tartalom](https://www.dw.com/en/ai-death-of-the-internet/a-76641488), a legtöbb országban folyamatosan fokozódik az algoritmusok által leginkább üzleti célból táplált politikai megosztottság, az újságírás alapvető etikai és szakmai szabályait sem ismerő influenszerek kétes forrású és megbízhatóságú tartalmakkal (ismertebb nevén: fake news) építik saját maguk és követőik gigantikus visszhangkamráit, és - amint nemrég láthattuk - [egyes politikai szereplők az országgyűlési választások befolyásolására is alkalmas módon használnak egészen nyilvánvalóan AI által generált, tartalmukban hamis, megtévesztő tartalmakat](https://www.mestersegesugyved.hu/deepfake-videok-a-kozeletben-interjum-a-hvg-ben/), könnyen belátható, hogy talán még soha ilyen igény nem mutatkozott arra, hogy el tudjuk határolni, illetve meg tudjuk különböztetni a valóságost a valótlantól. Ehhez segítséget kellő ösztönzés híján aligha várhattunk csak a technológiai megoldásokban utazó iparágaktól. Amíg többek között a Meta üzleti modellje kifejezetten az érzelmekre ható, kifejezetten megosztó tartalmak minél hatékonyabb terjesztésére épül, az online újságírásban egyre inkább elmosódik a saját, és az AI által generált, vagy azzal módosított tartalom, és amíg a népszerű generatív AI szolgáltatások, vagy éppen fogyasztói tájékoztatás célját szolgáló chatbot-ok válaszait sokan összetévesztik a szakemberek által adott, megfelelő tudáson és tapasztalaton alapuló felvilágosítással, nem meglepő, hogy a szolgáltatóknak nem fűződik különösebb érdeke ahhoz, hogy a szolgáltatásaikat használó személyek részére egyértelmű legyen, hogy mi az, amit a statisztikai valószínűségszámítás módszere alapján működő AI generált és/vagy módosított, és ami az, ami a megfelelő szakmai protokollok betartásával készült, és ami valóban megbízható. > ***A jogi szabályozás egyik lényeges célja viszont éppen az, hogy a társadalmi érdek védelmében olyan szabályokat írjon elő az alapvetően profitmaximalizálásra törekvő, és az új technológiák hatékonyságát meglovagolni kívánó szolgáltatóknak, amelyek a közérdek érvényesüléséhez szükséges és arányos mértékben korlátozzák, ha kell, szankcionálják, és ezzel végső soron a helyes mederbe tereljék ezeket a tevékenységeket***. A mesterséges intelligencia európai szabályozásának rendszerében az MI Rendelet 50\. cikke pontosan ezt a szerepet tölti be. De miről is szólnak ezek a mostanában sokat idézett előírások? ![text](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2026/08/photo-1620924049153-4d32fcbe88fe.jpeg) ## Az MI Rendelet transzparencia-követelményei ### Szolgáltatók, vagy alkalmazók vagyunk, vagy egyik sem? Az MI Rendelet, ismertebb nevén az AI Act 50\. cikke a fenti általános igényt bontja le, és fogalmazza meg az AI rendszerek szolgáltatóinak és alkalmazóinak címzett egyedi kötelezettségek formájában. Mivel a kötelezettségek konkrét jogszabályi kategóriákba besorolt szereplőkre vonatkoznak, nem tudom elégé kihangsúlyozni annak a jelentőségét, hogy a transzparenciával kapcsolatos szabályok helyes alkalmazásának előfeltétele az MI Rendelet alapján az AI-értékláncban elfoglalt szerepünk helyes értékelése. [Ennek a feladatnak az elvégzéséről külön cikket is írtam, a továbbhaladást megelőzően érdemes ezt is elolvasni](https://www.mestersegesugyved.hu/az-eu-mesterseges-intelligencia-rendelete-a-gyakorlatban-2-resz-hogyan-allapitsuk-meg-hogy-a-jogszabaly-hatalya-ala-tartozunk-e/). Ha valaki az MI Rendelet szerinti szerepét nem megfelelően értékeli, nem fogja tudni helyesen beazonosítani a jogszabály alapján rá vonatkozó szabályokat sem, ami végső soron jogi és akár bírságkockázatot is eredményez. ### A közvetlen emberi interakciót végző AI rendszerekre vonatkozó követelmény A Rendelet 50\. cikkének (1) bekezdése azt követeli meg az emberek általi felhasználásra szánt AI rendszerek szolgáltatóitól (pl. ChatGPT, Perplexity, Claude, vállalati oldalakba integrált chatbot-ok stb.), hogy a felhasználók számára egyértelmű legyen, hogy nem egy emberrel, hanem egy AI rendszerrel "beszélgetnek" vagy kommunikálnak. Ez nem túl bonyolult, a rendszerek szolgáltatói kötelesek egy külön figyelemfelhívó tájékoztatást jól láthatóan elhelyezni a szolgáltatás keretén belül, ami a hatályba lépést követő első használatot megelőzően tájékoztatja a felhasználót. Ez lehet egy szöveges, vagy hangos, esetleg ikonokból álló, vagy ezek tetszőleges kombinációját magában foglaló tájékoztatás. A kötelezettség nem alkalmazandó, ha egy az EU fogyasztóvédelmi jogában meghatározott, elvont követelményeknek megfelelő fogyasztónak amúgy egyértelmű (kicsit jogásziasabban: a körülményekre és a felhasználási kontextusra figyelemmel, egy észszerűen jól tájékozott, figyelmes és körültekintő természetes személy szempontjából nyilvánvaló) lenne, hogy az adott szolgáltatás egy AI rendszer. Mivel ezeket a megoldásokat nemcsak az általában megfelelő AI-jártassággal rendelkező 18-49-es korosztály, hanem gyerekek, és az álhírekre általában fokozottan fogékony idősebbek is használják, én szolgáltatóként csak valóban indokolt esetben és mértékben hagyatkoznék ennek a kivételnek az alkalmazhatóságára. > **Bár a kötelezettség csak az AI rendszerek szolgáltatóira vonatkozik, ne feledjük, hogy a mi cégünk is simán minősülhet ekként, ha például egy az általunk külső vállalkozótól megrendelt vagy saját belső fejlesztés eredményeképpen előállt, az ügyfeleinkkel, vásárlóinkkal interaktáló chatbotot a saját márkanevünk alatt a vállalati weboldalunkon elérhetővé teszünk.** Bár a vállalkozóval kötött szerződésben nem fogjuk tudni megváltoztatni az MI Rendelet általi minősítést, az ilyen típusú vállalkozási szerződések és együttműködések megfelelő strukturálása rendkívül fontos az AI jogi követelmények beazonosítása, és az ezzel kapcsolatos feladatok és felelősség megfelelő allokációjának biztosítása érdekében. ![Trail marker painted on a tree trunk](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2026/08/photo-1760388191402-ba1f60433078.jpeg) ### Az AI által generált és módosított tartalmakkal kapcsolatos jelölési követelmény A Rendelet 50\. cikkének (2) bekezdésében foglalt jelölési és észlelhetőségi követelmény címzettjei a szintetikus (azaz AI-jal generált vagy módosított) hang-, kép-, video- vagy szöveges tartalmat létrehozó AI rendszerek szolgáltatói kötelesek a külvilág számára nem látható, de megfelelő technológiai megoldással érzékelhető módon biztosítani, hogy a rendszereik felhasználásával létrehozott vagy módosított, és így AI-érintettségű tartalmaik ekként legyenek érzékelhetőek. Mit is jelent ez a gyakorlatban? Ha például egy újságírónak megküldenek egy külföldi harci cselekménnyel kapcsolatos, vagy egy közéleti szereplő állítólagos botrányos viselkedésével kapcsolatos videót, az újságíró az anyag felhasználását megelőzően szeretne meggyőződni az anyag megbízhatóságáról. Ennek a folyamatnak a mai világban az egyik első lépése annak ellenőrzése, hogy az adott kép-, hang-, vagy videoanyag valódi-e vagy sem, és ebből a szempontból fontos annak kizárása, hogy azt esetleg gépi technológiával alkották/módosították-e. Erre elvileg alkalmas lehet a többek között a generatív AI szolgáltatók által a fenti követelményt teljesítve alkalmazott, szabad szemmel általában nem érzékelhető, vízjellel, meta-adatokkal, digitális ujjlenyomat készítéssel, vagy hasonló módon történő, megfelelő szoftveres technológiával érzékelhető, technológiailag biztonságos és nem eltávolítható jelölés. [A megvalósítás technikai módjával kapcsolatban az Európai Bizottság egy ún. gyakorlati kódexben foglalta össze a lehetséges megoldásokat és javaslatait](https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/policies/code-practice-ai-generated-content), ami megfelelően egészíti ki a jogszabály technológiasemleges és elvont követelményrendszerét. > ***Természetesen minden szabály alól vannak kivételek, és - mint tudjuk - a kivétel általában erősíti a szabályt. Nincs ez másképp a jelölési és észlelhetőségi követelménnyel sem.*** Ennek megfelelően ezek a követelmények nem vonatkoznak az olyan AI-kontribúciókra, amelyek nem jelentenek érdemi módosítást az eredeti, nem AI által generált tartalmak kapcsán, például egy szöveges tartalomban csak az elírásokat javítják, a nyelvtani megfelelőséget biztosítják, gépi fordítást alkalmaznak, vagy egy videotartalomban például csak a képminőséget javítják, vagy éppen a tartalmat fényelik. ### Az érzelemfelismerő és biometrikus kategorizálást végző AI rendszerek követelményei Amennyiben egy fizikai boltban az érzelmeink felismerésére alkalmas rendszert üzemeltetnek például annak megállapítására, hogy mennyire vagyunk elégedettek a termékek elhelyezésével vagy éppen minőségével, vagy egy bank - adott esetben az adatvédelmi követelmények figyelmen kívül hagyásával - az ügyfelek elvándorlásának megelőzése végett AI-alapú érzelemfelismerést használ az ügyfélszolgálatra betelefonáló hívások elemzésére (true story: [a hazai adatvédelmi hatóság pár éve rekordbírsággal jutalmazott egy ilyen kiválóan megtervezett megoldást](https://www.google.com/url?sa=t&source=web&rct=j&opi=89978449&url=https://naih.hu/hatarozatok-vegzesek%3Fdownload%3D517:mesterseges-intelligencia-alkalmazasanak-adatvedelmi-kerdesei&ved=2ahUKEwiK4Krt4%5F-VAxXt1QIHHVSVNJIQFnoECBYQAQ&usg=AOvVaw29Lspu6GXeBF%5FKs8hDlsNP)), akkor azért ott is felmerül, hogy szerencsés lenne, ha az érintett személyek ezzel tisztában lennének. > ***Ugyanez a helyzet akkor is, ha a kedvenc boltunkba az esti mulatozást megelőzően betérve már nem a pénztáros, hanem az elektronikus önkiszolgáló rendszerbe integrált AI technológiát hasznosító arcfelismerő kamera állapítja meg, hogy betöltöttük-e az alkoholtartalmú italok és/vagy a dohánytermékek megvásárlására jogosító életkort.*** Az MI Rendelet 50\. cikkének (3) bekezdése lényegében azt írja elő az ilyen megoldások alkalmazóinak, hogy erről az első interakciót megelőzően megfelelően tájékoztassák az érintett természetes személyeket. A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy amennyiben az ilyen funkciókat végző AI rendszer személyes adatokat is gyűjt (például a vásárlók képmását, vagy az azonosítható ügyfelek hangját), ott értelemszerűen az adatvédelmi követelmények teljesítésére is ügyelni kell. ![text](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2026/08/photo-1655105742471-cca7195b12da.jpeg) ### A deepfake tartalmak címkézésére vonatkozó szabályok Mivel manapság már mindenki használ alkalmazóként AI rendszereket konkrét tartalmak előállítására, ideértve többek között a reklámügynökségeket, a sajtótermékeket, a termékeiket és szolgáltatásaikat promotáló cégeket, az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó transzparencia-szabály a felhasználók (az MI Rendelet fogalmi rendszerében: alkalmazók) címkézési kötelezettsége. A Rendelet 50\. cikkének (4) bekezdése alapján ha valaki az AI rendszer felhasználásával eredetinek vagy valóságosnak tűnő (az MI Rendelet szerint: deepfake-nek minősülő) kép-, hang- vagy videotartalmat hoz létre vagy manipulál, vizuálisan is jól kivehető módon közölnie kell, hogy a tartalmat mesterségesen hozták létre vagy manipulálták. > ***Amint látjuk, az egyik alapvető különbség a fentiekben ismertetett, az AI rendszerek szolgáltatóit terhelő jelölési kötelezettség, és az alkalmazók által bevezetendő címkézési szabály között, hogy a szolgáltatói jelölésnek géppel olvashatónak és észlelhetőnek kell lennie, de a külvilág számára vizuálisan nem feltétlenül láthatónak, míg a deepfake-k címkézésének meg pont az a lényege, hogy annak jól láthatóan és a külvilág számára is puszta szemmel felismerhetőnek kell lennie.*** A deepfake-címkézési szabály alkalmazásának egyik előfeltétele, hogy az előállításához AI rendszert használjunk. Annak a témának, hogy mi minősül AI rendszernek, és hogy hogyan választhatóak el egymástól a szabály-alapú szoftverek, és a gépi/mély tanulásra, és az ebből fakadó kikövetkeztetési képességgel rendelkező AI rendszerek, [már külön cikket szenteltem](https://www.mestersegesugyved.hu/az-eu-mesterseges-intelligencia-rendelete-a-gyakorlatban-2-resz-hogyan-allapitsuk-meg-hogy-a-jogszabaly-hatalya-ala-tartozunk-e/), így ezt most külön nem vesézném ki, és csak annyit jegyeznék meg, hogy a címkézési kötelezettség csak az AI rendszerekkel előállított kimenetekre vonatkozik, a hagyományos szoftveres megoldásokra nem. > ***Gyakori, az MI Rendelet nem megfelelő értelmezésén alapuló félreértés, hogy a címkézési kötelezettség elvileg minden, AI által létrehozott, vagy azzal módosított tartalomra vonatkozik. Ez nem felel meg a valóságnak, mivel a Rendelet szabálya csak az ún. deepfake-ekkel kapcsolatban ír elő ilyen kötelezettséget.*** Azt, hogy pontosan mi minősül deepfake-nek, az MI Rendelet definíciói, és a Bizottság már említett gyakorlati kódexének segítségül hívása révén tudjuk eldönteni. Az MI Rendelet deepfake definíciója szerint azok a tartalmak minősülnek ilyennek, amelyek "létező személyekre, tárgyakra, helyekre, entitásokra vagy eseményekre" hasonlítanak, és "amelyek egy személy számára megtévesztő módon autentikusnak vagy valóságosnak tűnnének". Amint látható, a fogalom egyik eleme az, hogy az adott tartalom részeként létező, vagy ahhoz hasonlító személyek, tárgyak, helyszínek vagy események kerüljenek megjelenítésre, és mindez az átlag fogyasztó számára megtévesztőnek minősüljön. Miről is van szó? Ha egy politikai kampány során az egyik oldal az ellenfél prominens szereplőjéről olyan AI-jal generált videót készít és terjeszt, amely nem valós, vagy meg nem történt eseményeket mutat be (pl. [egy politikust dehumanizáló módon idegen hatalmak láncos kutyájaként ábrázolnak](https://www.klubradio.hu/hirek/rovid-porazra-kotott-kutyakent-abrazoljak-magyar-petert-a-megyei-kormanylapokban-156154), vagy képmását [meg nem történt cselekményekről szóló híradás részeként használják fel](https://telex.hu/techtud/2025/10/16/fidesz-mesterseges-intelligencia-video-politikai-kampany)), akkor ez alkalmas lehet a választóközönség megtévesztésére és befolyásolására. Az ilyen tartalmak esetén alapvető fontosságú közérdekvédelmi szempont, hogy a videón egyértelműen feltüntetésre kerüljön jól látható módon egy kis címke, amely arról tájékoztatja a közönséget, hogy az AI által generált. Nem mellesleg az ilyen videók készítőinek nem árt tisztában lenni azzal sem, hogy mások, akár közszereplők arcképének az engedély nélküli felhasználása, vagy a megszemélyesítése csak a személyiségi jog szigorú szabályainak betartásával történhet. Fontos, hogy a fent említett két elemnek (valós elem és félrevezető jelleg) egyidejűleg kell jelen lennie, és a megtévesztő jelleg nélkül például egy valós helyszínt felhasználó reklámfilm önmagában nem fog deepfake-nek minősülni csak emiatt, ha egyébként mindenki számára nyilvánvaló, hogy a reklám egy idealizált, meg nem történt eseményt ábrázol. Természetesen az is fontos kérdés, hogy pontosan hogyan, milyen eszközzel, méretben is kell teljesíteni ezt a címkézési kötelezettséget? Erre a fentiekben említettekhez hasonló módon szintén az [Európai Bizottság ún. gyakorlati kódexe adja meg a választ, és ez tartalmazza azokat az ikonokat, és megoldási javaslatokat is, amelyeket mindenki használhat](https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/policies/code-practice-ai-generated-content) és hasznosíthat. Az alábbi képen egy kis ízelítő látható a javasolt címkézési megoldásokról. ![](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2026/08/IMG_4887-2-1.jpg) Forrás: The Code of Practice on transparency on AI-generated content Amennyiben valamely általunk, vagy a kreatív ügynökségünk által generált tartalom deepfake-nek minősül, érdemes ellenőrizni, hogy a címkézési kötelezettség tekintetében alkalmazandó-e valamelyik az MI Rendelet 50\. cikkében említett, például a művészeti vagy szatirikus tartalommal kapcsolatos kivétel, vagy enyhítés. Ha a válasz igen, akkor a címkézési kötelezettséget is ennek megfelelően kell teljesítenünk. ![a piece of paper with words written on it](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2026/08/photo-1631519952398-5b1d76b946e8-1-1.jpeg) ### A közérdekű ügyekről való tájékoztatás során használt AI tartalmak A deepfake-k melletti másik címkézési kötelezettség elsősorban az újságírókra és sajtótermékek kiadóira vonatkozik, és amely előírja, hogy "*a nyilvánosság közérdekű ügyekről való tájékoztatása céljából közzétett szöveget generáló vagy manipuláló MI-rendszer alkalmazóinak közölniük kell, hogy a szöveget mesterségesen hozták létre vagy manipulálták*". A fenti kötelezettség csak a közérdekű ügyekről való tájékoztatás körében irányadó, és nem vonatkozik például az olyan esetekre, amikor az adott tartalomért egy azonosítható személyt szerkesztői felelősség terhel, és a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalmon emberi felülvizsgálatra vagy szerkesztési ellenőrzésre került sor a megjelenés előtt. Bár az MI Rendelet számos helyen említi a közérdeket, mint bizonyos AI rendszerekre irányadó kötelezettségekkel kapcsolatos tényezőt, és jóllehet a hazai sajtó-, és médiaszabályozás is többször használja a közérdek fogalmát (ld. például a közérdekű közlemények szabályozásának kontextusában), arról egyik jogszabály sem ad egyértelmű felvilágosítást, hogy pontosan mely tartalmak tartoznak majd a fenti címkézési kötelezettség hatálya alá. Értelemszerűen ide fog tartozni egy országos vagy akár helyi jelentőségű történésről történő tudósítás, és például nem kell majd alkalmazni egy fiktív eseményeket ábrázoló novellára. Szintén kivétel lehet, ha bár a cikk alapját a szerző AI rendszerrel készíttette el, annak tartalma a megjelenés előtt megfelelő tény-ellenőrzésen, vagy szerkesztői átnézésen esett át, és az online, vagy éppen offline sajtótermék vagy más kiadvány tekintetében egy konkrét személy szerkesztői, azaz a tényleges ellenőrzésért való felelősséget gyakorol. Azt, hogy a fenti kötelezettség milyen tartalmakra milyen mértékben vonatkozik, természetesen csak az adott konkrét esetekre vonatkozó egyedi értékelés alapján dönthető el. A sajtótermékeknél minden bizonnyal mára kidolgozásra kerültek azok a belső szabályzatok, eljárásrendek és szervezeti struktúrák, amelyek a címkézési kötelezettségre vonatkozó szabályokat gyakorlati intézkedésekre fordítják le. ## Mi történik most? Ahogy említettem, a fenti szabályok augusztus 2-ától lépnek hatályba, és ez egyúttal azt is jelenti, hogy az ezt megelőzően közzétett tartalmakra nem vonatkoznak, bár az Európai Bizottság megjegyezte, hogy konkrét, erre vonatkozó kötelezettség nélkül is jó gyakorlat lehet a már korábban megjelent deepfake-k és egyéb tartalmak utólagos címkézése is. Amennyiben például egy reklámügynökség nem rendelkezik olyan belső, az általuk készített és korábban online elérhetővé tett, deepfake-nek minősülő videókat vagy képeket nyilvántartó rendszerrel, és ennek hiányában nehézségbe ütközhet egy vagy több konkrét anyag elérhetővé tételi időpontjának igazolása, akkor javasolt lehet a konkrét tartalom eltávolítása, és a címkézést követő újra elérhetővé tétele. Ugyanez igaz lehet az online sajtótermékekre is. > ***Az átláthatósági követelmények hatálya alá eső szolgáltatók és alkalmazók jogi megfelelésüket elősegíthetik az Európai Bizottság már korábban említett gyakorlati kódexének önkéntesen történő aláírásával.*** Bár a Bizottság által a csatlakozásra javasolt eredeti, 2026\. július 27-i időpont már eltelt, a csatlakozási dokumentum aláírása természetesen később is megtörténhet. A kódex elfogadásával kapcsolatos folyamatot a[z itt elérhető leírásnak megfelelően](https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/library/how-sign-code-practice-transparency-ai-generated-content) lehet elindítani a linken szereplő nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával. Hangsúlyozzuk, hogy a kódex elfogadása nem követelmény, inkább csak egy ajánlott lehetőség arra, hogy egy érintett cég igazolni tudja, hogy megfelel az MI Rendelet transzparencia-követelményeinek. > ***Fontos hozzátenni ugyanakkor, hogy a kódex aláírása nem csak egy egyszeri aláírás/csatlakozási nyilatkozat visszaküldéséből áll, hanem annak aláírásával azt is vállalni szükséges, hogy az aláíró cég megfelelően bevezeti a kódexben vállalt kötelezettségek (pl. deepfake-k ekként való jelzése) házon belüli betartásához és kikényszerítéséhez szükséges intézkedéseket.*** Amint azt az utóbbi időben már megszokhattuk az adatvédelem és a digitális technológiákat szabályozó jogszabályok megsértése kapcsán, a szabályokat megszegő AI rendszer szolgáltatók és alkalmazók akár az előző éves nettó árbevételük 3%-ig, vagy 15 millió EUR-ig terjedő bírságot is kaphatnak (a két felső határ közül az az alkalmazandó, amelyik magasabb, illetve kis-, és középvállalkozások esetén alacsonyabb). Az esetleges hatósági eljárásokat mindenképpen érdemes elkerülni, ezért az alábbiakban összefoglalom az általam a felkészülés érdekében végrehajtani szükséges lépéseket. ![text](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2026/08/photo-1620295153878-8e6026f3be98.jpeg) ## Javaslatok a megfeleléssel kapcsolatban A jogszabályi megfelelés érdekében mindazon cégeknek, akik AI technológiát magában foglaló megoldásokat fejlesztenek, értékesítenek, használnak, vagy alkalmaznak érdemes áttekinteniük, hogy a jelen cikkben ismertetett AI-transzparencia követelmények mennyiben irányadóak a tevékenységükre. Ehhez szükséges egyfelől az egyes konkrét tevékenységeik, use case-eik, és harmadik felekkel (pl. külső vállalkozók, fejlesztők, ügynökségek stb.) kötött szerződéseik és együttműködési struktúráik áttekintése, megfelelő értékelése, és szükség esetén kiegészítése, illetve módosítása. Amennyiben a jogi megfelelés szempontjai nem kerültek megfelelően figyelembe vételre és beépítésre például a cégünknek egy AI-megoldást szállítóval kötött szerződésébe, és nem került egyértelműen meghatározásra, hogy az átláthatósági követelmények teljesítése érdekében kinek pontosan mi a teendője, és ki felel a jogszabályi megfelelés elmulasztásáért vagy nem kielégítő megvalósításáért, ott bizony kellemetlen meglepetések várhatóak már rövid-, és középtávon is, ha a hazai AI hatóság működésbe lendül. Ne tekintsük evidensnek azt sem, hogy a beszállítóink, vagy éppen az ügyfeleink maradéktalanul tisztában vannak a rájuk irányadó kötelezettségekkel. Emiatt előfordulhat, hogy ez a folyamat a különböző AI jogi felkészültségi szinten álló együttműködő partnerek között akár feszültségeket is okozhat, de ez semmiképpen ne riasszon el minket a compliance érdekében megtenni szükséges lépésektől. A fenti házi feladat elvégzését követő mozzanat lehet a cégünk kapcsán beazonosított jogi kötelezettségek gyakorlatban történő megvalósítása, az ehhez szükséges fejlesztések, külső és belső erőforrások biztosítása, a belső szabályzatok, eljárásrendek és szervezeti működési, eszkalációs, és kommunikációs algoritmusok és protokollok megfelelő módosítása és az elvárásokhoz történő hozzáigazítása, a felelősségek egyértelmű beazonosítása és konkrét személyekhez történő telepítése. > ***A jogszabályi megfelelés biztosítása érdekében érdemes lehet megfontolni a Bizottság gyakorlati kódexéhez való csatlakozást is, de fontos az ezzel kapcsolatos várakozások megfelelő menedzselése; a csatlakozás lehetőségét ne egy egyszeri, mindenható dokumentációs eseményként, hanem az integráltan működő AI compliance és governance rendszerünk jogi követelményekhez való igazításának egyik első lépéseként kezeljük, hogy a kódexben vállaltak gyakorlatban történő megvalósítása is egyértelműen biztosított legyen.*** *Amennyiben az MI Rendelet átláthatósági követelményeivel kapcsolatban bármilyen kérdésed lenne, esetleg külső jogi szakértői támogatást igényelnél a fent felvázolt feladatok megvalósításához, készséggel segítek. Az* [*elérhetőségeimet itt találod*](https://www.mestersegesugyved.hu/about/)*.* ### Mostantól akár többmillió forintos kártérítést is kérhetünk a Google-től az AI Overview-k miatt (cikkem a Telex.hu oldalon) URL: https://www.mestersegesugyved.hu/mostantol-akar-tobbmillio-forintos-karteritest-is-kerhetunk-a-google-tol-az-ai-overview-k-miatt-cikkem-a-telex-hu-oldalon/ Last updated: 2026-07-13T14:13:58.000Z **Május végén** [**fontos döntést hozott a müncheni regionális bíróság a Google AI Overview szolgáltatásával kapcsolatban**](https://www.dw.com/en/german-court-holds-google-liable-for-fake-ai-answers/a-77527661)**, amely a hazai internet felhasználók számára is fontos tanulságokat hordoz. A bíróság ugyanis kimondta, hogy amennyiben a Google AI technológiát használó “AI Overview” néven ismert, a Google keresőben első helyen feltűnő, összefoglaló szolgáltatása valótlan információkat tartalmaz, azért a Google közvetlenül felelőssé tehető. Ez jelentős eltérés az eddigi gyakorlattól, és felhasználók ezreinek teheti lehetővé, hogy például a személyiségi jogaikat sértő állítások eltávolításán túl kártérítést kérhessenek a jelentős platformtól. Az ügy tanulságait** [**a Telex.hu oldalon foglaltam össze a vezető hazai weboldal újságírójának segítségével**](https://telex.hu/gazdasag/2026/07/03/google-mesterseges-intelligencia-jog-ai-overwiews)**, az alábbiakban pedig kicsit bővebben is kifejtem az üggyel kapcsolatos véleményemet.** ## Miről szól az ügy? A felperesek egy kiadóvállalatot üzemeltettek, és tudomásukra jutott, hogy a Google AI Overview szolgáltatása a cégükre rákeresve hamis információkat adott ki, átverésekkel és visszaélésekkel hozta kapcsolatba őket, amit a cégek sérelmeztek, és jogi lépéseket kezdeményeztek a helyzet orvoslása érdekében. ## Hogyan működik a Google AI Overview szolgáltatása? A szóban forgó szolgáltatás a Google keresőbe beírt keresőszavak alapján nemcsak találati eredményeket, linkeket ad ki, hanem az elérhető linkek alapján összefoglalja a főbb tudnivalókat is. A szolgáltatás célja, hogy megkönnyítse és meggyorsítsa a felhasználó által keresett információk megtalálását. Bár a szolgáltatásban elérhetőek az alapul szolgáló linkek is, a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a felhasználók csak ritkán kattintanak át az eredeti tartalmakra, és lényegében csak az az AI által készített áttekintést olvassák el. ### Az AI Overview lényegében egy keresőszolgáltatásra ráhúzott generatív AI chatbot layer, ami egy komplex statisztikai valószínűségszámítás alapján találja ki a következő szót és mondatot, ennek összes előnyével és hátrányával. Az ilyen megoldások egyik kockázata, hogy sokszor hallucinálnak, azaz olyan dolgokat is kitalálnak, és olyan állításokat is megfogalmaznak, amelyek az eredeti cikkekben nem is szerepeltek. A jelen esetben is pontosan ez történt, ugyanis a felperesekről szóló eredeti bejegyzésekben nem szerepeltek a felperesek jóhírnevét sértő állítások, és ezért a bíróság kimondta, hogy az AI Áttekintésben szereplő szöveg a Google által létrehozott saját tartalomnak minősül, amelyért a Google-nek ugyanúgy felelősséget kell vállalnia, mint egy online újság kiadójának. ## Miért, eddig nem így volt? Nagyon nem. Mindezidáig egy jogsértő cikkre mutató link esetén az érintett személy legfeljebb a link Google keresési találatok közül való eltávolítását, azaz a keresőszolgáltatás általi "elfelejtését" kérhette, de a Google magáért a linken elérhető cikkben szereplő jogsértő állításokért nem volt felelősségre vonható. Ha például egy online újság lehozott rólunk egy gyalázkodó cikket, akkor a konkrét cikkben foglalt állítások miatt az adott sajtótermék kiadója volt felelősségre vonható, a Google nem. Ennek az oka az, hogy az internet szabályozásának a hajnalán, nagyjából 30 éve az Egyesült Államok innovációt támogató törvényhozói úgy döntöttek, hogy a felhasználók által közzétett tartalmak elérhetőségét biztosító, azokat tároló, továbbító cégeket (őket neveztük annak régebben közvetítő szolgáltatóknak, manapság platformoknak) bizonyos feltételek betartása esetén mentesítik a tartalommal kapcsolatos felelősség alól. Ez megkönnyítette az online szolgáltatások organikus fejlődését és elterjedését, egyúttal megakadályozta azt, hogy a szolgáltatóknak minden egyes tartalmat, hozzászólást rendszeresen monitorozniuk kelljen a jogellenes tartalom kiszűrése, és az ezzel kapcsolatos jogi felelősség elkerülése érdekében. Ezek a mára hatalmassá nőtt, az egész digitális világot domináló szolgáltatók (többek között a Google, a Youtube, a Facebook, a Twitter, az Airbnb stb.) többek között ennek a szabálynak köszönhették [a globális felemelkedésüket és vezető szerepüket](https://www.mestersegesugyved.hu/hogyan-ovjuk-a-szemelyi-autonomiankat-a-digitalis-terben/). Ezek a cégek mára már az egyes államokkal vetekedő szuverenitással rendelkeznek annak köszönhetően, hogy minden jelentős társadalmi folyamatba és értékláncba (közösségi média, álláskeresés, saját tartalom közzététele, szálláskeresés, reklámozás stb.) közvetítőként tudtak beékelődni, és a keresletet és kínálatot díj, vagy jutalék ellenében kötötték össze, és időközben a [hálózati hatás néven ismert jelenség](https://hu.wikipedia.org/wiki/Hálózati%5Fhatás) által megtámogatva a versenytársaikat szépen lassan kinyírva mindenhol megkerülhetetlenné váltak. A fenti szabályt az internetes kereskedelem fellendülésekor az Európai Unió is átvette, és nemcsak a [2000-es elektronikus kereskedelmi irányelvbe](https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a00i0031.eup), de a pár évvel ezelőtti platformszabályozásának központi elemét alkotó,[ a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletébe](https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2202065.eup) is beépítette. Ennek alapján a Google akkor mentesülhet a keresőszolgáltatásában találati eredményként megjelenő linkekkel kapcsolatos igények alól, ha nincs tudomása azok jogsértő jellegéről, azokat csak tárolja és továbbítja, és jelzés esetén eltávolítja azokat. ![black and white wall mounted paper](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2026/06/photo-1585064210818-8b7af20d03b4.jpeg) A Google ebben az ügyben is arra hivatkozott (és valószínűleg fog is még a fellebbezésben), hogy az AI alapú szolgáltatásában megjelenő szöveg nem tekinthető saját tartalomnak. Csakhogy a szolgáltatás lényege pont az, hogy a kiváltsa a keresési találatok elolvasását, és ezzel a Google a saját ökoszisztémáján belül tartsa a keresőszolgáltatás felhasználóit. ### Ha viszont tartalmat váltunk ki egy lényegében azzal egyenértékű tartalmi összefoglalóval, az bizony azzal is jár, hogy már nem mondható ki egyértelműen, hogy az AI Overview szolgáltatásának nyújtásával a Google csak a linkelt tartalmakhoz nyújt elérést passzív közvetítő szolgáltatóként. Ami egyik oldalról gazdaságilag és pénzügyileg előnyös a Google számára, és ennek érdekében tartalmilag átlép az eddigi jogi kereteken, ott ezt - ha tetszik, ha nem - a jogi értékelésnek és minősítésnek is le kell követnie, és ebben az ügyben pontosan ez történt. ## Nem ez az első eset Az amerikai cégeknek egyébként nem először(és minden bizonnyal nem is utoljára) okoz gondot az Európai Unió jogszabályainak való megfelelés, a szabályok helyes értelmezése. Ennek az egyik legfontosabb oka, hogy [az USA piaci alapú, az innováció támogatását előtérbe helyező szabályozói megközelítésével szemben az EU jogi szabályozása nagyon nagy hangsúlyt fektet az európai állampolgárok személyiségi jogainak védelmére](https://www.mestersegesugyved.hu/sovereign-ai-and-the-clash-of-regulatory-models/), és ezek a szabályok az EU területén szolgáltatást nyújtó cégekre is kötelezőek. Pár évvel ezelőtt a Facebook által bevezetett [“fizess, vagy megfigyelünk” szabály alkalmazása verte ki a biztosítékot](https://noyb.eu/en/pay-or-okay-explained-why-more-and-more-websites-make-you-pay-your-privacy), amivel kapcsolatban felmerült, hogy a felhasználók által a viselkedésalapú reklámozás fenyegetésének árnyékában nem érvényes az ahhoz adott felhasználói hozzájárulás. Ennek oka, hogy ezt a hozzájárulást a felhasználók nem azért adták meg a szolgáltatóknak, mert szívesen veszik, ha a közösségi életük minden apró részletét egy részletes személyiségprofil alapján személyre szabott reklámok kiszolgálására használják fel, hanem pusztán amiatt mert nem szeretnének díjat fizetni. Az adatvédelmi jogszabályok alapján viszont a hozzájárulás érvényességének viszont feltétele, hogy annak valóban önkéntesnek kell lennie, és annak megtagadásához nem fűződhet hátrány. Ha viszont valaki csak abból a két opcióból választhat, hogy az addig ingyenes (és [korábban örökké ingyenesnek ígért](https://eu.usatoday.com/story/tech/2019/08/27/facebook-no-longer-says-free-and-always-be-homepage/2133300001/)), időközben gyakorlatilag egyetemes szolgáltatássá vált közösségi médiát csak havidíj ellenében használhatja, vagy hozzájárul a privát szférájába való jelentős, és a szolgáltatás nyújtásához egyáltalán nem szükséges beavatkozáshoz, akkor az nem lesz jogszerű, főleg, ha ennek megtagadása esetén elveszítheti a szolgáltatáshoz való hozzáférést. ## Az AI által generált szöveg saját tartalomnak minősül A Google AI Overview szolgáltatásával kapcsolatos német bírósági ítélet lényege, hogy először mondja ki azt, hogy amennyiben a Google vagy más platform aktív szerepet játszik a szolgálatásain belül elérhető, másoktól származó tartalom alakításában és új tartalmat hoz létre, akkor azért önálló felelősséget kell vállalnia, és nem mutogathat a generatív AI szolgáltatása által felhasznált cikkek szerzőire és kiadóira. Ez önmagában nem újdonság, és egyébként logikusan következik az irányadó szabályok értelmezéséből. ### Ami viszont érdekes, az az, hogy a döntés akár egy magyar bíróság előtt is születhetett volna, mivel ezt a területet az európai uniós jog is szabályozza, és a közösségi, illetve az azt kiegészítő magyar jog is lehetőséget nyújt egy külföldi szolgáltatóval szembeni közvetlen fellépésre és akár kártérítési igény érvényesítésére. Ez azt jelenti, hogy amennyiben valaki azt tapasztalja, hogy a Google AI Áttekintés szolgáltatásában vele kapcsolatban hamis, a jóhírnevét vagy egyéb jogait sértő állítások szerepelnek, és azok nem egyértelműen az AI alapú válaszhoz felhasznált cikkekből kerültek átvételre, akkor nemcsak azt kezdeményezheti a Google-nél, hogy az távolítsa el ezeket az információkat. A jogsértés jellegétől függően akár többmillió forintos sérelemdíjat (a régi Ptk. terminológiája szerint nem vagyoni kártérítés) is kérhet (a jogsértés megállapítása, az abbahagyásra kötelezés, az jogsértéstől való eltiltás és nyilatkozattal történő elégtételadás mellett), vagy amennyiben a sértett azt is bizonyítani tudja, hogy a Google szolgáltatásának téves állításai miatt elveszítette ügyfélkörét, állását, vagy egyéb kár érte, akár jogi költségekkel együtt közvetlenül kártérítést is követelhet a Google-től. ![empty train track during daytimee](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2026/06/photo-1545830571-53a9a0967c88.jpeg) ## Mi várható? Figyelembe véve, hogy piaci adatok szerint a Google AI Áttekintés szolgáltatásának a pontossága nagyjából 90 százalékos pontossággal működik, és a Google a világ egyik, ha nem a legtöbbet használt online keresője, akkor ebből kiderül, hogy a Google AI-alapú összefoglaló szolgáltatása komoly anyagi és felelősségi kitettséget hordoz, amit tovább súlyosbít az egyes országokban irányadó kártérítési jog és gyakorlat. Kérdés, hogy a német bírósági ítélet következményeként a Google milyen kockázatcsökkentő intézkedéseket fog bevezetni, vagy hogy egyáltalán módosítja-e majd a szolgáltatása működését. A legtöbb esélye persze inkább annak van, hogy a Google az amerikai cégektől megszokott “move fast and break things” stratégia jegyében a piaci lehetőségei maximalizálására, és emiatt inkább a döntés megtámadására fókuszál majd, esetleg az amerikai kormányzat segítségét kéri az EU-ra gyakorolt geopolitikai nyomás már többször jól bevált gyakorlatát követve. *Ha szükséged van jogi tanácsadásra, vagy képviseletre a globális, vagy éppen hazai platformok működésével kapcsolatban, vagy szeretnék fellépni egy rólad megjelent jogsértő tartalom miatt, szívesen segítek. Az* [*elérhetőségeimet itt találod*](https://www.mestersegesugyved.hu/about/)*.* ### Miért fontos az AI governance, és hogyan építhetünk jó AI irányítási rendszert? 2. rész. URL: https://www.mestersegesugyved.hu/miert-fontos-az-ai-governance-es-hogyan-epithetunk-jo-ai-iranyitasi-rendszert-2-resz/ Last updated: 2026-06-29T20:39:04.000Z ### Június 2-án az Arsboni és a Mestersége(s) Ügyvéd közös szervezésében az AI governance gyakorlati megvalósításáról tartok részletes előadást. A prezentációra készülve a terület leggyakrabban felmerülő kérdéseiről beszélgettünk az Arsboni jogi platform munkatársaival. **Arsboni: Az Oppenheimnél és a Mestersége(s) Ügyvéd projektben is a digitális transzformáció élén jársz. Mi a véleményed, az AI governance lehet több, mint egy újabb PDF a céges intraneten?** Mint minden más területen, itt is akkor várhatunk komolyabb eredményt egy governance rendszertől, ha a kialakított szabályzatok és eljárások megfelelően illeszkednek a cég tényleges tevékenységéhez, lekövetik a jogszabályi követelményeket és a szervezettel szemben támasztott egyéb elvárásokat, sikeresen megtörténik az egyes folyamatokért (pl. felhasználási eset értékelése, kockázatkezelés, rendszer monitoring stb.) felelős személyek kijelölése, akik megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkeznek a feladataik végrehajtására, elszámoltathatóak, és végső soron megvalósítják azt, amit a munkáltatójuk elvár. Egy céget, mint jogi személyt terhelő jogi megfelelés és kockázatkezelés mindig a cég képviseletében eljáró személyek megfelelő teljesítményén múlik. Így van ez minden más területen is, például az információbiztonság vagy az adatvédelem terén is. Ez végső soron vállalati kultúra kérdése is. Ahol a felső-, és középvezetés részéről is elkötelezettek a folyamatok iránt, megfelelő képzésekkel biztosítják a kijelölt személyek felkészültségét és tapasztalatszerzését, hackathonokkal és red teaming-gel tesztelgetik a saját rendszereik ellenállóképességét és felkészültségét, a munkavállalók megfelelően motiváltak és az elszámoltathatóság is megfelelően működik, az incidensek és egyéb események tapasztalatait megfelelően feldolgozzák és beépítik a folyamatokba, és az életciklus-alapú megközelítés az AI projektek valóban minden szakaszában teljesül, akkor ott várhatóan jobb hatásfokkal fog működni egy ilyen rendszer, mint ahol ezek a szervezeti sajátosságok hiányoznak. Lehet, hogy készítenek policy-ket, de ha az nem válik „élővé” és nem épül be a mindennapi gyakorlatba, akkor valójában csak felesleges dokumentumgyártás történt. Ez ráadásul azért is hátrányos, mert a felső vezetői és tulajdonosi szinteken a megfelelés hamis látszatát és érzetét keltheti, és ilyenkor egy incidens, vagy az azt követő hatósági vagy bírósági eljárás komoly meglepetéseket okozhat. **Arsboni: Sokan úgy gondolják, hogy a governance egyenlő a tiltással. Hogyan lehet ezt a szemléletet megfordítani, és egy olyan keretrendszert építeni, ami nem falakat húz, hanem biztonságos pályát jelöl ki az innovációnak?** A governance pont arról szól, hogy megfelelő mederbe terelje az AI-jal kapcsolatos folyamatokat, és a vonatkozó szabályokat betartva és a kapcsolódó kockázatokat megfelelően menedzselve szabad utat biztosítson az innovációnak. Ennek értelemszerűen egy része az, hogy a cég belső szabályozása meghatározza azokat a tiltott tevékenységeket, amelyek sértenék a jogszabályokat, a cég által kötött szerződéseket, vagy a hatósági elvárásokat. Egy reklámügynökségnél például hasznos lehet egy olyan tiltás, hogy ne használják az AI-t tudatalatti reklámok készítésére, vagy ne használják engedély nélkül felismerhető személyek képmását, vagy hangját. Hogy egy kicsit hazabeszéljek, egy ügyvédi irodában szintén helye van egy olyan tiltásnak, hogy egy genAI eszköz által generált tartalmat ne használjunk fel megfelelő átnézés, domain specifikus tudás és szakértői felügyelet nélkül az ügyfeleknek kiküldött anyagokban. Ez azonban csak egy része a governance-nek. A szabályok többi része inkább azzal foglalkozik, hogy mit hogyan csináljunk. Idetartozik többek között az is, hogy az egyes felhasználások, fejlesztések során megvalósuló tevékenységeknek mik a keretei, például egy modell fejlesztésekor hogyan gondoskodjunk arról, hogy a majdani use case-re figyelemmel kellően reprezentatívak és jó minőségűek legyenek az adatok, hogyan biztosítható az általunk épített rendszer kiberbiztonsági megfelelősége, hogyan biztosítsa a HR az AI használata során a diszkriminációmentességet, hogyan építsük be a bekövetkezett események tapasztalatait a folyamatainkba, hogy legközelebb jobban fel tudjunk készülni a hasonló veszélyekre, esetleg meg is előzzük azt. Ezek az eszközök mind azt a célt szolgálják, hogy a vállalati és üzleti célok a jogszabályok megsértése nélkül elérhetőek legyenek. A felsővezetés részéről a lehetőségek és az elvárások hangoztatása mellett a kockázatok megismerésének és megértésének, valamint a megfelelő erőforrások rendelkezésre bocsátásának a fontosságát nem lehet túlhangsúlyozni. **Arsboni: Ügyvédként te is naponta használod a technológiát. Mennyire hozol a képzésre olyan "műhelytitkokat", amik a saját digitális transzformációs tapasztalataidból fakadnak? Milyen gyakorlati ismeretek elsajátítására számíthatnak a résztvevők?** Természetesen fogok beszélni a saját tapasztalataimról, a szoftverek és AI rendszerek közötti alapvető különbségekről, és az ebből fakadóan szükséges másfajta hozzáállás szükségességéről, a generatív AI hatékony használatához szükséges újfajta mentális modellekről, az AI agent-ek szabályozásának kihívásairól, és a governance során az ügyfeleinknél látott fontosabb tapasztalatokról is. Az AI kockázatkezelés fontosabb folyamat-részeit igyekszem majd a hétköznapi életből vett példákkal is szemléltetni, hogy annak is érthető legyen a téma, aki még nem vett részt ilyen tevékenységben. ![low angle photography of building](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2026/05/photo-1449157291145-7efd050a4d0e.jpeg) **Arsboni: Mi a jogi szakember legfontosabb feladata, amikor a menedzsmentnek kell prezentálnia az AI kockázatait és a szükséges felelősségi köröket? Hogyan segíti a modulod őket ebben?** A jogász első és legfontosabb feladata az, hogy az AI jogi szabályozásáról és az adott cég érintettségéről, a konkrét teendőkről mielőbb tájékoztassa az üzleti döntéshozókat, akik ezzel a tudással felvértezve tájékozottabban tudnak AI víziót és/vagy stratégiát alkotni. Ezt követően a jogász feladata a compliance támogatása a cég tevékenysége alapján irányadó jogi (és egyéb) kötelezettségek beazonosítása, majd ezzel kapcsolatban a megfelelés és a governance módszerének meghatározásában való közreműködés, majd a kialakított rendszerben való aktív részvétel, és a folyamatos tanulás. Fontos leszögezni, hogy mivel az AI governance egy igazán multidiszciplináris terület és sokféle tudást igényel, így téves elképzelés, hogy egy mérnök, egy adattudós, egy AI terület szakértője, vagy éppen egy ügyvéd önállóan létre tud hozni vagy működtetni tud egy komplex AI governance rendszert. A compliance csak a jog nyelvét beszéli, az üzleti oldal pénzt szeretne keresni, az IT és kiberbiztonsági szakemberek a biztonságért aggódnak, az auditnak a reprodukálhatóság a fontos, a döntéshozók pedig sokszor csak meglovagolják az AI hype-ot, és már rövidtávon is költségmegtakarítást is várnak a munkafolyamatok automatizálásától, a kockázatok figyelmen kívül hagyásával. Ahhoz, hogy ezek az elvárások teljesüljenek, és egy valóban jól működő AI governance rendszer szülessen és működjön, világos, tájékozott döntések alapján kialakított stratégiára, és leginkább a fenti területek képviselőinek érdemi kooperációjára van szükség. Ezekről a szempontokról részletesen beszélni fogok az előadásom során is. **Arsboni: A modul során megnézzük, hogyan épül fel egy AI irányítási rendszer a valóságban. Milyen döntési mechanizmusok és monitoring-folyamatok nélkülözhetetlenek egy cégnél?** Ez függ az adott cég szervezeti érettségétől, felhasználási eseteitől, az értékláncban betöltött szerepétől (szolgáltató is lesz-e, vagy csak felhasználó), és az AI-jal kapcsolatos folyamatainak scope-jától is. Ami a legtöbb helyen megjelenik, az a stratégiaalkotást követően a cég tevékenységére irányadó követelményrendszer meghatározása (jogszabályok, szerződések, belső szabályzatok), a felhasználási esetek meghatározása, befogadása és értékelése, a használat és a fejlesztés szabályozása, a használattal és fejlesztéssel járó kockázatok azonosítása, értékelése és kezelése, a használt vagy fejlesztett rendszerek monitorozása, az incidenskezelés, eszkalációs, döntéshozatali, konzultációs és tájékoztatási folyamatok, a beszállítói és vevői oldal megfelelő kezelése, az AI kommunikációs stratégia gyakorlati működése. **Arsboni: Mi az a leggyakoribb strukturális hiba, amit a cégek elkövetnek az AI-felelősségi körök kiosztásakor?** Egy tipikus hiba, amikor az adott cég optimalizál: csak „letudni”, és nem a gyakorlati, hatékony működtetés igényével megoldani szeretné ezt a kérdéskört, ami általában azt jelenti, hogy az egész AI-projektet egy az adott területhez nem értő munkavállaló nyakába varrják, vagy az egész kérdést elintézik egy egyszerű, és a gyakorlatban nem használt vagy működő szabályzattal. Egy másik probléma, amikor nem rendelnek megfelelő erőforrásokat a governance kialakítására, és az egész területet a joghoz, illetve a compliance-hez allokálják. Ahogy a fentiekben is említettem, az AI governance interdiszciplináris együttműködést feltételez a különböző területek között (informatikai, kiberbiztonság, operatív működés, jog stb.), és ebben a jog és a compliance is csak egy szereplő, akik kellő hozzáértés hiányában a saját szempontrendszerüket és működési algoritmusaikat erőltetve nem fogják tudni hatékonyan menedzselni és drive-olni ezeket a folyamatokat. Ha valami, akkor éppen ez az, ami lelassíthatja és akár ki is nyírhatja ezeket a folyamatokat. Főleg nagyobb cégeknél látom azt, hogy a beszállítók fennakadnak a minden részletre kiterjedő compliance kérdőíveken, amelynek egy része biztos, hogy felesleges. A jogászokat általában kockázatkerülésre nevelik, de ez egy ilyen innovatív és gyorsan változó technológia esetében, mint amilyen az AI, egész egyszerűen nem működik, ugyanis az AI kockázatok nagy része egyszerűen nem zárható ki teljes mértékben. Itt jön be az AI kockázatelemzés szerepe, aminek köszönhetően a cégvezetés a kockázati étvágyának megfelelő, tájékozott döntést tud hozni az általa elérni kívánt célhoz szükséges transzparens és bevett módszerekkel kalkulált kockázatok vállalásáról. Meggyőződésem ezért, hogy már rövid távon is azok a cégek fognak tudni versenyelőnyre szert tenni, ahol a kockázatelemzésre is megfelelő hangsúlyt fektetnek, és én minden projektben ki is domborítom ennek a szerepét. A harmadik jellemző hiba, hogy ahol ki is neveznek egy külön AI officer-t, ott az ő javaslatai, észrevételei nem mindig kerülnek beépítésre, az egyszerűsítő, szintetizáló és előremutató előterjesztések elvesznek a céges kommunikációban a klasszikus vállalati hatalmi dinamika szabályai szerint. Ez végső soron szintén a folyamatok lelassulását eredményezheti, ami viszont pont szembemegy a szóban általában deklarált vállalati célokkal. **Arsboni: A résztvevők a modul elvégzése után képesek lesznek egy AI governance keretrendszer alapjait megtervezni. Miért fontos ez a tudás most a jogászok számára?** Az EU Mesterséges Intelligencia Rendelete alapján már egy egyszerű genAI eszköz használata is szabályozott tevékenységnek minősül. Ez azt jelenti, hogy minden ilyen cégnek foglalkoznia kell a jogszabályi megfeleléssel, a felelős AI használat feltételeinek megteremtésével, a compliance-en túlmutató AI governance kiépítésével. Ehhez természetesen jogászokra is szükség van. A képzés egy áttekintést ad az AI governance lehetőségeiről és lehetséges irányairól, hogy a résztvevő cégeket segítse a céljaikhoz és működésükhöz leginkább illő megoldás kiválasztásában. **Arsboni: Mit üzensz azoknak, akik szerint az AI governance ráér addig, amíg a technológia teljesen kiforrja magát?** Besenyő Pista bácsit idézném, miszerint „mindenki a saját szerencséjének a pogácsa.” Az AI technológia használata valódi governance, azaz szervezeti felelősség és felkészültség nélkül csak jogi és pénzügyi kitettséghez vezet. Mindenki szabadon eldöntheti, hogy ennek menedzselésével kíván-e érdemben foglalkozni, vagy sem. A tapasztalat azt mutatja, hogy ott, ahol a működési keretrendszert a használat megkezdését követően utólag kívánják kialakítani, az mindig sokkal kevésbé hatékony, mint a proaktív felkészülés. Kétségtelen, hogy a technológia használatának is van egy hatásmechanizmusa, és van egy csomó dolog, ami csak menet közben derül ki, de ez inkább arra figyelmeztet minket, hogy kellőképpen adaptív és alakítható governance rendszert hozzunk létre. Én ezért minden ügyfelemnek azt javaslom, hogy az érdemi AI-hasznosítást megelőzően kerítsenek sort a szabályozás kialakítására, és ne utólag. **Arsboni: Az oktatáson túl hogyan tudsz segíteni azoknak, akiknek gyakorlati segítségre lenne szüksége ezen a területen?** Igénytől, szervezeti érettségtől és területtől függően elég széles a skála. A leggyakrabb megkeresések az AI használati esetek és határesetek minősítésével, AI használati, governance vagy kockázatkezelési szabályzatok kidolgozásával vagy véleményezésével, cégcsoport-szintű standardok lokalizálásával, a folyamatok megtervezésében való részvétellel, AI irányítási rendszerek bevezetésével kapcsolatosak. Az AI beszállítókkal való szerződések véleményezése is egyre nagyobb teret nyer, ezek a megállapodások ugyanis újfajta megközelítést igényelnek; a technológia működései sajátosságai (pl. véletlenszerűség) miatt a régi megoldások (pl. a szállítóktól elvárt kimentési klauzulák) már nem igazán működnek, a működési architektúrával kapcsolatos felelősségmegosztás és az ezzel kapcsolatos elhatárolási kérdések viszont előtérbe kerülnek. Ezek mind fontosak lehetnek, ha a cél a szerződéses pozíciónk "kimaxolása", és a kockázatok tudatos kezelése, és persze mindezt ki kell egészítse a megvett eszköz használatának megfelelő céges szabályozása is. Sok esetben hasznos lehet egy külsős AI officer megbízása is, aki kérésre rugalmasan tudja biztosítani az adott cég folyamataihoz szükséges AI jogi szakértelmet, a kockázatkezelési vagy compliance folyamatban való részvételt, a szervezeti egységek közötti vitás helyzetek feloldásában való közreműködést, a széttartó álláspontok jogi, vagy éppen "szabvány-szemlélettel" történő szintetizálását, vagy akár a felsővezetés részére történő stratégiai tanácsadást. Ilyen megbízásokat is szívesen vállalok, márcsak azért is, mert azt tapasztalom, hogy ez számomra is kiváló tanulási lehetőséget biztosít, és ebben az iparágban a napi szintű szinten tartás és fejlődés elengedhetetlen. Mivel az AI nem egy izolált jogi terület, az ilyen feladatok ellátása során hasznos lehet a több évtizedes gyakorlatom is az adatvédelem, a szellemi alkotások és a digitális technológiák jogi kérdéseiben, ami az olyan új területeken szerzett tapasztalataimmal kiegészülve, mint a platformjog, az adatjog, vagy a kiberbiztonság, strukturáltabb és holisztikusabb megközelítést és tanácsadást tesz lehetővé. Végül, és elsősorban nagyon szívesen segítenék olyan hazai start-up-oknak is az AI jogi megfelelés biztosításában és hatékony kockázatkezelésben, akik esetleg még nem rendelkeznek az ilyen tanácsadáshoz szükséges erőforrásokkal. Ha valaki ezt olvasva magára ismer, nyugodtan keressen meg [valamelyik elérhetőségemen](https://www.mestersegesugyved.hu/about/). ![minimalist photography of three crank phones](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2026/05/1928e537.jpeg) *Ha a jelen cikkben foglaltaknál mélyebben is érdekel az AI governance, akkor jelentkezz a Mestersége(s) Ügyvéd és az Arsboni közös szervezésében megrendezésre kerülő gyakorlati AI jogi megfeleléssel foglalkozó rendezvénysorozatára, amelynek* [*utolsó részében az AI governance megoldásokról tartok részletes előadást*](https://karrier.arsboni.hu/tanfolyamok/ai-governance-a-gyakorlatban-hogyan-epitsunk-mukodo-ai-iranyitasi-rendszert/)*.* ### Miért fontos az AI governance, és hogyan építhetünk jó AI irányítási rendszert? 1. rész. URL: https://www.mestersegesugyved.hu/miert-fontos-az-ai-governance-es-hogyan-epithetunk-jo-ai-iranyitasi-rendszert-1-resz/ Last updated: 2026-06-29T20:39:25.000Z ### A mesterséges intelligencia modellek fejlődése és az ezt kísérő technológiai fejlődés felgyorsulása soha nem látott kihívások elé állítja a törvényhozókat, cégeket, compliance és biztonsági szakembereket egyaránt. Az egyre inkább az autonómia, azaz a legmagasabb szintű automatizáltság irányába elmozduló ügynöki (agentic) AI megoldások csak tovább fokozzák az ilyen megoldásokat fejlesztő, vagy használó cégek aktuális kitettségét. Miközben a technológiai hátteret kevéssé ismerő cégtulajdonosok és ügyvezetés teljes erővel az aktuális piaci trendek követésére, és a munkafolyamatok mesterséges intelligenciával történő automatizálására és kiváltására fókuszálnak, sokszor kevés figyelem jut az ehhez szükséges személyi, szervezeti és jogi keretrendszer kialakítására. Márpedig mostanra több tucat olyan konkrét példát ismerünk, ahol a kellően át nem gondolt és nem megfelelően előkészített AI-projektek korábban ismeretlen mértékű jogi, etikai, reputációs, információ-, és kiberbiztonsági kockázatokat és károkat eredményeztek, amelyek nem egy esetben az adott cég bedőlését, vagy a nagy várakozásokkal beharangozott AI-alapú szolgáltatások megszüntetését eredményezték. Egyre több esetben merül fel a kérdés, hogy hogyan biztosítható az innovációs folyamatok zavartalansága jogilag, informatikai és kiberbiztonsági, valamint etikai szempontból biztonságos, kiszámítható és kontrollált módon. Erre a kérdésre ad választ az AI governance. ## **Az AI governance fogalma és elemei** Ha definiálni szeretnénk, hogy pontosan mit is értünk AI governance alatt, nincs egyszerű dolgunk, ugyanis nem egy sima, jogszabály által definiált fogalomról van szó, és a szó hétköznapi jelentéstartalma alapján mindenki egy kicsit mást ért alatta. ## Governance = szabályzatok? Van, akinek a governance - legyen az információbiztonsági, adatvédelmi, AI vagy egyéb fókuszú - elsősorban egy szabályzatot, esetleg szabályzatokat jelent. Ezek kidolgozását sok esetben komoly munka és proaktív gondolkodás, illetve tervezés előzi meg, de számos cégnél ez általában kimerül abban, hogy a kapcsolódó jogszabályszövegeket beidézve megpróbálnak folyamatokat, illetve feladatokat meghatározni és felelősöket kinevezni azzal, hogy ezek a feladatok és felelősségi körök sokszor bizony köszönőviszonyban sincsenek az adott munkavállalók képzettségével, szakértelmével, vagy éppen skill-set-jével, és nem reflektálnak megfelelően az adott cég tényleges tevékenységére. Egy ilyen szabályozástól sok jót nem várhatunk, cserébe viszont a megfelelés hamis látszatát keltheti, ami rosszabb, mintha semmit nem csináltunk volna. ### A dokumentumcsomagok hasznosságáról, illetve haszontalanságáról Az általános adatvédelmi rendeletnek való megfelelés kapcsán rengeteg olyan céggel találkoztam, ahol az ügyvezetés annyival tudta le a jogszabályoknak való megfelelést, hogy megvettek egy dokumentumcsomagot, kitöltötték és minimálisan testreszabták (általában rosszul), majd kihirdették, és ezt követően nem igazán foglalkoztak vele. Ha az ügyfelek vagy munkavállalók részéről felmerült érintetti kérelmeket vagy panaszt a belső folyamatok rendezetlensége miatt nem tudták megfelelően vagy határidőben kezelni, vagy adatvédelmi incidenst szenvedtek el, az ügy általában a hatóságnál kötött ki, aki szerencsés esetben figyelmeztetést, rosszabb esetben bírságot szabott ki a cégre. Az utólag megteremtett compliance mindig drágább, mint a proaktív módon kialakított szabályozás, és ez az AI rendszerek világában fokozottan igaz (lesz). ### Az AI felhasználói szabályzat jelentősége és szerepe Az [EU Mesterséges Intelligencia Rendeletének](https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2401689.eup) való megfelelés biztosítása során több helyen még egy sima AI felhasználási szabályzat elfogadása is akadályokba ütközhet, mert a döntéshozók általában nincsenek tisztában az általuk bevezetni kívánt AI-megoldás kockázati profiljával, és az ehhez kapcsolódó szabályozási szükséglettel. Pedig már egy sima vállalati Copilot vagy ChatGPT felhasználás is eredményezhet komoly kockázatokat, ha a szervezet nem megfelelően használja ezeket az eszközöket. Ha például a HR a toborzás során önéletrajzok szűrésére, álláshirdetésekhez profilok kialakítására, munkahelyi teljesítmény értékelésére, a munkavállaló elégedettségének vagy távozási hajlandóságának felmérésére használja ezeket az AI-megoldásokat, az egyből ún. magas kockázatú AI rendszer szolgáltatójává minősítheti át a céget egy mezei felhasználóból. Ha pedig mondjuk még érzelemfelismerő kamerákat is használ a cég, akkor már tiltott AI gyakorlatot is megvalósíthatnak, ami viszont [nagyon komoly, akár 13 milliárd forintos bírságot is eredményezhet](https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2500344.kor) a Rendelet hazai végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján. Ha az AI felhasználási szabályzat egyértelműen, az adott cég tevékenységének figyelembevételével meghatározza a kiválasztott AI megoldás engedélyezett használati eseteit és azok korlátait, korlátozza, vagy kizárja a jogszabályok alapján magasabb kockázatú felhasználási eseteket és a gyakorlat nyelvére lefordítja a jogszabályi tilalmakat, megtiltja a cég által kifejezetten nem engedélyezett (shadow) AI eszközök használatát, előírja az egyes engedélyezett use case-ikre vonatkozó emberi felügyelet megvalósítási módjait, illetve mindez kiegészül egy a gyakorlati kérdésekre is kiterjedő oktatással, akkor az a cég már jobban felkészült az AI megfelelő hasznosítására, mint a piacon lévő szervezetek nagy többsége. Egy ilyen szabályzat ugyanakkor legfeljebb az alapjait jelentheti egy hatékony governance rendszernek, de önmagában nem elégséges. Különösen igaz ez az állítás, ha az adott cég saját AI-alapú megoldásokat is fejleszt a használat mellett. ![right arrow sign on wall](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2026/04/photo-1497005367839-6e852de72767-1.jpeg) ## Szervezetrendszer és jól körülhatárolt szerepek, mint az AI governance szerves része ### Szervezeti és személyi felelősség Egy gazdasági társaságot, mint önálló jogi személyt terhelő jogszabályokból, szabványokból, hatósági előírásokból fakadó kötelezettségek teljesítése és az azoknak való megfelelés (compliance), és a kötelezettségek intézkedésekké alakítása és végrehajtásának biztosítása, valamint az ehhez szükséges erőforrások, folyamatok és jó gyakorlatok biztosítása (governance) végső soron a cég képviseletében eljáró természetes személyek munkáján múlik. A cég csak annyiban fog tudni megfelelni a rá irányadó szabályoknak és kezelni a működési kockázatait, amennyire jól és hatékonyan működik az erre a célra kialakított szervezetrendszere, azaz ahogyan az egyes személyek ellátják a feladataikat. ### A technológiához illeszkedő szervezeti felelősség fontossága Az AI korában nagyon nagy teher nyugszik az üzleti döntéshozók és a tulajdonosok vállán, mivel a pár éve még a sci-fi kategóriába tartozó és napi szinten változó technológiai képességek governance nélkül csak kockázatot, és magánjogi (kártérítési), valamint közjogi (a hatóságok irányába fennálló, bírságok és egyéb hátrányok formájában megjelenő) kitettséget jelentenek, amely - [amint erről a múltkor is írtam -, általában nehezen terhelhető át másokra, többek között a biztosítókra](https://www.mestersegesugyved.hu/ki-felel-az-ai-altal-okozott-karokert-ha-mar-a-biztositok-is-kizarjak-a-felelosseguket/). ### A governance komplexitásának és összetettségének változói Mivel egy AI rendszer építése, használata, és a működés során jelentkező incidensek kezelése sokféle tudást és tapasztalatot igényel, elengedhetetlen, hogy egy AI governance rendszer is a hozzáértő és felelősséget vállalni tudó személyek, a jogi, műszaki, operatív, stratégiai és üzleti döntéshozók hatékony és interdiszciplináris koordinációjára, illetve együttműködésére épüljön. Az, hogy ez a szervezeti keretrendszer mennyire érett, komplex, integrált (esetleg még irányítási rendszerekkel), hány rétegből áll, állandó és/vagy ad-hoc jellegű, milyen szerepeket foglal magában, az többek között az adott szervezet konkrét tevékenységétől, az üzleti tevékenységének kontextusától, szabályozási környezetétől, és a felső vezetés elkötelezettségének mértékétől, valamint a cég rendelkezésére álló erőforrások mennyiségétől is függ. ### Ha csak használjuk az AI-t Amennyiben egy cég csak egy a piacon elérhető generatív AI megoldást használ magas kockázatúnak nem minősülő felhasználási esetekre nem szabályozott területen (pl. munkafolyamatok javítása, automatizálása, marketing), ott a kiválasztási folyamat, a use case-k befogadása, elbírálása és kategorizálása megengedett, korlátozott és tiltott kategóriák szerint általában csak a jog, informatikai, kiberbiztonság és a risk/compliance szerepkörök részéről igényel közreműködést, de a használat monitorozása és felügyelete use case-től függően már kockázatkezelési szabályrendszer megalkotását és kockázatkezelési intézkedések foganatosítását is szükségessé teheti. Ilyen esetben a meglévő funkciók mellett már egy helyben kinevezett AI champion vagy AI officer kijelölése is elégséges lehet, aki a fenti funkciók munkáját össze tudja fogni és szintetizálni képes. Fontos, hogy a GDPR-ral, és a kiberbiztonsági szabályokat tartalmazó NIS2 irányelvvel ellentétben az EU Mesterséges Intelligencia Rendelete nem írja elő konkrét tisztviselő és felelős kinevezését; a megfeleléshez szükséges szerepkörök azonosítása, kiválasztása és betöltése a cégek kizárólagos feladata és felelőssége. ### Fejlesztés és szolgáltatásnyújtás: magasabb elvárások Egy önálló modellt fejlesztő, vagy mások modelljét felhasználó AI rendszert építő vagy használó cégnél minden bizonnyal már több, a megfeleléssel kapcsolatos kérdés és feladat merülhet fel. Szükség lesz mérnökökre, akik értik és tudják, hogy hogyan épül fel és működik egy ilyen megoldás, a modell tanításához teszteléséhez és validálásához felhasznált adatok kiválasztásához, tisztításához és elemzéséhez, valamint a modell teljesítményének értékeléséhez be kell vonni megfelelő szakértelemmel rendelkező data scientist-eket, és a fejlesztés irányának és céljainak meghatározásában konstruktív párbeszéd alapján jobban be kell vonódnia az üzleti döntéshozóknak is. ### Nem prompt, és kontextus, hanem legal engineering Az irányítási rendszer részeként szükség lesz természetesen a belsősként funkcionáló, vagy külső tanácsadóként megjelenő jogászokra is, akik ismerik és értik az adott cég működését, üzleti környezetét, a tevékenységére irányadó jogszabályi környezetet, szakértő módon tudják véleményezni és minősíteni/kategorizálni az egyes felhasználási eseteket, és adott esetben a use case-k felülvizsgálata révén kedvezőbb jogi helyzetet tudnak kidolgozni a cég számára. A praxisom során többször is előfordult, hogy egy felhasználási esetet az üzleti cél szem előtt tartásával sikerült úgy "eltérítenem" a jogi design és solution engineering eszközeinek felhasználásával, hogy az adott cég ezzel kikerült a magas kockázatú kötelezettségek hatálya alól, és ezzel sok időt, pénzt és energiát takarítottak meg. Arra is volt példa viszont, hogy egy cég marketing osztálya az EU Mesterséges Intelligencia Rendeletében meghatározott, a tudatalatti reklámokra vonatkozó, a hazainál enyhébb szabályozásban rejlő lehetőségeket kívánta volna meglovagolni, de ott a hazai jogszabályok egyértelmű tiltó rendelkezése felülírta ezt. Az AI jogi szaktudás fontosságát nem lehet eléggé kihangsúlyozni egy olyan összetett jogszabályi környezetben, ahol a szakirányú tanácsadás [alapvető termékbiztonsági](https://www.mestersegesugyved.hu/hogyan-alkalmazzuk-az-eu-mesterseges-intelligencia-rendeletet-a-gyakorlatban-1-resz/), t[echnológiai, adat-, és platformjogi ismereteket](https://www.mestersegesugyved.hu/az-eu-mesterseges-intelligencia-rendelete-a-gyakorlatban-2-resz-hogyan-allapitsuk-meg-hogy-a-jogszabaly-hatalya-ala-tartozunk-e/) és tapasztalatot is feltételez. ### Etikai szempontok Sok ügyfelem ragaszkodik ahhoz, hogy ők csak a jogszabályok alapján kötelező minimumot szeretnék és hajlandóak megvalósítani, és nincs szükségük olyan, ún. "nice to have" rendelkezésekre a szerződésekben és szabályzatokban, amelyek nem egyértelműen ezt a célt szolgálják. Ebből a nézőpontból szemlélve különösen érdekes kérdés, hogy a normatív, mindenkire nézve kötelező jogszabályok mellett vajon milye szerepe lehet az opcionálisan alkalmazható etikának, és az ehhez kapcsolódó morális megfontolásoknak az AI technológiák használata és fejlesztése kapcsán? Tapasztalataim szerint az etikai megfontolások leginkább ott játszhatnak szerepet, ahol a jogszabályok rendelkezései hiányosak, alkalmazásuk az adott megoldásra és/vagy felhasználási esetre nem egyértelmű, vagy a kötelezettség eleve etikai vonásokkal is bír - ez különösen olyan esetekben fordulhat elő, amikor egy döntés (például egy use case engedélyezése, korlátozása vagy tiltása) nem hozható meg egyértelműen egy bináris válasz mentén, hanem kontextus-függő elemzés szükséges. Tipikusan ilyenek az alapjogi védelmet célzó, például a diszkriminációmentesség, vagy a tisztességesség követelményeinek biztosítására vonatkozó megfontolások és üzleti döntések. Hasznos lehet az etikai szempontok figyelembevétele ott is, ahol az üzleti driverek és a monetizáció túlzott mértékben érvényesülő szempontrendszerével szemben ellensúlyt kívánnak képezni. A társadalmi felelősségvállalás (ESG), a gyermekek, ügyfelek vagy munkavállalók érdekeinek fokozott tiszteletben tartása és egyéb etikai szempontoknak a döntéshozatali mechanizmusa történő integrációja végső soron az adott cég reputációját és ázsióját is emelheti, versenyelőnyt és piaci pozitív megkülönböztetést is eredményezhet. Kérdés persze, hogy a kötelező minimum elvét szem előtt tartó cégek milyen rugalmasságot mutatnak ezen témában. Azt - kötelező jogszabályi előírás hiányában - mindegyik cég maga dönti el, hogy az adott cégnél egyáltalán teret kívánnak-e adni ezeknek a megfontolásoknak, és ha igen, akkor milyen súllyal és formában, és az etikai szempontokat a szervezeti rendszerben milyen bizottság vagy egyéb szerepkör milyen döntési, jóváhagyási, konzultációs vagy tájékoztatási joggal csatornázzák be a döntéshozatali és operatív folyamatokba. ### RACI-mátrixok A projekt management egyik fontos eszközét alkotják az egyes szerepköröket, feladatukat és felelősségük mértékét jól körülhatároló, ún. RACI-táblázatok, és ezek használata az AI governance keretrendszerekben sem kerülhető el, sőt! Talán még soha nem volt ennyire fontos az, hogy a szervezet egyértelműen rögzítse s meghatározza a kulcsfontosságú folyamatokért való felelősség és elszámoltathatóság szabályait, például az AI incidensek esetén követendő eljárásrendet, felelősöket, eszkalációs, döntéshozatali, tájékoztatási, konzultációs, jóváhagyási és végrehajtási folyamatokat és szerepköröket. Ennek hiánya, és ellenőrzött működése ugyanis katasztrofális következményekkel járhat. 2023-ban működött San Francisco-ban Cruise néven egy jelentős piaci értékkel bíró és gazdag perspektívával és jövőképpel rendelkező robotaxi szolgáltatás. Egy sajnálatos balesetben egy másik autó által elütött gyalogos az AI technológiával vezérelt, vezető nélküli Cruise autó útjába került, amely ahelyett, hogy azonnal megállt volna, az úton hosszan maga alá gyűrve húzta maga alatt a szerencsétlenül járt gyalogost. A Cruise [először igyekezett elterelni a figyelmet a saját felelősségéről, nem kommunikált egyértelműen és koordinált módon, nem tárta fel az ügy összes körülményét a közlekedési hatóság részére](https://www.npr.org/2023/12/30/1222083720/driverless-cars-gm-cruise-waymo-san-francisco-accidents), valószínűleg azért sem, mert nem volt tisztában az eset jelentőségével és a saját szolgáltatása meghibásodásának részleteivel, illetve nem számolt azzal sem, hogy ebben a mediatizált világban egy ilyen hír hihetetlen gyorsan képes egy akármilyen jó nevű cég hírnevének megtépázására. Az ügy következményeként a cég jelentős bírságot kapott, felfüggesztették az engedélyét és végül kihátrált mögülük a finanszírozásért felelős General Motors is, ami a szolgáltatás végét jelentette. Esetleg ha a cégnek lett volna egy jól működő belső governance struktúrája, ahol preventív jelleggel megfelelő tervezéssel felkészülhettek volna egy ilyen típusú balesetre, ahol mindenki egyértelműen tisztában van a saját feladatával, a döntéshozók és a kommunikációs csapat időben és egyértelmű tájékoztatást kapnak a baleset körülményeiről, és a hatóságokkal proaktívan együttműködve gyors és hatékony korrekciós intézkedéseket hoztak volna az incidenskezelési eljárásrendjüknek megfelelően, akkor talán másképp alakulhatott volna a cég sorsa is. Ez az eset egyértelműen rávilágít arra, hogy egy jól működő governance rendszernek nemcsak a kockázatok megelőzésére, de az azokra való felkészüléssel azok gyors és hatékony kezelésére is alkalmasnak kell lennie. Ez persze elengedhetetlen egy az AI rendszerek és modellek sajátosságaira is kiterjedő kockázatkezelési rendszer bevezetése nélkül, amelynek szerves részét képezi az adott szervezetet érintő AI-specifikus kockázatok felmérése, azonosítása, értékelése és kezelése is. De hogy is néz ki ez a gyakorlatban? ![person standing on gray concrete cliff](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2026/04/photo-1529027288157-572df421f425.jpeg) ## A kockázatkezelés szerepe az AI governance-ben ### A kockázat csak negatív lehet? Az AI irányítási rendszerekkel foglalkozó [ISO/IEC 42001:2023 szabványban](https://www.iso.org/standard/42001) a kockázat érdekes módon eltérő, bővebb jelentést hordoz, mint a hagyományos kockázatkezelésről szóló szabványok és egyéb előírások. Míg a kockázat általában valamilyen negatív következménnyel, bekövetkezésével és a fenyegető kitettség mértékével foglalkozik, az említett szabványban ez a fogalom egyaránt jelenthet hátrányos jövőbeni következményt, amit megfelelő eszközökkel csökkenthetünk, elkerülhetünk, transzferálhatunk, vagy éppen elfogadhatunk, illetve pozitív eseményt is, ami lehetőségként jelenik meg az AI technológiával foglalkozó cégek számára, és amelynek a kihasználására ugyanúgy alkalmas lehet az AI irányítási rendszerünk. ### Az AI kockázatok tipológiája Mint azt korábban már említettem [az EU Mesterséges Intelligencia Rendeletéről szóló cikksorozatom első részében](https://www.mestersegesugyved.hu/hogyan-alkalmazzuk-az-eu-mesterseges-intelligencia-rendeletet-a-gyakorlatban-1-resz/), az AI rendszerek egyik alapvető megkülönböztető jellemzője a hagyományos szoftverektől az a gépi tanulás alapú kikövetkeztetési képességük, amely újszerű kockázatokat teremt az ilyen rendszereket használó és fejlesztők részére egyaránt. Ha egy cég AI rendszert használ a munkafolyamatai során, vagy ilyen megoldásokat fejleszt, akkor érdemes egy komplett stratégiát kidolgozni ezeknek a kockázatoknak a menedzselésére. A fejlesztés és a használat során problémát okozhatnak az olyan működési kockázatok, mint például a használt modell nem megfelelő működése, a tanítóadatokhoz képest az időközben bekövetkezett életbeli változások miatt jelentkező model drift néven ismert rendellenesség, a tanítóadatok nem megfelelősége (underfitting vagy overfitting), a benne lévő, és a gyakorlati használat során a jogszerű és etikus használatát akadályozó torzítások (bias), vagy az AI döntési szempontrendszerének alapvetően átláthatatlan működése (black box). Az önálló AI-ügynökök, és az ügynöki (agentic) AI rohamos elterjedésével párhuzamosan leginkább és legszélesebb körben figyelmen kívül hagyott veszély a kiberbiztonsági kockázatok széles köre. A felhasználó által nem észlelhető, rosszindulatú prompt injection-ök, az adatmérgezések, a vállalati és/vagy személyes adatok illetéktelen kezelte jutása (adatszivárgás, vagy adatvédelmi incidens), a vállalati chatbotok feltörése mind komoly anyagi, jogi és reputációs kitettséget eredményezhetnek megfelelő felkészültség hiányában. Ugyanez igaz a jogi kockázatokra is, hiszen az AI megoldásokat nem egy szabályozói vákuumban használjuk; azok ugyanúgy alá vannak vetve nemcsak az AI jogi előírásoknak, de például a HR-ben történő használat esetén a munkajogi szabályoknak is, az ügyfelekkel való kapcsolattartásba integrált AI-chatbot esetén figyelemmel kell lenni a fogyasztóvédelmi és egyéb kötelezettségekre, személyes adatok felhasználása esetén be kell tartanunk a GDPR előírásait, és ezek megszegése esetén pénzbeli bírságot is kiszabhatnak ránk a hatóságok. ### Kockázatkezelési stratégiák Érdekes, hogy az EU Mesterséges Intelligencia Rendelete elvileg csak az ún. magas kockázatú AI rendszerek szolgáltatóit (termékbiztonsági értelemben: gyártóit), és közvetetten az ilyen rendszerek felhasználóit kötelezi kockázatkezelési rendszer létrehozatalára és működtetésére. Mivel azonban - [amint azt korábban bemutattuk](https://www.mestersegesugyved.hu/az-eu-mesterseges-intelligencia-rendelete-a-gyakorlatban-2-resz-hogyan-allapitsuk-meg-hogy-a-jogszabaly-hatalya-ala-tartozunk-e/) \- egy "sima" általános célú AI rendszer felhasználója is könnyen válhat magas kockázatú AI rendszer szolgáltatójává, és az AI rendszerek gyakori adaptivitása miatt egy adott cég kockázati és szabályozási profilja is gyorsan megváltozhat, megfontolandó, hogy a nem magas kockázatú (a köznyelvben alacsony kockázatúnak titulált, vagy csak transzparencia-követelményekhez kötött) AI rendszerek szolgáltatói és felhasználói is bevezessenek és működtessenek egy életciklus-alapú, folyamatos iteráción, és a több ISO-standard működési elvét képező "plan-do-check-act" megközelítésre felhúzott kockázatkezelési rendszert. Ehhez egyébként az ISO/IEC 42001:2023 szabvány, kiegészülve a klasszikus kockázatkezelési ISO-szabályrendszert AI specifikus rendelkezésekkel kiegészítő [ISO/IEC 23894:2023](https://www.iso.org/standard/77304.html), és az AI rendszerek hatásvizsgálatának szabályait tartalmazó, viszonylag friss, [ISO/IEC 42005:2025](https://www.iso.org/standard/42005) szabványokkal kiváló alapot, szabályozási és operatív keretet biztosítanak. ### Hogyan működik az AI kockázatkezelés a gyakorlatban? Egy magára valamit is adó AI kockázatkezelési rendszer lényege az adott cég által a tevékenységük figyelembevételével azonosított, az egészségre, biztonságra és az alapvető jogokra jelentő kockázatok beazonosítása (lásd többek között a fenti listát), az egyes károk bekövetkezési valószínűségének és a bekövetkezésük esetén fenyegető veszély/kár megbecsülése (kvantitatív elemzés) és a kockázat kategorizálása (kvalitatív értékelés), az adott kockázattal kapcsolatos stratégia (lépések, kontrollok és döntési pontok) meghatározása, és mindennek egy karbantartott, és folyamatok, szerepek (és RACI) szintjén a vállalat meglévő irányítási rendszereibe integrált módon történő működtetését jelenti. A cég többek között dönthet úgy, hogy egy előre meghatározott szempontrendszer szerint beazonosított, alacsony kockázatú és kisebb kitettséggel járó veszélyeket elfogadja, például tisztában van azzal, hogy az AI rendszer segítségével hozott döntéseket az AI modellek fekete doboz-szerű működése miatt nem fogja tudni megmagyarázni. Az AI rendszerek pontatlan, vagy megbízhatatlan eredményeinek kedvezőtlen hatásait a cég ellensúlyozhatja azzal, hogy az AI felhasználói szabályzatban kötelezi a munkavállalókat arra, hogy az AI által kiadott eredményeket megfelelően validálják a felhasználásuk előtt, és a jól ismert "human in the loop" megoldást alkalmazva egyértelműen elhatárolják egymástól a technológia működését, és az emberi döntéshozatalt. A magasabb kitettséggel, például hatósági bírsággal fenyegető eseteket a cég megpróbálhatja áthárítani szolgáltató esetén a felhasználókra, és/vagy a cég szakmai felelősségbiztosításáért felelős biztosító társaságra, bár [ez utóbbi elképzelhető, hogy sikertelen lesz](https://www.mestersegesugyved.hu/ki-felel-az-ai-altal-okozott-karokert-ha-mar-a-biztositok-is-kizarjak-a-felelosseguket/). A bátrabb, az ügynöki AI megoldásokat a vállalati környezetben is bevezető ügyvezetés risk treatment címén valószínűleg kénytelen lesz nagyon szigorú szervezeti, személyi, kiberbiztonsági korlátokat, és egyéb, például a modell és az általa felhívott alkalmazások közötti kommunikációra és az utóbbi autoritására vonatkozó technológiai intézkedéseket meghatározni a kockázatkezelési rendszerében. ![minimalist photography of three crank phones](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2026/04/1928e537.jpeg) *Ha szükséged van jogi, és/vagy szabvány alapú tanácsadásra vagy támogatásra AI irányítási rendszer kialakításában, AI kockázatelemzési rendszer kiépítésében, ISO/IEC 42001:2023, ISO/IEC 23894:2023, vagy más szabvány bevezetésében, gyakorlati alkalmazásában, vagy éppen auditálásában, AI-szakjogászként, Lead Auditor-ként és certified AI Risk Specialist-ként szívesen segítek a folyamat bármelyik, vagy akár mindegyik részében is. Az* [*elérhetőségeimet itt találod*](https://www.mestersegesugyved.hu/about/)*.* *Ha pedig a jelen cikkben foglaltaknál mélyebben is érdekel az AI governance, akkor jelentkezz a Mestersége(s) Ügyvéd és az Arsboni közös szervezésében megrendezésre kerülő gyakorlati AI jogi megfeleléssel foglalkozó rendezvénysorozatára, amelynek* [*utolsó részében az AI governance megoldásokról tartok részletes előadást*](https://karrier.arsboni.hu/tanfolyamok/ai-governance-a-gyakorlatban-hogyan-epitsunk-mukodo-ai-iranyitasi-rendszert/)*.* ### Deepfake videók a közéletben (interjúm a HVG-ben) URL: https://www.mestersegesugyved.hu/deepfake-videok-a-kozeletben-interjum-a-hvg-ben/ Last updated: 2026-03-22T21:20:49.000Z **A digitalizáció egykori ígérete - miszerint a tények és az igazság minden korábbinál könnyebben hozzáférhetőbbek lesznek - a mesterséges intelligencia korának beköszöntével szétfoszlani látszik, ez utóbbi ugyanis a megtévesztés és a kétely korszakát hozta el nekünk. Közhely ugyanis, hogy az AI térnyerésével ijesztően könnyen hozhatóak létre olyan nem valódi tartalmak - akár mások hangjának, megjelenésének utánzásával -, amelyek valóságosnak tűnnek.** **Egy olyan világban, ahol a közbeszéd szerkezete radikálisan átalakult, és a hagyományos mértékadó sajtótermékek helyét algoritmusok által pörgetett platformok vették át, már eddig is elárasztottak minket a téves információk, összeesküvési elméletek, végtelenül leegyszerűsített magyarázatok, tévhitek és előítéletek. Ha erre a mesterséges intelligencia rátesz még egy lapáttal, és megnő a technológiát szándékosan manipulatív célra felhasználók szerepe és súlya, annak társadalmilag is kiszámíthatatlan következményei lehetnek.** **A közelmúltban mi is közvetlen betekintést nyerhettünk abba, hogy milyen is az, amikor egy politikai párt AI által generált tartalmakkal próbálja meg befolyásolni a választók magatartását. Még tavaly novemberben a fenti események apropóján keresett meg a** [**HVG**](https://hvg.hu)**, hogy szakemberek bevonásával készítenek egy anyagot, és jogi szakértőként rám esett a megtisztelő választásuk. A beszélgetésből végül egy elég aktuálpolitikai vonatkozású videós anyag kerekedett. Az újságíróval folytatott beszélgetésünk lényegét az alábbiakban foglaltam össze, de a cikk végén a videót is elérhetővé teszem.** ![A man sitting on a bench reading a newspaper](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2026/03/photo-1724627561948-3004cc467dc6.jpeg) **Hogyan érte a jogalkotást és jogalkalmazást az a technológiai bumm, ami az AI videók terén megfigyelhető volt az elmúlt hónapokban?** A mesterséges intelligencia korában az egyik legnagyobb kihívás, hogy megkülönböztessük a valóst a valótlantól, és ezt a tényt a deepfake anyagok közelmúltbeli elterjedése még inkább aláhúzza. > ***A jog, mint az életviszonyok feletti társadalmi kontroll fontos eszköze természetesen nem teheti meg, hogy nem reagál erre, és ez a közelmúltban meg is történt***. Az Európai Unióban 2024-ben elfogadásra került, és fokozatosan hatályba lépő [Mesterséges Intelligencia Rendelet](https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2401689.eup) már definiálja a deepfake-t, mégpedig olyan AI segítségével manipulált vagy generált képként, audio- vagy videotartalomként, amely létező személyekre, tárgyakra, helyekre vagy eseményekre hasonlít, és amely valaki számára megtévesztő módon eredetinek, vagy valóságosnak tűnhet. A rendelet továbbá azt is előírja, hogy 2026 augusztusától minden olyan AI rendszer szolgáltatója, amely alkalmas mesterséges hang-, kép-, video vagy szöveges tartalom létrehozatalára (ez gyakorlatilag igaz valamennyi általános célú AI rendszerre is, mint amilyen például a ChatGPT), köteles gondoskodni arról, hogy az ilyen tartalmak "mesterséges" voltát gépi eszközökkel észlelni lehessen, például egy digitális vízjel elhelyezésével. Ugyanilyen kötelezettség vonatkozik majd az ilyen rendszerek felhasználóira is, akiknek a felhasználáskor egy egységes ikon feltüntetésével jelezniük kell majd, hogy az adott tartalmat AI segítségével generálták vagy manipulálták. **Mennyire tud felkészülni a törvénykezés az ebből adódó jogi esetekre?** A törvénykezés, vagyis a jogalkalmazás mozgásterét a jogszabályi előírások szabják meg. Amint azt a fentiekben is láttuk, az alapvető szabályok - legalábbis az Európai Unióban - már adottak, a feladat a hatóságok, bíróságok számára már adott: a gyakorlatban is érvényt szerezni a jogszabályi előírásoknak, és a piacfelügyeleti hatóságok komoly bírságok kiszabásával is ösztönözhetik a megfelelést, illetve büntethetik a szabályok megszegését. **Tisztázzunk egy fontos kérdést! Ha én ma egy AI videó program segítségével valaki más arcát felhasználva készítek egy videót, és azt közzéteszem, akkor bűncselekményt követek el?** A mesterséges intelligencia természetesen nem egy szabályozási vákuumban létezik és működik, hiszen a korábban a személyiség védelmére megalkotott rendelkezések ilyen esetekben is felhívhatóak. A Büntető Törvénykönyv 226/A.§ és 226/B.§ pontjai már eddig is tiltották a becsület csorbítására alkalmas, másról készült hamis kép-, vagy hangfelvétel elkészítését, és nyilvánosságra hozatalát, és ezek a tényállások elvileg alkalmazhatóak lennének a deepfake-videókra is, de ezek a gyakorlatban sokszor nehezen alkalmazhatóak. > ***Önmagában ugyanis egy deepfake elkészítése/megosztása nem lesz bűncselekmény, csak ha bizonyítható, hogy az elkészítés vagy közlés azzal a céllal történt, hogy valakinek a becsületét csorbítsa, azaz az emberi méltóságát sértse (ez az úgynevezett célzat általában nehezen bizonyítható); és a videó hamis/valótlan (azaz nem a valóságban megtörtént eseményeket ábrázolja), vagy hamisított (valóságban megtörtént dolgot ferdít el manipulációval).*** A közelmúltban nagyszámban megjelent közéleti AI-videók nyomán egy ellenzéki parlamenti párt kísérletet tett arra, hogy a fenti rendelkezéseket egy további ponttal kiegészítsék, és így megkönnyítsék a deepfake videók elleni fellépéseket. A módosító javaslat alapján a deepfake videók nyilvánosságra hozatala már önmagában, becsületsértő vagy egyéb célzat nélkül is bűncselekménynek minősült volna, és amennyiben az ilyen visszaélést választások befolyásolásának céljával követnék el, az szabadságvesztéssel lett volna jutalmazható. A módosítás elfogadása a jelenlegi helyzetnél szigorúbb szankciókat, és komolyabb elrettentő hatást eredményezett volna, de ez a javaslat végül elbukott. **Létezhet olyan eset, hogy egy személy, vagy akár egy csoport, olyan mennyiségben oszt meg ilyen tartalmakat, hogy felmerül a közbizalom elleni vétség? Gondolok itt arra, hogy valaki mondjuk az ilyen tevékenységével okoz súlyos társadalmi károkat, vagy megtéveszt jelentős számú fogyasztót.** A közbizalom elleni bűncselekmények önálló kategóriát képeznek a Büntető Törvénykönyvben, és általában az igazolványok vagy azonosító jelek valódiságába vetett bizalmat sértik. Ilyennek minősül, amikor valaki hamis rokkant igazolvánnyal parkol rokkantaknak fenntartott parkolóhelyen, vagy kamu diákigazolvánnyal vásárol kedvezményes diákjegyet. Az AI felhasználásával elkövethető bűncselekmények nem ide tartoznak, hanem az emberi méltóság és alapjogok sérelmével elkövetett cselekményekhez. Ha a közbizalmat hétköznapi értelemben értjük, akkor itt felmerül, hogy mit tud azzal kezdeni a jog, ha a választókat egy politikai kommunikáció szándékosan megtéveszti és manipulálja. Erre a hagyományos fogyasztóvédelmi jog nem terjed ki, mert az B2C viszonylatban érvényesül vásárlók és eladók között, és áruk és szolgáltatások megvásárlásával kapcsolatos megtévesztésekkel, a fogyasztói magatartások tisztességtelen befolyásolásával, annak tilalmazásával foglalkozik. > ***A választói magatartás deepfake-videókkal történő befolyásolását tehát– ha az egyéb jogszabályokba nem ütközik – nem tiltja külön jogszabály, így a Büntető Törvénykönyv sem.*** Még a politikai reklám kérdésköre merülhet fel, amit a Médiatörvény szabályoz, és amire szintén szigorú szabályok vonatkoznak, például eleve csak kampányidőszakban vagy népszavazással összefüggésben lehet közzétenni, és egyértelműen fel kell tüntetni a közzététel megrendelőjét (ez tipikusan egy párt szokott lenni), de ennek a szabályai leginkább csak a hagyományos médiaszolgáltatókra és sajtótermékekre (pl. TV, rádió, online újságok) vonatkoznak, a közösségi médiában és egyéb platformokon politikai reklámokat megosztó felhasználókra nem. Idesorolható még az EU politikai reklámokkal kapcsolatos 2025-ben hatályba lépett új szabályozása is, amely alapján a platformok kötelesek egyértelműen politikai hirdetésként címkézni a pártok hirdetéseit, és közzé kell tenni a hirdetőiket, a kampány költségeit, és amelynek az adminisztrációs terhei miatt a közösségi médiumok és egyéb platformok inkább az ilyen típusú reklámok betiltása mellett döntöttek. Mivel ezek a szabályok könnyen kijátszhatóak (ennek jeleivel minden nap magunk szembesülhetünk), itthon sajnos ennek sincs különösebb hatása. Az AI-jal kapcsolatos közbizalom erősítésére szolgál majd a 2026 augusztusában hatályba lépő, fent említett azon szabály is a Mesterséges Intelligencia Rendeletben, amely előírja, hogy a deepfake tartalmak közzététele esetén fel kell majd tüntetni, hogy az AI eszközökkel készült, vagy manipulált. Ez remélhetőleg majd a gyakorlatban is megkönnyíti az ilyen tartalmak beazonosítását, és a velük szembeni jogi fellépés lehetőségeit. **Hogyan védi a jog a politikusok és egyéb közszereplők személyiségi jogait?** A politikusoknak közszereplői mivoltuknál fogva sokkal több bírálatot kell eltűrniük, mint egy átlagembernek, de fontos, hogy ez csak a közügyekkel, közéleti vitával kapcsolatban igaz, és a politikusok magánélete ugyanúgy védett. A bírói gyakorlat ugyanakkor egyértelműen abba az irányba mutat, hogy a jogos bírálhatóság kereti tágulnak, és a közszereplők magánszférája egyre inkább szűkül. A politikusok személyiségi jogai szükséges és arányos mértékben korlátozhatóak, de az, hogy valami belefér, vagy túlmegy-e a megengedett határon csak egy kontextus-függő, eseti megközelítés alapján ítélhető meg. Bár ebben a kérdésben nehéz általános érvényű szabályokat felállítani, a Polgári Törvénykönyv abszolút korlátként azt is előírja, hogy a politikusokat érintő megnyilatkozások (ideértve többek között a deepfake videókat is) az emberi méltóságot nem sérthetik. > ***Márpedig az olyan tartalmak, amelyek dehumanizálnak, állatként ábrázolnak és megfosztanak emberi mivoltától egy politikust, az egészen biztosan sérti az emberi méltóságát, és emiatt jogsértő lesz.*** **Mit kell tennie annak, aki áldozattá válik egy AI videó miatt, és mi várhat arra, aki vissza él az AI videók kínálta lehetőségekkel?** Ha csak személyiségi jogsértés történt (például valakinek a képmását használták ilyen célra), akkor polgári pert indíthat és kérhet kártérítést (sérelemdíjat). Ha bűncselekményi kategóriába tartozik az ügy, akkor feljelentést is lehet tenni. Fontos megjegyezni, hogy a két eljárás nem zárja ki egymást, és párhuzamosan is megindíthatóak. 2026 augusztusától már a hazai AI hatóságnál is lehet bejelentést tenni a Mesterséges Intelligencia Rendeletében foglalt, fent említett AI transzparencia szabályok megszegése miatt, és itt már alkalmazható lesz az előző éves nettó árbevétel 3%-a vagy 15m EUR (amelyik magasabb) összegig terjedő bírság kiszabása is. ### Ki felel az AI által okozott károkért, ha már a biztosítók is kizárják a felelősségüket? URL: https://www.mestersegesugyved.hu/ki-felel-az-ai-altal-okozott-karokert-ha-mar-a-biztositok-is-kizarjak-a-felelosseguket/ Last updated: 2026-02-19T15:05:25.000Z **Képzeljük el, hogy egy hazai tanácsadó cég a piacon már elérhető népszerű alkalmazás felhasználásával kifejleszt egy AI eszközt az ügyfeleivel való könnyebb és hatékonyabb kommunikáció céljára, de a chatbot által generált valótlan vagy félrevezető válaszok alapján több tucat ügyfél hoz hibás befektetési döntést, és ezért kártérítési igénnyel fordulnak a céghez. A tanácsadó jogi osztálya az ügyvezetés utasítására megkeresi a cég biztosítóját, és ezzel párhuzamosan megvizsgálja a fejlesztés során felhasznált AI rendszer szolgáltatójával kötött szerződést is. Kiderül, hogy sem a cég biztosítása nem fedezi az ilyen károkat, sem a külső szolgáltató nem vállal felelősséget ezekért. Megfelelő helytállás és fedezet hiányában a tanácsadó cég kénytelen viselni a károkat.** Az AI technológiák használatának elterjedésével és a biztosítási piac erre adott válasza alapján egyre több, a fentihez hasonló szituáció előfordulása valószínűsíthető. A közelmúltban több hír is megjelent arról, hogy az Egyesült Államokban egyes biztosítók elkezdték kizárni a felelősségüket az AI eszközök használata során okozott károkért, és ez a trend várhatóan előbb-utóbb Európába is átgyűrűzik, sőt, a közelmúltban már Magyarországon is megjelent. Ez a trend a szöveges utasítások alapján szöveg, kép, videó és egyéb tartalmak létrehozatalára alkalmas generatív AI eszközök (pl. ChatGPT) sajátos kockázatai, és a biztosítási piac működési algoritmusai alapján egyáltalán nem meglepő. ## A felelősségbiztosítási modell működése A felelősségbiztosítás olyan termék, ahol a biztosító a biztosítási díjért cserébe arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosított cég által a tevékenysége során okozott kárt megtéríti helyette a károsultnak. Ha például egy gyógyszergyártó hibás terméket dob a piacra, és az egészségügyi károsodást okoz, általában a biztosító az, aki a gyártó helyett a felelősségbiztosítási szerződése miatt helyt fog állni és megtéríti a károsultak kárát. ### A biztosíthatóság feltételei Ez az üzlet alapvetően úgy működik, mely általánosságban is a biztosíthatóság egyik fontos feltétele, hogy a biztosító csak olyan tevékenységekre kínál biztosítást, ahol különböző matematikai és statisztikai modellek segítségével meg tudja becsülni, hogy mekkora valószínűséggel és milyen összegben kell kártérítést fizetnie. > *Amikor *a biztosító erre nem képes, a kockázat túl magas, vagy megjósolhatatlan*, akkor *bizonyos tevékenység és kockázatok tekintetében kizárja a felelősségét*.* Tipikusan ilyenek az előre nem látható, vagy nehezen befolyásolható események is, mint például egy háború vagy forradalom kitörése, vagy például egy nukleáris baleset. ### A biztosítási termékek kialakításának folyamata A felelősségbiztosítás egy komplex pénzügyi termék, amelynek a kialakítása, árazása legalább annyira művészet, mint amennyire tudomány, és a biztosító által felvállalni, vagy éppen kizárni tervezett kockázatok felmérése pedig egy komoly biztosításmatematikai feladat. A folyamatnak szükségszerűen a részét képezi az adatgyűjtés a korábbi káreseményekkel kapcsolatban, de idetartozik a kárgyakoriságot és az esetlegesen kifizetendő károk összegét előre jelző, az utóbbi időben az AI technológiát is hasznosító valószínűségi modellek felállítása, az ennek alapján a vállalható és kizárandó kockázatok meghatározása, a biztosítói fedezetben állás feltételrendszerének meghatározása, a díjkalkulációhoz szükséges kockázatbecslés, és a károk fedezéséhez szükséges tartalékképzés is. ![Grok ai interface with a question prompt](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2026/02/photo-1757310998437-b2e8a7bd2e97-1.jpeg) ## A generatív AI sajátos kockázatai A mesterséges intelligenciával kapcsolatos kockázatok felmérésének egyik alapvető problémája, hogy mivel kereskedelmileg széles körben csak pár éve érhetőek el ezek a megoldások, így nem áll megfelelő mennyiségű historikus adat a káreseményekkel kapcsolatban a biztosítók rendelkezésére, ami megnehezíti a felmérés folyamatát. Egy másik kihívás, hogy a generatív, és az ügynöki AI működése sokkal változatosabb és nehezen átlátható kockázati profillal bír, még a „hagyományosabb” AI-megoldásokhoz képest is, mint például egy önvezető autó, ahol az ilyen járművekkel kapcsolatos korábbi káresemények kellő alapot adhatnak egy aktuáriusi elemzéshez. ### Hogy működnek a genAI eszközök? A generatív AI eszközök működése alapvetően a statisztikai valószínűségszámítás elvén alapszik. Az AI rendszerek a nagy teljesítményű és mennyiségű tanítóadat felhasználásával betanított modellek gyakorlatilag véletlenszerű működése során generált tartalmakat, döntéseket, előrejelzéseket és javaslatokat meggyőző stílusban és formában tálalják, ami felhasználói oldalról rendkívül kényelmesnek tűnik, de valójában pont ebben rejlik a probléma. > **A generatív AI rendszerek teljesítménye instabil, változó*, a tanító és egyéb adatok (pl. promptok) alapján történő *kikövetkeztetési képességük nem koherens*. Ebből kifolyólag *az általuk előállított anyagok, következtetések megfelelő ellenőrzés nélkül nem megbízhatóak, de a megfelelőség ellenőrzéséhez viszont az adott területtel kapcsolatos tartozó szakértelem szükséges*, amivel nem mindenki rendelkezik.* A többi hasonló megoldáshoz hasonlóan az ügyfelekkel való kommunikációra épített chatbotok is hajlamosak a hallucinációkra, azaz bármikor elképzelhető, hogy egy ügyfél kérdésére olyan választ adnak, ami nem felel meg a valóságnak, vagy a cégek olyan kreatív tartalmakat állíthatnak elő velük, ami harmadik személyek szerzői vagy személyiségi jogait sérti (deepfake videók). Egy másik releváns veszély, ha egy cég a vonatkozó jogszabályok megsértésével használ AI rendszert, például a munkaerőtoborzás során a jelentkezők önéletrajzainak szűrésére. Ugyanilyen szituációt eredményezhet, ha egy bank AI rendszer segítségével állapítja meg az ügyfelei hitelképességét, vagy egy újság az AI által generált és nem ellenőrzött hamis tényállításokat publikál. ### Komplexitás, függőségek és a jogsértő használat veszélye Ezek az eszközök továbbá az általuk használt tech stack-ek komplexitása, és az egymásra épülő mikroszolgáltatások nehezen átlátható hálózata miatt sokkal jobban ki vannak téve a kiberbiztonsági kockázatoknak, az ezzel járó adatlopás és egyéb visszaélések veszélyének. Ráadásul az egyre inkább önálló működést és döntéshozatali képességgel felvértezett ügynöki (agentic) AI megoldások elterjedésével ez a kitettség csak fokozódni fog. Az AI eszközök felhasználásával ezen felül számos adat-intenzív tevékenység (pl. munkavállalók megfigyelése, ellenőrzése, teljesítményértékelése) is hatékonyabban elvégezhető, de így az irányadó adat -, és személyiségvédelmi jogszabályok megsértése is könnyebben elkövethető. Ezek az AI segítségével egyszerűen, és viszonylagos látenciával elkövethető jogsértések és események mind kártérítési felelősséget eredményezhetnek a szolgáltatói és a felhasználói oldalon egyaránt. A helyzetet súlyosbítja az a tény, hogy világszerte rengetegen hoznak létre meglévő AI-rendszerekre épülő, vagy elterjedt AI-modelleket használó megoldásokat, és egy ilyen helyzetben az alapul fekvő rendszer vagy modell hibás működése többezer cégnél és akár többmillió felhasználónál okozhat egyszere problémát, aminek a kockázatát, és a kockázat bekövetkezése esetén jelentkező károk mértékét és kiterjedését nagyon nehéz egy biztosítás keretén belül előre megbecsülni. ### Újszerű kockázati profil A fentiekből egy olyan kockázati profil rajzolódik ki, amely egyrészt eltér a korábban ismert mintázatoktól, másrészt még a hagyományos AI (pl. adatelemzésre, előrejelzésekre használt) rendszerekhez képest is új elemeket tartalmaz, és amelyek emiatt nehezebben biztosítható. ![a bunch of blue wires connected to each other](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2026/02/photo-1683322499436-f4383dd59f5a.jpeg) ## A kiberbiztonsági biztosítások tanulságai Természetesen nem a mesterséges intelligencia az első olyan technológia, amely új típusú kockázatokat hozott, és amely emiatt újfajta megközelítést, és a meglévő iparági gyakorlatok felülvizsgálatát teszi szükségessé. ### Látencia és szabályozási vákuum Szintén a digitalizáció elterjedésével összefüggésben pár éve hasonló kérdések merültek fel a kiberbiztonsági kockázatok kezelése során, ahol leginkább az nehezítette a biztosítók tevékenységét, hogy a kiber-incidensek nagy része (pl. a szolgáltatásmegtagadással kapcsolatos támadások, a zsarolóvírusok megjelenése) a nyilvánosság elől rejtve maradt, és a hatósági bejelentési kötelezettségek csak az adatvédelmi incidensekre terjedtek ki. > *Ennek megfelelően *a kiberbiztonsági biztosítások is először csak a nyilvánosan megismerhető kártörténeti előzményekkel rendelkező területekre terjedtek ki*, de a gyakorlatban gondot okozott az is, hogy *a biztosítók termékei általában egyáltalán nem tettek említést ezekről a kockázatokról*.* Emiatt gyakoriak voltak a biztosító fedezetben állásával kapcsolatos viták (ez a jelenség a „silent cyber” néven vált ismertté), de a helyzet idővel aztán enyhült. A biztosítók számára további problémát okozott annak az egységesen alkalmazható és transzparens követelményrendszernek a meghatározása is, amelyet számon kérhettek volna a biztosított cégeken a mentesülésük érdekében, és amelynek a segítségével egyértelműen igazolható lett volna, hogy az adott cég valóban megtette-e az elvárható intézkedéseket az ilyen típusú kockázatok elleni védekezés során. ### A szabványok és egyéb keretrendszerek szerepe A megfelelő védettségi szint igazolásában természetesen ezen a területen is nagy szerep jutott és jut az auditálható, és széles körben elismert nemzetközi szabványoknak és keretrendszereknek (pl. ISO, NIST, CIF, SOC 2) is. Ezekkel kapcsolatban viszont két dolgot érdemes észben tartani az alkalmazóknak, hatóságoknak és biztosítóknak egyaránt. > *Egyrészt, ezek a *szabványok általában nem tartalmaznak egy mindenkire általánosan alkalmazható szabályrendszert és egyszerűen kitölthető dokumentum mintatárat*, hanem sokkal inkább a szervezetek saját tevékenységének és irányítási rendszereinek kontextusában értelmezhető megfelelési struktúrát kínálnak. Ezért a bevezetésükhöz, de még inkább az érdemi működtetésükhöz komoly elhatározás és erőforrások szükségesek.* Másrészt, az elmúlt évek adatvédelmi, adat -, és kiberbiztonsági eseményei azt mutatják, hogy ahol a jogszabályi és szabványoknak való megfelelés csak papíron, és a követelményeknek megfelelően elkészített dokumentációban létezik, de azt a cég tényleges tevékenysége során érdemben nem veszik figyelembe, ez a valódi megfelelés illúzióját keltő „dokumentációs” compliance sok esetben rosszabb eredményekhez vezet, és nagyobb kitettséget eredményezhet a cégek részéről, mintha egyáltalán nem foglalkoztak volna a területtel. Ezt a biztosítóknak is érdemes szem előtt tartaniuk a biztosítási termékeik kialakításakor. ### A jogi szabályozás, mint a biztosíthatóság egyik feltétele A szabványok és keretrendszerek mellett egy másik, a biztosíthatóságot elősegítő elem az adott terület jogi szabályozása. A kiberbiztonság az Európai Unióban először csak felületesen, de az elmúlt években átfogóbban szabályozott területté vált, és a NIS2 irányelvnek az egyes tagállamokban végrehajtott átültetése, és a pénzügyi szektorban a DORA rendelet hatályba lépése hozzájárult a megfelelő védettséggel kapcsolatos elvárások standardizálásához. ![two cars in front of shutter doors](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2026/02/unsplash_5243e9ef164a5_1.JPG) ## A generatív AI az új kiberbiztonság? A fentieket távolról nézve akár arra a következtetésre is juthatunk, hogy a kiberbiztosítások piacán megfigyeltek a generatív és ügynöki AI területére is érvényesek lehetnek, így megfelelően irányadóak ezen a területen is. ### Hasonlóságok Ezt támaszthatja alá az a tény, hogy az AI rendszerek használatával elkövetett visszaélésszerű cselekmények és hátrányok (pl. prompt injection-ök által indukált felhasználói magatartások, deepfake videók, a felhasznált megoldások működési sajátosságaiként megjelenő model, data vagy éppen concept driftek miatti helytelen és nem megbízható eredményekre épülő üzleti döntéshozatalból eredő károk) sok esetben szintén rejtve maradnak a nyilvánosság elől. Ennek oka ugyanaz, mint a kiberbiztonsági kockázatok esetében: egyik, a tevékenységébe AI-technológiát integráló, vagy ilyen megoldásokat fejlesztő cég sem szeretné, ha ezek az események kitudódnának, mivel ez egyértelműen aláásná a cégbe, és termékeibe, szolgáltatásaiba vetett fogyasztói bizalmat, és a hatóságok figyelmét is felkeltheti. A kiberbiztonsághoz hasonlóan a jogi szabályozás és a szabványok az AI területén is ugyanolyan fontosak a biztosíthatósági és biztosítói helytállási feltételek meghatározásához. > *Az Unió 2024-től fokozatosan hatályba lépő* [*Mesterséges Intelligencia Rendelete egy *hibrid, alapjogi és termékbiztonsági szabályozásként**](https://www.mestersegesugyved.hu/hogyan-alkalmazzuk-az-eu-mesterseges-intelligencia-rendeletet-a-gyakorlatban-1-resz/)*elsősorban az egészségünkre, a biztonságunkra, és új elemként az alapvető jogaink érvényesülésére *nagy kockázatot jelentő AI rendszerek szolgáltatóira és felhasználóira* határoz meg követelményeket.* A termékbiztonsági szabályozás sajátosságainak megfelelően a Rendelet csak az ilyen megoldásokkal kapcsolatos lényeges követelményeket határozza meg, de az azoknak való megfelelés módját és mikéntjét az ún. harmonizált szabványokra bízza majd, amit a Bizottság felkérésére az EU-s szabványalkotó szervezetek (CEN, CENELEC) alkotnak majd meg a Rendelet megfelelő szabályaihoz illesztve. Ha ezek elkészülnek majd, akkor a valóban magas kockázatú AI rendszerek szolgáltatói és felhasználói számára is egyértelműbben meghatározhatóak lesznek a biztosítói elvárások és a helytállás feltételei. ### Különbségek Közelebbről szemlélve a két területet ugyanakkor feltűnik egy fontos különbség. Míg a kiberbiztonsági károk általában egy külső támadás eredményeképpen jelentkeznek, és a kockázatok (például adatvesztés, adatszivárgás) könnyebben kategorizálhatóak, a generatív AI még rendeltetésszerű használat esetén is okozhat károkat, pl. a felhasznált AI-modell létrehozatalához felhasznált tanítóadatokban meglévő torzítás hátrányos megkülönböztetést eredményezhet az oktatásban, vagy a HR-ben. A mesterséges intelligenciával okozható károk köre jóval szélesebb (a személyiségi jogoktól a szerzői jogokon át az AI által vezérelt kritikus infrastruktúrák által okozható katasztrófákig elég terjedelmes a spektrum), és ez jóval túlmutat a hagyományos területeken és a kiberbiztonság terrénumán is. A generatív AI egyik fontos különbsége a korábban használt AI megoldásokhoz képest pont az általánosságában, a felhasználási esetek gazdag tárházában, a rendszerek tanulási és adaptív képességeiben, és az ilyen megoldásokra épülő AI rendszerek széles körű elérhetőségében rejlik. Ahol szöveges utasítás alapján kis túlzással bármilyen, a közösségi médiában és egyéb platformokon pillanatok alatt potenciálisan virálissá váló tartalom előállítható, ahol az automatizált döntéshozatal a modellekben meglévő torzítások megfelelő emberi felügyelet nélküli alkalmazása komoly jogsérelmekhez vezethet, és ahol az ügynöki működés révén az AI-nak átengedett autonómia és döntéshozatal révén sok esetben beláthatatlan következményekhez vezethet, ott a historikus adatok hiánya, a hagyományos logikára és struktúrákra épülő matematikai modellek működése, az ebből fakadóan nehezen megbecsülhető kockázat és kitettség és árazási nehézségek alapvetően kérdőjelezik meg a korábbi biztosítói gyakorlatok alkalmazhatóságát. ### A károkért fennálló felelősség telepítésével kapcsolatos akadályok Egy másik sajátosság az AI ökoszisztéma és értéklánc bonyolultságára és komplexitására vezethető vissza. > *Míg egy t*ermék vagy szoftver működésénél viszonylag egyszerű annak meghatározása, hogy kit kell (vagy lehet) felelőssé tenni* a hibás működés miatti kárért, *az AI megoldásokkal okozott károkkal kapcsolatos felelősség telepítése* ennél sokkal *nehezebb*.* Ha például egy az egészségügyben felhasználásra tervezett, AI technológiát használó eszközbe egy meglévő AI rendszert vagy modellt integrálunk, és az összetett szolgáltatás során keletkezett hamis diagnózis miatt meghal, vagy súlyos egészségügyi károsodást szenved egy beteg, akkor kit teszünk felelőssé? Az alapul fekvő AI rendszer szolgáltatóját? Mi a helyzet akkor, ha a szolgáltató kizárta ezt a konkrét felhasználási esetet a felhasználási feltételeiben? Vagy az eszközt a saját üzleti tevékenysége körében használó kórház üzemeltetőjét, esetleg magát az orvost, aki a diagnózis felállításának teljes folyamatát kiszervezte a mesterséges intelligenciának, és nem biztosította a megfelelő emberi részvételt és a szakma szabályainak megfelelő szempontrendszer érvényesülését a döntéshozatalban? Esetleg valamennyi felsorolt szereplőt együttesen, vagy egyetemlegesen? Az AI használata során okozható károk egyértelmű taxonómiájának és szabályozásának hiányában a jogi szabályozás ezekre a kérdésekre egyelőre még nem tud egyértelmű választ adni. Ebből kifolyólag az így bekövetkező károk érvényesítésével kapcsolatos eljárások és perek egyelőre csak az országonként eltérő kártérítési jogi szabályozás bonyolult útvesztőin keresztül intézhetőek, ami nemcsak az érintett károsultaknak és károkozóknak okozhat gyakorlati problémákat, de az egyes területeken és kultúrákban meglévő jelentős különbségek (például a megítélhető kártérítések mértéke, az angolszász világban meglévő, de a kontinentális rendszerekből hiányzó, általában tetemes mértékű büntető kártérítések lehetősége) egy újabb, jelentős bizonytalanságot jelentenek a biztosítók szempontjából is. ![grayscale photo of a wooden floor](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2026/02/photo-1603869311144-66b03d340b32.jpeg) ## A biztosítási piac reakciói, és a cégek fedezetlen kockázatai A fentiek alapján tehát aligha meglepő, hogy a biztosítási piac lassan, de biztosan reagál az AI rendszerek által fémjelzett egyedi kockázatokra és biztosítási nehézségekre, egyfelől a felelősségük korlátozásával és kizárásával, másfelől pedig a kifejezetten az AI eszközök jellemzőihez igazított biztosítási termékek kidolgozásával. ### A magyar fecske A cikk bevezető részében jelzett, az AI-kockázatok felelősségbiztosítások hatálya alól történő kizárásával kapcsolatos amerikai piaci fejleményeket pedig valószínűleg egyre több biztosító követi majd az Európai Unióban is. A magyar felelősségbiztosítási piacon például az UNIQA biztosító felelősségbiztosítási általános szerződési feltételei már most is kizárják a biztosító felelősségét a mesterséges intelligenciával, vagy ilyen technológia alkalmazásával okozott, illetve ezekkel összefüggésben bekövetkezett károkért. Bár a többi hazai biztosító szerződési feltételeiben egyelőre nem szerepelnek hasonló kikötések, távolról sem biztos, hogy egy ilyen igény felmerülése esetén a biztosító automatikusan megtéríti majd a kárt, és az ilyen biztosításokat használó cégeknek valószínűleg konkrét szabályozás hiányában is fel kell majd készülniük a fent említett, a „silent cyber” eseményekhez hasonló vitákra és bizonytalanságokra. ### A technológia használata kizárólagos felelősségvállalást eredményez Az erre való felkészülés fontosságát a generatív AI eszközök felhasználására vonatkozó, szolgáltatók által meghatározott szerződési feltételek is aláhúzzák. > *A ChatGPT, a Copilot és minden más hasonló *AI rendszer használatának megkezdésével felhasználóként elfogadjuk* azt a mára már iparági és piaci standarddá váló rendelkezést, *hogy az AI eszközök használatáért kizárólag mi, a felhasználók leszünk felelősek*, és a szolgáltatóra nem tudjuk áthárítani az AI rendszer használatával a munkavállalóinknak, vagy az ügyfeleinknek okozott, és velünk szemben érvényesített károkat.* ### A liability gap Ezzel pedig vissza is kanyarodtunk az írásom felütésében említett problémához: ha generatív, vagy ügynöki AI megoldás felhasználása, azaz egy ilyen szolgáltatásnak a cég értékláncába történő integrációja során hiba, jogsértés, vagy visszaélés esetén a szolgáltatóhoz nem fordulhatunk, a problémáért szerencsés esetben felelőssé tehető munkavállaló felelőssége munkajogi alapon korlátozott, akkor az egyetlen fennmaradó megoldásnak a megfelelő szakmai és egyéb felelősségbiztosítási szerződésünk kínálkozik. De mi a helyzet akkor, ha az AI technológiával összefüggésben keletkezett, velünk szemben támasztott kárigényre a biztosításunk sem terjed ki? Ebben az esetben sajnos az ezzel kapcsolatos üzleti, operatív és pénzügyi kockázatot kizárólag a cégünk futja. ## Mit tehetünk a felelősségi kitettségünk csökkentése érdekében? A fenti kockázatok természetesen csökkenthetőek és részben megelőzhetőek az igazolható, és a dokumentálás szintjét meghaladó valódi jogszabályi megfeleléssel, a bevezetett szabványok megfelelő implementációjával, az AI megoldásokkal kapcsolatos döntéshozatali és egyéb folyamatokat egységes, dinamikus és rugalmas keretbe foglaló governance rendszerek bevezetésével és működtetésével. De mindezek mellett minden generatív vagy ügynöki AI megoldásokat fejlesztő és használó cégnek érdemes ellenőriznie a kockázati profilját és biztosítási szerződéseit, és szükség esetén tartalékképzéssel, csoportszintű biztosítékokkal, speciális biztosítási termékek igénybevételével, vagy más módon, de minden esetben a biztosítási piac változásait figyelemmel követve felkészülni a mesterséges intelligencia által okozott, adott esetben fedezetlen káresemények lehetőségére. *Amennyiben a céged kockázati profiljának és kitettségének felméréséhez, a biztosítási szerződések elemzéséhez, az AI jogi szabályozásnak való megfeleléshez, a compliance és governance keretrendszer létrehozatalához, vagy bevezetéséhez segítségre lenne szükséged, lépj kapcsolatba* [*valamelyik elérhetőségemen*](https://www.mestersegesugyved.hu/about/). ### Hogyan óvjuk a személyi autonómiánkat a digitális térben? URL: https://www.mestersegesugyved.hu/hogyan-ovjuk-a-szemelyi-autonomiankat-a-digitalis-terben/ Last updated: 2026-02-07T22:44:58.000Z **Pár hete a** [**MediaFuture**](https://mediafuture.hu)**\-nek adtam interjút arról, hogy a nagy digitális platformok és közösségi média szolgáltató cégek hogyan használják a személyes adatainkat az általuk használt AI-modellek betanításához a szolgáltatásaik hatékonyságának javítása érdekében, és hogy milyen lehetőségeink vannak nekünk felhasználóknak ennek korlátozására, vagy éppen megakadályozására.** **De miért is fontos ez, és mit kell tudnunk ezeknek a cégeknek a tevékenységéről?** ## Az online platformok térnyerése Az internet elterjedésekor senki nem gondolta, hogy pár évtizeddel később bizonyos online szolgáltatások ilyen brutális mértékű, szinte már egyes államok szuverenitásával vetekedő mértékű piaci hatalomra tesznek szert. A 2020-as évekre eljutottunk oda, hogy az összefoglaló néven platformoknak nevezett szolgáltatók szinte **minden hagyományos iparági értékláncban és fontos társadalmi folyamatokban megkerülhetetlen közvetítő szerepet** töltenek be. Ha szállást szeretnénk foglalni, jó eséllyel a Booking.com-ot, az AirBnb-t, az Expedia-t, vagy valamelyik hasonló oldalon kezdjük a keresgélést. Ha elektronikus interakcióba szeretnénk lépni valamelyik ismerősünkkel, vagy társkeresésre adnánk a fejünket, borítékolható, hogy valamelyik közösségi média és/vagy online társkereső oldal szolgáltatásait fogjuk igénybe venni. Ha egy feltörekvő zenekar, követőbázist építő influencer, vagy éppen digitális tartalomgyártók vagyunk, elég valószínű, hogy nem tudjuk, vagy akarjuk megkerülni a Youtube-ot, az Instagram-ot, a Bandcamp-en, vagy valamelyik hasonló közvetítő szolgáltatót a tevékenységünk megkezdése során. ### Központi szerep és hálózati hatás Ezekben a szolgáltatásokban közös, hogy a saját területükön központi szerepet töltenek be, minél nagyobb tagságot igényelnek, értékük a felhasználók számának arányával nő, és ezzel összefüggésben a felhasználók elcsábításával pusztító hatást gyakorolhatnak egy korábbi, kevésbé modern vagy trendi, funkcionalitásában elmaradottabb vagy szegényebb versenytársukra (ezt nevezzük hálózati hatásnak). Elég, ha a fiatalabbak által talán még ismert MySpace szolgáltatásra gondolunk, amelynek gyors halálát többek között a sokkal modernebb, felhasználóbarátabb Facebook elterjedése okozta. Szintén mindegyikükre jellemző elem, hogy ezeknek az oldalaknak szinte nincs is saját tartalomszolgáltatásuk, csak a keresleti és kínálati oldalt kötik össze valamilyen díjért, jutalékért cserébe, és mindezek felett az algoritmizált, AI-alapú viselkedésalapú reklámozás révén minden eddiginél hatékonyabban tudják elérni a hirdetők legfőbb célcsoportjába tartozó felhasználókat, és a hirdetőiktől beszedett díjakból tetemes mennyiségű bevételre tesznek szert. ### Datafikáció és monetizáció A személyre szabott reklámozás annál hatékonyabb, minél több adat áll a platform rendelkezésére az adott felhasználóról, és a cégek mindent el is követnek annak érdekében, hogy a felhasználók lehetőleg minden, a platformon kifejtett tevékenységét (pl. tartalmak megosztása, like-olása stb.), és aktivitását adattá alakítsák, és így egy gazdag személyiségprofilt építsenek fel róluk. Így ha például egy lemezkiadó egy konkrét zenei stílusba tartozó zenékre fogékony, a 18 és 25 éves korosztályba tartozó személyeket szeretne elérni a hirdetésével, akkor a Meta ezt az elérést nagyon hatékonyan tudja a hirdető ügyfelének biztosítani, így a **datafikációt** szorosan követi a felhasználó adatainak értékesítése, a **monetizáció**. > *Mivel a platformok értelemszerűen profilorientált tevékenységet végeznek, az is alapvető érdekük, hogy a felhasználók minél többet használják ezeket a szolgáltatásokat, hiszen a*z interakciók számának növelése még több hasznos adatot termel, amivel tovább növelhető a viselkedésalapú reklámozás, a mikrotargetálás hatásfoka*.* Az ennek a nagyívű folyamatnak a révén létrejövő "**algoritmikus társadalom**"-ról, a figyelemalapú (megfigyelésre épülő) gazdaságról, a platformok által használt algoritmusok által szándékosan gerjesztett függőségről és ennek káros társadalmi hatásáról [már több könyv](https://www.amazon.com/s?k=surveillance+capitalism&i=stripbooks-intl-ship&crid=1RAMC4XVDZ929&sprefix=surveillance+capitalism%2Cstripbooks-intl-ship%2C207&ref=nb%5Fsb%5Fnoss%5F1), sőt, [film](https://www.imdb.com/title/tt11464826/) is született. Ami azonban ezt az egész folyamatot még egy újabb szintre emelte, az a mesterséges intelligencia megjelenése volt. ![silhouette of road signage during golden hour](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2026/01/photo-1533073526757-2c8ca1df9f1c.jpeg) ## Az AI megoldások megjelenése a platformok működésében Biztos mindenki találkozott már azzal a jelenséggel, amikor az Amazon Prime vagy a Netflix a korábban általa megtekintett filmek, azaz a szolgáltató által kialakított személyes felhasználói profil alapján egy a korábbiakhoz hasonló tartalmakat ajánl fel neki. A háttérben ilyenkor a szolgáltatók által használt, a felhasználói adatokon tanított AI-modellek segítségével működtetett ajánlórendszerek dolgoznak, amelyek a megtekintési előzményekből kikövetkeztetik a felhasználó ízlésének leginkább megfelelő, ajánlható tartalmakat. ### Big data vs. AI A korábbi big data alapú személyiségprofiloknál az ilyen szolgáltatók által használt AI-rendszerek sokkal hatékonyabban képesek előre jelezni a fogyasztói preferenciákat, igényeket a feldolgozott adatokból való kikövetkeztetés képességének köszönhetően. Egyszersmind sokkal adatintenzívebbek is ezek a rendszerek, ezért a szolgáltatóknak alapvető érdekük fűződik a minél több releváns adat begyűjtéséhez, az általuk használt AI-modellek teljesítményének optimalizálásához. Ami az egyik oldalról észszerűnek és legitimnek tűnő igénynek tűnik, az a **felhasználó oldaláról szükségtelenül invazív** beavatkozást jelenthet a privát szférájába. A felhasználók személyes adatait szigorú szabályok védik, és az egyik legfontosabb garanciális szabály, hogy a felhasználóknak lehetőséget kell biztosítani ahhoz, hogy az adataikkal rendelkezzenek. Ha egy platform úgy dönt, hogy hozzájárulást kér a felhasználótól, akkor a szolgáltatónak biztosítania kell a hozzájárulás önkéntességét, bármikori visszavonásának lehetőségét, és a hozzájárulás megtagadásához nem fűződhet semmilyen hátrány, például ilyen esetben a szolgáltató nem tagadhatja meg a szolgáltatásához való hozzáférést. A gyakorlatban persze ez sem mindig működik megfelelően. ### Fizess, vagy megfigyelünk! A Facebook által pár éve bevezetetett "consent or pay" megoldás lényege az volt, hogy a felhasználónak választania kell aközött, hogy előfizetési díjat fizet a szolgáltatását korábban a "It's free and always will be" jelszóval reklámozó közösségi médiaszolgáltatónak, vagy hozzájárul a személyes adatai viselkedésalapú reklámozás céljából történő felhasználásához. Mivel azonban a szolgáltatás nyújtásához nem szükséges a viselkedésalapú reklámozás, hiszen végső soron egy közösségi interakciókat biztosító közvetítő szolgáltatásról beszélünk, ezért alapvetően megkérdőjelezhető a fizetni nem akaró felhasználó kikényszerített hozzájárulásának érvényessége, mivel önkéntességről a szolgáltatáshoz való hozzáférés elvesztésének veszélye miatt aligha beszélhetünk. Talán nem véletlen, hogy a hozzájárulással kapcsolatos problémák miatt a platformok egyre inkább a jogos (gazdasági) érdekükre hivatkoznak az ilyen adatgyűjtések megkezdésekor, és a felhasználói adatok az AI-modelljeik tanításához való felhasználásánál is pont ezt tette például a LinkedIn, de a Meta is. ![green and white typewriter on black textile](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2026/02/photo-1593510987046-1f8fcfc512a0.jpeg) ## Az AI-felhasználások elleni tiltakozási jog gyakorlása Ilyen esetben az adatvédelmi jog által megkövetelt eljárás az, hogy a felhasználót tájékoztatni kell az ilyen célú felhasználásról, és fel kell neki kínálni a tiltakozás (opt-out) lehetőségét. Ez a Facebook esetében például egy külön, a felhasználónak küldött üzenetben történik, és két eset lehetséges. Ha a Meta által megadott határidőig nem gyakoroljuk a tiltakozási jogunkat, akkor a Meta elkezdi az adataink MI-célú felhasználását. Amennyiben élünk a tiltakozási jogunkkal, és azt megfelelően megindokoljuk, akkor a Meta jó eséllyel tájékoztat minket arról, hogy a tiltakozásunkat elfogadta, és nem használja az adatainkat ilyen célra. Én például a Facebook esetén rögtön ennek a funkciónak a bevezetésekor éltem ezzel a jogommal, és az indoklásban kitértem arra, hogy többek között a Messenger üzeneteim, és a Facebook-on kifejtett aktivitásom (pl. politikai posztokhoz hozzászólások) különleges adatokat is tartalmaz, amelyeket a GDPR jobban véd, mint a „sima” személyes adatokat, és egyébként a GDPR kifejezetten tiltja a különleges (pl. politikai, egészségügyi stb.) adatok jogos érdek alapon történő felhasználását, ezért jogi akadálya van a Meta adataimmal tervezett tevékenységének. Egyből jött is a válasz, hogy megvizsgálták és elfogadták a tiltakozásomat, és nem fogják ilyen célokra használni az adataimat. Természetesen mindenki szabadon eldöntheti, hogy mikor és hogyan kívánja korlátozni, vagy keretek közé szorítani az általa használt platformok datafikációs és monetizációs törekvéseit, és biztos sokan vannak úgy is, hogy ez a téma egyáltalán nem érdekli őket, sőt, olyan ismerőseim is vannak, akik kifejezetten szeretik a minél jobban a profiljukra szabott tartalmakat és ajánlásokat. > *Én személy szerint azt gondolom, hogy az emberek kiszolgáltatottsága az algoritmusoknak, a személyes adatainkat pénzzé tevő, és az online életünk minden szegletébe hihetetlen hatékonysággal benyomuló platform-szolgáltatóknak már eddig is aggasztó méreteket öltött, és ha még *mindezt megfejeljük az adataink AI-célú felhasználásával* is, az csak *fokozni fogja az adatainkkal való visszaélések lehetőségét, a választási lehetőségeink csökkenésével járhat, és a privát szféránkat is még jobban korlátozhatja*. Akit zavar, hogy az online aktivitásának a fokozott ellenőrzése és az így keletkezett adatok új technológiákkal való hasznosítása csak növeli mindezt a kiszolgáltatottságot, annak egyéb megoldások mellett *érdemes megfontolnia a tiltakozási jogának gyakorlását*.* A Facebook-kal kapcsolatban a tiltakozási jog gyakorlásával kapcsolatos további információk [itt](https://www.facebook.com/help/2069235856423257), a MediaFuture-nek a fenti témában adott interjúm pedig [itt olvasható](https://mediafuture.hu/knowhow/2026/01/03/social-media-ai-modell-tanitas/). *Ha szükséged van segítségre a tiltakozási jog gyakorlásával kapcsolatban bármelyik platformon, írj nyugodtan* [*valamelyik elérhetőségemre*](https://www.mestersegesugyved.hu/about/)*.* ### Az EU Mesterséges Intelligencia Rendelete a gyakorlatban 2. rész: Hogyan állapítsuk meg, hogy a jogszabály hatálya alá tartozunk-e? URL: https://www.mestersegesugyved.hu/az-eu-mesterseges-intelligencia-rendelete-a-gyakorlatban-2-resz-hogyan-allapitsuk-meg-hogy-a-jogszabaly-hatalya-ala-tartozunk-e/ Last updated: 2025-12-16T11:04:07.000Z **Ez az AI-technológiát szabályozó, nemzetközi viszonylatban is mérföldkőnek számító** [**EU-s AI Rendelet**](https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2024/1689/oj/eng) **gyakorlati kérdéseit feldolgozó cikksorozat második része. Míg az** [**első részben**](https://www.mestersegesugyved.hu/hogyan-alkalmazzuk-az-eu-mesterseges-intelligencia-rendeletet-a-gyakorlatban-1-resz/) **a Rendelet hibrid, termékbiztonsági és alapjogi szabályozási szempontokat egyaránt szem előtt tartó jellegéről, a technológia jogi szabályozásának nehézségeiről volt szó, a lenti cikkben azt a kérdést járjuk körbe, hogy hogyan tudjuk meghatározni, hogy a cégünk AI technológiával kapcsolatos tevékenysége az új jogszabály hatálya alá tartozik-e.** - [Mit szabályoz a Rendelet?](#mit-szab%C3%A1lyoz-a-rendelet) - [A szabályozás tárgya: mi számít AI rendszernek, illetve általános célú AI-modellnek?](#a-szab%C3%A1lyoz%C3%A1s-t%C3%A1rgya-mi-sz%C3%A1m%C3%ADt-ai-rendszernek-illetve-%C3%A1ltal%C3%A1nos-c%C3%A9l%C3%BA-ai-modellnek) - [A felelősök: pontosan kire, milyen szereplőkre vonatkozik a Rendelet?](#a-felel%C5%91s%C3%B6k-pontosan-kire-milyen-szerepl%C5%91kre-vonatkozik-a-rendelet) - [Milyen szabályok vonatkoznak a Rendelet által szabályozott AI rendszerek és modellek szolgáltatóira és felhasználóira?](#milyen-szab%C3%A1lyok-vonatkoznak-a-rendelet-%C3%A1ltal-szab%C3%A1lyozott-ai-rendszerek-%C3%A9s-modellek-szolg%C3%A1ltat%C3%B3ira-%C3%A9s-felhaszn%C3%A1l%C3%B3ira) ## Mit szabályoz a Rendelet? A Rendelet alapvetően azt határozza meg, hogy - milyen szabályokat kell betartania az **AI rendszereket** (pl. ChatGPT) forgalomba hozó, üzembe helyező vagy használó cégeknek és személyeknek; - milyen előírásoknak kell megfelelnie az egyes AI rendszerek lényegi részét képező és működéséért felelős ún. **általános célú AI-modelleket** (pl. Claude, Grok, Gemini) fejlesztő és értékesítő cégeknek; - melyek azok a tevékenységek, amelyek olyan mértékben sérthetik az emberek alapvető jogait (pl. társadalmi pontozás, káros manipuláció révén), hogy az azokat lehetővé tevő AI rendszerek értékesítését és használatát tiltani kell; és - milyen következményekkel számolhat az, aki megszegi a Rendelet szabályait. **Annak érdekében, hogy megállapítsuk, a cégünk, tevékenységünk, szolgáltatásunk a Rendelet alá tartozik-e, először is a kulcsfogalmakat kell közelebbről megvizsgálnunk.** ![a close up of some flowers](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2025/12/photo-1658963639400-73e05b964203.jpeg) ## A szabályozás tárgya: mi számít AI rendszernek, illetve általános célú AI-modellnek? **A fentiek alapján alapvető fontosságú annak eldöntése, hogy az általunk fejlesztett, általunk megrendelt, forgalmazott, vagy leginkább használt technológiai megoldások közül mi minősül a Rendelet szerinti AI rendszernek, vagy általános célú AI-modellnek.** > *Az informatikai megoldásokat szabályozó jogi előírásokkal kapcsolatban alapvető (nem mindig teljesülő) elvárás, hogy az *technológia-semleges*, és *kellően általános, illetve átgondolt legyen*. Ez különösen igaz a definíciókra is, mivel *ezeknek az alapvető fogalmaknak az értelmezése alapján fogjuk tudni megállapítani azt, hogy a jogszabály egyáltalán vonatkozik-e ránk, vagy sem*. Mivel a jogi megfelelés komoly idő, energia, - és pénzráfordítást igényel, nagyon nem mindegy, hogy milyen következtetésre jutunk.* ### Az AI rendszer fogalma Az AI rendszer fogalma a Rendelet első tervezetéről a végleges szöveg elfogadásáig sok változáson esett át. Egy dolog viszont nem változott; a diskurzus végig akörül folyt, hogy melyek azok a gépi technológiával, azaz nem ember által, emberi módon meghozott döntések, tevékenységek és ezt lehetővé tevő megoldások, amelyek veszélyt jelenthetnek az egészségünkre, biztonságunkra, és az alapvető jogainkra, és amelyeket ezért jogilag szabályozni kell. A Rendelet alapján AI rendszernek lényegében az olyan gépi alapú, azaz szoftverből és hardverből álló rendszerek minősülnek, amelyek különböző mértékben automatizált, azaz a kezelőjétől független működésre képesek, és amely a kapott bemenetből (adatok, utasítások stb.) a kikövetkeztetés módszerét alkalmazva előrejelzéseket (pl. ingatlanárak várható változása), tartalmakat (pl. cikkek, képek, videók), ajánlásokat (pl. milyen zenéket hallgassunk) vagy döntéseket (pl. munkaerőpiaci toborzás során kit vegyünk fel) hoznak létre, amelyek hatással lehetnek a fizikai vagy virtuális környezetünkre. A fenti jellemzőkből egy olyan elemre hívnám fel a figyelmet, aminek a megléte folytán egyértelműen a jogilag szabályozott AI rendszerek közé sorolható az adott megoldás, és aminek a mentén többé-kevésbé elhatárolhatóak a Rendelet hatálya alá nem tartozó technológiák is. Ez a jellemző az adatokból történő tanulásra épülő, következtetést lehetővé tevő technika, amely alapvetően a gépi tanulásra (machine learning) utal. A gépi tanulásnak sok fajtája van, ilyen például a felügyelt tanulás, amikor a rendszer címkézett adatokból tanul, vagy akár a mindezidáig legfejlettebb számítógépnek, az emberi agynak a működését szimuláló, neurális hálózatokra épülő mélytanulás. Ilyen algoritmusokat használhatnak például az AI alapú fordítóprogramok és szolgáltatások (pl. Deepl), az ügyfelekkel folytatott kommunikáció automatizálására használt, mindenféle weboldalakon megtalálható chatbotok, vagy akár a közösségi médiákban (pl. Facebook, LinkedIn) használt ajánló algoritmusok, amelyek nagy mennyiségű adatokból képesek önállóan mintázatokat felismerni, és előrejelzéseket készíteni vagy akár javaslatokat megfogalmazni. Ha elmegyünk egy orvosi rendelőbe, ott egy ilyen gépet használó orvos valószínűleg nagyobb hatásfokkal tudja megállapítani egy felvételről a szóban forgó betegség (pl. rák) fennállását, mivel az adott eszköz által használt modellt rengeteg hasonló tünettel kapcsolatos diagnózissal "tanították be", és amely emiatt hatékonyabban ismeri fel a betegség tüneteit. ### Elhatárolási kérdések Az ilyen következtetési képesség hiánya esetén az adott eszköz nem minősíthető AI rendszernek, és ez egy jó elhatárolási szempont lehet. Ennek mentén a fent említett, gépi tanulásra épülő technikától könnyen elhatárolható egy sima orvosi képalkotó eljáráshoz használatos, hagyományos szoftvert futtató eszköz (pl. röntgen), amivel az állapotunkat eredetileg diagnosztizálták, és amely önmagában nem képes a fent említett következtetések levonására (persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy már sok esetben az ilyen eszközök is használhatnak AI technológiát többek között a képek minőségének feljavítására). Ez azért lényeges, mert az AI rendszer fogalmának természetesen van egy negatív tartománya is, és az elhatárolás szempontjából legalább ilyen fontos, hogy mi nem tartozik az AI rendszerek fogalma alá. Értelemszerűen nem minősülnek ilyennek a hagyományos szoftverek, az emberek által meghatározott szabályokat végrehajtó, gépi tanulásra, önálló kikövetkeztetésre és adaptivitásra nem képes megoldások, mint például az ún. szakértői rendszerek, vagy éppen az AI-funkciók nélkül használt Microsoft Excel, vagy Word. > *A fentieket követően levonhatjuk azt a következtetést is, hogy a szinte már *mindenki által használt, olyan generatív AI megoldások, mint a ChatGPT, a Perplexity, a Microsoft Copilot, a Gemini mind a Rendelet szerinti AI rendszernek minősülnek*, mivel a működésük megfelel a fenti leírásoknak; az általuk használt,* nagy mennyiségű különféle adattal betanított *modellek segítségével a tanításukhoz felhasznált, a szöveges utasításként (prompt) betáplált, és egyéb (pl. RAG-technológiával a közcélú internetről behivatkozott) adatokból különféle *tartalmakat, javaslatokat, előrejelzéseket vagy döntéseket generálhatunk*.* ### AI rendszerek beazonosítása Az egyéb, nem generatív AI megoldások jogszabály szerinti minősítése és kategorizálása sok esetben komplex, interdiszciplináris megközelítést, és a releváns szaktudással rendelkező szakértők (IT, compliance, jog stb.) szoros együttműködését igényli. > *Itt már *nemcsak arról van szó, mint a GDPR idején, hogy megnézzük a személyes adatok áramlásának és felhasználásának folyamatait, a jogszabály alapján értékeljük a folyamatokban résztvevő személyek szerepét,* és a jogszabály egyértelműen kidobja az irányadó kötelezettségeket.* Itt az egyes technológiai megoldások AI rendszerként történő azonosítása, az egyes AI rendszerek egymástól történő elhatárolása, a harmadik személyek által nyújtott, vagy az azokra ráépülő szolgáltatások AI elemeinek az azonosítása és az ezzel kapcsolatban a cégünket terhelő kötelezettségek azonosítása sokkal komolyabb munkát igényel. Sok esetben a besorolást megkönnyíti az adott termékkel kapcsolatban a szolgáltató által adott tájékoztatás is: ha valamit AI-címkével kínálnak számunkra, akkor többé-kevésbé biztosak lehetünk abban, hogy az adott megoldás a Rendelet szerint is AI rendszernek minősül. Ilyen esetben valószínűleg nem hibázunk nagyot, ha ezeket alapból AI rendszernek tekintjük és ekként regisztráljuk az ezzel kapcsolatos nyilvántartásunkban. ### Részletes jogi kérdőív, vagy online kiértékelés Amennyiben úgy érezzük, hogy mi magunk, vagy a cégünk nem rendelkezik a besoroláshoz szükséges szaktudással, akkor érdemes akár többirányú (pl. jogi, informatikai) szakmai tanácsot is kérni. Miután több ilyen megkeresést kaptam, én az ügyfeleimnek az egyszerűség kedvéért kidolgoztam egy rendkívül részletes olyan kérdőívet, aminek a kitöltésével egyértelműen megállapítható, illetve eldönthető, hogy egy adott rendszer a Rendelet szerinti AI rendszernek minősül-e, vagy sem, és ha igen, milyen kockázatú besorolással rendelkezik, és annak alapján milyen kötelezettségei lehetnek az adott cégnek. Én ezt a megközelítést jobbnak találom [az interneten elérhető hasonló ellenőrző eszközöknél](https://ai-act-service-desk.ec.europa.eu/en/eu-ai-act-compliance-checker), két okból is. Egyrészt, az online eszközök használata feltételezi a Rendelet alapvető fogalmainak és szabályozási logikájának ismeretét, amivel nem mindenki rendelkezik; ezzel szemben az általam összeállított kérdőív tartalmazza ezeknek a közérthető módon történő összefoglalását, ami így lényegesen megkönnyíti a kiértékelés elvégzését. A másik lényeges különbség, hogy az online eszközök által kiadott besorolás vagy értékelés csak tájékoztató jelleggel bír, és nem minősül jogi tanácsnak, márpedig egy rossz besorolás esetén akár többmillió eurós kockázattal fenyegető kérdésben nem javasolt ilyen alapon döntést hozni. ### További tájékoztató anyagok Aki ennél bővebben is szeretne elmerülni az AI rendszerek fogalmi útvesztőiben, és esetleg a saját felhasználási esetének a minősítésével kapcsolatban további iránymutatásra van szüksége, annak érdemes tanulmányoznia az Európai Bizottság [témában kiadott útmutatóját](https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/library/commission-publishes-guidelines-ai-system-definition-facilitate-first-ai-acts-rules-application) is. A témában segítségül hívhatóak még a következő források is: [az AI koncepciókról és terminológiáról szóló ISO/IEC 22989:2022-es szabvány](https://www.iso.org/standard/74296.html), vagy akár a gépi tanulást használó AI rendszerek keretrendszeréről szóló [ISO/IEC 23053:2022-es szabvány](https://www.iso.org/standard/74438.html) szövege is. ### Mi minősül a Rendelet szerint általános célú AI modellnek? A Rendelet másik szabályozott tárgyát az AI rendszerek mellett az ún. általános célú AI modellek képezik. A jogszabály szerint azok a modellek tartoznak ide, amelyek általánosak, sokféle feladat elvégzésére (pl. tartalom generálására, előrejelzések adására) képesek, nagy adatmennyiséggel, nagy léptékű önfelügyelet mellett kerültek betanításra, többféle AI rendszerbe integrálhatóak, és amelyek alkalmasak szöveg vagy hanganyag, szövegből kép, vagy képből video létrehozására. Ilyennek minősülnek például a legtöbb generatív AI rendszerben (pl. ChatGPT, Perplexity) használt Grok, Claude, Gemini vagy éppen a GPT modellek különböző verziói is. Elhatárolási szempontból fontos megjegyezni, hogy ez a fogalom nem terjed ki azokra az AI modellekre, amelyeket a forgalomba hozatalukat megelőzően kutatási, fejlesztési vagy prototípus-alkotási tevékenységekre használtak. ![red versus blue team foosball table](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2025/12/photo-1471965187167-4a4c69ae4707.jpeg) ## A felelősök: pontosan kire, milyen szereplőkre vonatkozik a Rendelet? **Tekintsük át, hogy kik azok a főbb szereplők, akik a Rendelet hatálya alá tartoznak, ugyanis csak ezeknek a fogalmaknak a tisztázásával fogjuk tudni megállapítani, hogy ránk is vonatkozik-e a Rendelet, és ha igen, milyen kötelezettségeink vannak annak alapján.** ### Aki létrehozza, forgalmazza és eladja: a szolgáltató Az AI rendszerek és szolgáltatások értéklánca alapvetően nem különbözik a hagyományos technológiai megoldásokétól. A szoftverek piacán is van egy fejlesztő, aki a saját maga által fejlesztett vagy mással fejlesztetett termékét a piacra dobja, van olyan nagykereskedő, aki a szoftvert viszonteladóknak értékesíti, akik aztán azt kiskereskedelmi forgalomban továbbadják a végfelhasználóknak, és van aki importálja az ilyen megoldásokat. > *Hasonló logika szerint a Rendelet alapján az, *aki saját maga által fejlesztett vagy mással fejlesztetett AI rendszert vagy általános célú AI modellt forgalomba hoz az EU területén* akár pénzért, akár ingyenesen, függetlenül attól, hogy milyen módon (felhőből, böngészőből, letöltés útján, API-n keresztül) tesziazt, *szolgáltatónak fog minősülni*, és alkalmazandóak lesznek rá a Rendelet szabályai. Ugyanígy minősül az is, aki ezeket a rendszereket *üzembe helyezi*, azaz egy felhasználó számára közvetlenül használatba adja.* Ennek még csak az sem feltétele, hogy a cég vagy személy Unión belüli legyen, mert ha az AI rendszer eredményét (pl. munkavállalók teljesítményértékelése) az EU-n belül használják fel, akkor az ilyen rendszerek szolgáltatóira akkor is alkalmazandó lesz a Rendelet, ha harmadik országban letelepedett cégekről van szó. Ha például egy nemzetközi cégcsoportban globális HR működik, és a cégcsoport magyar leányvállalatának munkavállalóira vonatkozó teljesítményértékelést egy amerikai AI rendszer segítségével végzik el Indiában, akkor a Rendelet hatálya az amerikai AI rendszer szolgáltatójára is kiterjed. > *Ennek megfelelően, *ha üzleti célú hasznosítás céljából AI rendszert, általános célú AI modellt, vagy ilyen megoldást magában foglaló megoldást (pl. egy AI modell(eke)t használó chatbotot) fejlesztünk, fejlesztetünk, forgalmazunk vagy értékesítünk mások részére,* akkor jó eséllyel *a Rendelet alapján szolgáltatónak fogunk minősülni, és számolhatunk az ezzel járó, az adott szabályozási elem (AI rendszer vagy modell) kockázati szintjéhez igazodó mértékű kötelezettségekkel.** Természetesen, mint mindig és mindenhol, itt is vannak kivételek, például ha az általunk fejlesztett AI rendszert kizárólag tudományos kutatás vagy fejlesztés céljára, vagy éppen valamilyen open source licenc alapján értékesítjük, akkor megúszhatjuk a jogi szabályozás követelményrendszerét, de ügyelnünk kell arra is, hogy a Rendelet sok esetben a "*főszabály/kivétel/kivétel alóli kivétel által a főszabály alá visszautalás*" logikája szerint működik, így ha egyértelműen szeretnénk meggyőződni a szabályozási státuszunkról, akkor körültekintően olvassuk el a jogszabály releváns rendelkezéseit. ### Aki használja: az alkalmazó A Rendelet szerint alkalmazónak minősül minden olyan cég, aki a Rendelet által szabályozott AI rendszert használ szakmai jellegű tevékenysége során. Ennek megfelelően **minden olyan cég, ahol céges előfizetéssel vagy anélkül például ChatGPT-t, Microsoft Copilot-ot használnak a kollégák a munkavégzésük részeként, a Rendelet hatálya alá tartozik**. Ez egy jelentős, az AI jogi szabályozásához kapcsolódó "game changer". A hagyományos, illetve a Rendelet alapját képező termékbiztonsági szabályozástól eltérően a jogalkotó itt nemcsak az értéklánc hagyományos szereplőire, de gyakorlatilag a végfelhasználóra, azaz az AI rendszert csak simán használókra is konkrét kötelezettségeket ró. Ez mindenképpen újdonság. > *Amíg a *cégek évtizedek óta* hozzászoktak ahhoz, hogy külön jogi kötelezettségektől mentesen *mindenféle új technológiát használjanak és vezessenek be a munkafolyamataik egyszerűbbé tételéhez és/vagy automatizálásához*, pl. írógép helyett szövegszerkesztő szoftvert, a hagyományos levelezés helyett e-mailt, a lexikonok helyett internetes keresést használjanak, *most egy másik új technológia, az AI használatával gyakorlatilag egy speciális, konkrét megfelelési kötelezettségeket előíró jogszabály hatálya alá kerülnek be*.* Ez nemcsak azért lényeges, mert a Rendelet már a legegyszerűbb, a kockázati alapú besorolás alapján minimális kockázatúnak minősülő AI rendszerek (pl. ChatGPT, Microsoft Copilot) használata esetén is előír bizonyos kötelezettségeket. A szabályozott környezetbe kerülés jelen esetben annak a kockázatát is jelenti, hogy bizonyos körülmények előfordulása esetén a felhasználó akár szolgáltatóvá is átminősülhet. Ez megtörténhet, ha például egy kockázatosabb felhasználási esetre használunk egy sima generatív AI megoldást, amit nem arra terveztek, például Copilot-tal szűrjük meg, vagy rangsoroljuk az álláspályázatunkra jelentkezők önéletrajzait. Egy ilyen lépés jelentősen nagyobb kitettséget és komolyabb előírások betartásának a kötelezettségét eredményezheti a cégünkre nézve, így az AI technológiákkal kapcsolatos belső rendszereink kialakításakor érdemes szem előtt tartani, hogy már egy egyszerű, alacsony kockázatú rendszer céges szinten történő bevezetése is kinyithatja a kaput a szigorúbb minősítés, a céggel szemben támasztható munkavállalói, - vagy ügyféligények, és magasabb bírságok kiszabása előtt. ### A személyes használat nem tartozik az alkalmazói kategóriába A teljesség kedvéért érdemes megjegyezni, hogy bár a Rendelet a GDPR-hoz hasonlóan tartalmaz egy kivételt, miszerint a Rendelet nem terjed ki az AI rendszereket csak személyes, és nem szakmai tevékenység során használó természetes személyekre és AI használatára, ennek a kivételnek az alkalmazhatósága rendkívül korlátozott. Ha valaki a munkavégzésétől függetlenül kizárólag saját célokra használ ilyen, saját maga által előfizetett vagy ingyenes megoldásokat (pl. információszerzésre, tartalom gyártására, utazás megszervezésére stb.), akkor erre nem fog kiterjedni a Rendelet. Ha viszont ugyanez a személy ezt az eszközt már a munkájához kapcsolódóan (is) használja (pl. az ügyvéd jogi kutatásra, a HR-es munkavállalói teljesítményértékelésre, a mérnök számolásra), vagy a munkahelye által biztosított AI rendszereket használ a munkájához kapcsolódóan, akkor ezekre az esetekre nem fog kiterjedni ez a kivétel, és a munkáltató ebben az esetben a Rendelet szerinti alkalmazónak minősül. Az AI modellek önállóan nem, csak AI rendszerek részeként használhatóak, így az AI modellek felhasználási eseteit itt nem tárgyaljuk. ### Egyéb szereplők A Rendelet a hagyományos értékláncok egyéb szereplőire, pl. forgalmazókra és importőrökre is előír bizonyos kötelezettségeket, de mivel ezek lényegében csak az ún. nagy kockázatú AI rendszerekre vonatkoznak, ezeket majd az erről szóló külön részben fogom ismertetni. ![No parking sign on a closed metal gate.](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2025/12/photo-1761652003852-9a9e769aea0e.jpeg) ## A kötelezettségek: milyen szabályok vonatkoznak a Rendelet által szabályozott AI rendszerek és modellek szolgáltatóira és felhasználóira? A megfelelési folyamat következő lépcsője az adott technológia AI rendszerként vagy általános célú modellként történő minősítését, és az azzal kapcsolatos szerepünk meghatározását követően az érintett rendszer vagy modell kockázati besorolása lesz. ### A kockázat alapú megközelítés fontossága Ennek segítségével fogjuk tudni ugyanis meghatározni, hogy pontosan melyek azok a kötelezettségek, amelyeket egy AI rendszer, vagy általános célú AI modell szolgáltatójaként vagy csak sima felhasználójaként (alkalmazójaként) be kell tartanunk, mivel ezt elsősorban az adott rendszer vagy modell kockázati besorolása fogja meghatározni. A Rendelet által alkalmazott kockázat alapú megközelítésről a cikksorozat következő részében lesz szó. Mivel a hasonló megoldást alkalmazó GDPR szabályainak való megfelelés során ezt sokan félreértették, talán érdemes előre leszögezni, hogy a kockázati szintű szabályozói megoldás nem az AI technológiát értékesítő vagy használó cégeknek a megfeleléssel vagy annak hiányával kapcsolatos kockázataira, hanem az ilyen megoldások által az érintett személyekre (ügyfelekre, munkavállalókra, egyéb természetes személyekre) gyakorolt hatásokra utal. Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb a gépi technológia ezen védett értékekre gyakorlat tényleges vagy lehetséges hatása, annál szigorúbbak és számosabbak lesznek az irányadó jogszabályi kötelezettségek is. ## Kérdés? A fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdés esetén szívesen állok bárki rendelkezésére az [itt található elérhetőségeimen](https://www.mestersegesugyved.hu/about/), akár egy [ingyenes konzultáció](https://www.mestersegesugyved.hu/ingyenes-konzultacio/) keretében is. ### Legaltech vs. genAI eszközök a jogi munkában - melyiket válasszuk? URL: https://www.mestersegesugyved.hu/legaltech-vs-genai-eszkozok-a-jogi-munkaban-melyiket-valasszuk/ Last updated: 2025-11-24T23:38:38.000Z **Pár hete** [**az egyik vezető hazai jogi kiadó által szervezett szakmai AI napon**](https://www.wolterskluwer.com/hu-hu/know/jogtar-ai-szakmai-nap) **vettem részt, mint panel-meghívott. Az előadásokat követő panelbeszélgetés során két vállalati jogász kollégával beszélgettünk az új technológia jogi szakmával kapcsolatos kihívásairól, és többek között arról is, hogy melyek az alapvető különbségek a hagyományos genAI és az AI technológiával felszerelt legaltech eszközök között, melyiknek milyen előnyei és hátrányai vannak, és hogyan érdemes használni őket az ügyvédi munka során. Ebben a cikkben az általam a panelbeszélgetés során kifejtetteket foglalom össze, némileg kiegészítve és kibővítve a saját személyes tapasztalataimmal.** - [Mit értünk hagyományos genAI, illetve a legaltech eszközök alatt?](#mit-%C3%A9rt%C3%BCnk-hagyom%C3%A1nyos-genai-illetve-a-legaltech-eszk%C3%B6z%C3%B6k-alatt) - [Melyek a leggyakrabban előforduló AI felhasználási esetek a jogi munkában?](#melyek-a-leggyakrabban-el%C5%91fordul%C3%B3-ai-felhaszn%C3%A1l%C3%A1si-esetek-a-jogi-munk%C3%A1ban) - [Mik a lényeges különbségek a hagyományos generatív AI és a legaltech eszközök között a jogi munka tekintetében?](#mik-a-l%C3%A9nyeges-k%C3%BCl%C3%B6nbs%C3%A9gek-a-hagyom%C3%A1nyos-generat%C3%ADv-ai-%C3%A9s-a-legaltech-eszk%C3%B6z%C3%B6k-k%C3%B6z%C3%B6tt-a-jogi-munka-tekintet%C3%A9ben) - [Melyiket válasszuk?](#melyiket-v%C3%A1lasszuk) ## Mit értünk hagyományos genAI, illetve a legaltech eszközök alatt? Az első kategóriába azok az általános célú, többek között bármilyen tartalom, így például szöveg előállítására is alkalmas, ún. általános célú, vagy a köznyelvben leginkább generatív AI rendszerek néven futó alkalmazások tartoznak, mint például a ChatGPT, a Perplexity, vagy éppen a Google Gemini. Az AI legaltech eszközök kifejezetten a jogi munkára fejlesztett, AI technológiát használó megoldások, amilyen például a Harvey, vagy a Legora. ## Melyek a leggyakrabban előforduló AI felhasználási esetek a jogi munkában? Az AI rendszerek leggyakoribb jogi felhasználási esetei közé soroljuk a jogi kutatás elvégzését, szerződések vagy más okiratok elkészítését, átnézését és/vagy módosítását például egy [playbook](https://www.linkedin.com/pulse/what-legal-playbook-how-create-one-martin-ertl) segítségével, nagyszámú dokumentumok átvizsgálását és összefoglalását például egy jogi átvilágítási jelentéshez (due diligence) történő felhasználás céljából, jogi munkafolyamatok (pl. belső egyeztetések) automatizálását, a jogi munka során asszisztensként (pl. jogszabálynak való megfelelés ellenőrzése, tényállás jogszabály alapján történő minősítése) használható funkciókat. ![six white sticky notes](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2025/11/photo-1507925921958-8a62f3d1a50d.jpeg) ## Mik a lényeges különbségek a hagyományos generatív AI és a legaltech eszközök között a jogi munka tekintetében? ### Általános vs. jogi célra tervezett felhasználás Az általános célú, generatív AI eszközöket nem jogi felhasználásra tervezték, illetve dobták piacra, sőt, egyes eszközök a jogi felelősségük korlátozása érdekében kifejezetten tiltják a [jogi célú felhasználásukat](https://www.yahoo.com/news/articles/chatgpt-no-longer-health-legal-140006948.html?guccounter=1&guce%5Freferrer=aHR0cHM6Ly93d3cuZ29vZ2xlLmNvbS8&guce%5Freferrer%5Fsig=AQAAADukOv7rhPsxYshJ%5F9%5F%5FOmqHs1qKmgAfoZ8ZzVahIehc5sgjIbgUXOjIJtD3c3Fd1Jg3CT-d6fzBngpa13OdLbqtkiNtOmTu6U04dJqEgIHeuCd8JmsE0G-7xCFA8P4BBkn%5FRIZYonygDwndj-t1JcxT-JadLFppUWU8e48PJ8Q7), ezzel szemben a legaltech eszközöket kifejezetten jogászok közreműködésével, a jogi munkafolyamatok ismeretében, jogi környezetben való hasznosítás céljára hozták létre. ### Felhasználói élmény és felület A hagyományos genAI eszközök egy viszonylag egyszerű kinézettel gyakorlatilag sima chatbot-ként funkcionálnak némi kiegészítő funkciókkal, a legaltech tool-ok felhasználói felülete viszont sokkal összetettebb, emiatt a felhasználói élmény is sokkal gazdagabb. ### Prompt improvement Köztudomású, hogy a végeredmény előállításában komoly szerepe van a felhasználó által megadható szöveges utasításoknak, a promptoknak, ezért fontos, hogy azt minél körültekintőbben, az adott témában meglévő tudásunkra és szakértelmünkre támaszkodva írjuk meg. Bár a megfelelő prompt stratégia megválasztása, az elérendő célok, a kontextus, az elvárt eredménnyel kapcsolatos követelmények meghatározása ugyanúgy fontos mindkét eszköznél, a legaltech tool-ok általában rendelkeznek egy olyan "prompt improvement" lehetőséggel/gombbal, amivel a felhasználó egy gombnyomásra feljavíthatja az általa bediktált vagy beírt utasítást. > *Ennek a funkciónak a használatával *a jogi munka már egy egyszerűbb prompt-tal is elindítható*, és a rendszer által kidobott részletes utasítás is megfelelően *testre szabható, akár kiegészíthető*.* Természetesen a promptok feljavítására egy sima genAI eszköz(pl. ChatGPT) is alkalmas lehet, de a munkafolyamatot egyszerűsíti, ha ezek a funkciók egy alkalmazáson belül érhetőek el. ### Beépülő modulok A legaltech eszközök egy másik hasznos megoldása a felhasználó vállalati környezetébe beépülő, a munkát segítő modulok, például a Microsoft Word-be, Outlook-ba, vagy böngészőbe beépülő plugin-ek, amelynek segítségével az AI technológiát közvetlenül az adott alkalmazásban tudjuk használni. Ilyenkor például egy szerződés írása, vagy szöveg fordítása kapcsán az AI által javasolt megoldások, szövegjavaslatok közvetlenül a szövegszerkesztőben jelennek meg, így elkerülve az ablakok közötti folyamatos váltogatást. Az AI meglévő informatikai eszközökbe történő integrációja egyébként a munkára való koncentrálást is elősegítheti, ami szintén nem hátrány a mai digitális munkakörnyezetben való működés nem éppen előnyös velejárójaként ismert állandó [context switch-ek](https://conclude.io/blog/context-switching-is-killing-your-productivity/) fényében. ![blue and brown concrete stairs](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2025/11/photo-1605313294941-ea43850d9de5.jpeg) ### Automatizálható munkafolyamatok Gyakorló ügyvédként én az egyik leghasznosabb, legaltech szolgáltatók által kínált funkciónak az egyes munkafolyamatok automatizálhatóságát tartom. Tegyük fel, hogy éppen egy komplex informatikai fejlesztéssel kapcsolatos szerződést szeretnék megírni, és van már néhány hasonló üggyel kapcsolatos mintám, az ilyen szerződések lényeges kérdéseivel kapcsolatos anyagom. A legtöbb nemzetközi AI legaltech szolgáltató megoldásában van arra lehetőség, hogy ezeknek az anyagoknak a feltöltésével, és egy akár a szolgáltató előre meghatározott, az ügy kontextusának, az ügyfél érdekének megfelelően testreszabott prompt-készlet felhasználásával az AI megoldással elkészíttessem az első tervezetet. Átnézés után ezt a munkafolyamatot vagy annak bármely részét elmenthetem későbbi felhasználás céljára. Az is gyakori, hogy a szolgáltató rendszere már eleve rendelkezik akár több tucat, az ügyvédi munkában használható automatizált munkafolyamattal, például egy konkrét, ügyfél által elküldött tényállás bírói gyakorlat alapján történő elemzését elvégző asszisztenssel, vagy akár egy komplett átvilágítási jelentés elkészítéséhez kapcsolódóan akár többszáz dokumentum számunkra lényeges részeinek (pl. ellenszolgáltatás, időtartam, felmondási, change of control stb.) kivonatolásával és táblázatba rendezésével. Tranzakciók során gyakori feladat, az általában eléggé komplex adásvételi szerződés hatályba lépéséhez szükséges ún. zárási feltételeket összefoglaló dokumentum elkészítése. Ez manuális munkavégzés esetén több órát is igénybe vehet, de egy legaltech megoldásban ez kicsivel több, mint pár gombnyomás. > *A végeredményt, ideértve annak *teljességét, pontosságát és megbízhatóságát* természetesen ebben az esetben is *ellenőrizni kell,* de ugyanez lenne a helyzet akkor is, ha a feladatot egy junior végezte volna el.* A lehetséges munkafolyamatok száma végtelen, és az egyedi workflow-k részleges vagy teljes automatizálása minden ügyvédi irodában működő szakcsoport, illetve szakterület, vagy éppen belső jogi osztályok számára remek lehetőséget ad a hatékonyság növelésére. ### Playbook-ok Egy szintén gyakori, ügyvédek és belső jogi osztályok számára egyaránt hasznos felhasználási eset az ún. playbook-ok építése és felhasználása, amelynek a lényege, hogy a saját szerződésmintánkból és az ahhoz fűződő stratégiai pozícióinkból kialakítunk egy olyan automatizált szabályrendszert, amely megkönnyíti és felgyorsítja a konkrét szerződéses tárgyalásokat. A playbook-ban meghatározhatjuk, hogy milyen szerződéses ponttal kapcsolatban mennyire lehetünk kompromisszumképesek, azaz milyen esetben mennyit tudunk engedni, és milyen alternatív szövegjavaslatokat használhatunk ilyen esetekben. Ez leginkább olyan esetekben hasznos és éri meg a befektetett energiát, amikor egy számunkra fontos szerződést sok esetben kell felhasználnunk nagyszámú szerződéses partnerrel való szerződéskötés vagy tárgyalás során. Ilyen például egy cég fő termékére vagy szolgáltatására vonatkozó adásvételi vagy szolgáltatási szerződés, vagy akár egy adatfeldolgozói mintaszerződés, ahol az egyes partnerekkel való egyeztetés rengeteg energiát és időt égethet el. > *Ehhez képest *egy jól megírt playbook-kal sok időt és pénzt spórolhatunk*, mivel a másik fél által kommentált és módosított verziót egyszerűen *feltöltjük* a playbook-unk automatizálására felhasznált tetszőleges AI rendszerbe, és az pár gombnyomás és prompt segítségével egyből *kidobja*, hogy a partner által javasolt szövegjavaslatok közül melyik az, amelyik *elfogadhatatlan*, és melyek azok, amelyek *bizonyos módosításokkal elfogadható*ak.* Sőt, az AI rendszer ilyen esetben arra is képes, hogy a playbook-unk alapján elkészítse a másik fél részére visszaküldhető új, számunkra is megfelelő szöveget tartalmazó verzióját változások követése módban, a módosításokhoz fűzött észrevételeket kommentboxok-ban összefoglalva. A playbook-ok elkészítésére egyébként a hagyományos genAI eszközök is lehetőséget adnak, igaz, kevéssé felhasználóbarátabb módon, mint a legaltech megoldások. ![white and black wooden number sign](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2025/11/photo-1581954406103-3bde2d1ee00f.jpeg) ### Ügyféladatok bizalmassága Ha érdemi jogi munkára szeretnénk használni egy AI-eszközt, akkor sok esetben elkerülhetetlen a bizalmas, és akár személyes adatok megosztása is a rendszer szolgáltatójával. > *Ha például egy *átvilágítási jelentés elkészítésének folyamatába*, vagy éppen egy *komplex jogvitában történő tanácsadásba* szeretnénk bevonni az AI rendszert, akkor aligha reális, hogy a feladat elvégzéséhez felhasználandó többszáz szerződést vagy iratot az AI rendszerbe történő feltöltés előtt redaktáljuk, azaz kitöröljük belőle a védett adatokat.* Márpedig a legtöbb országban az ügyvédeket törvény alapján szigorú titoktartási kötelezettség terheli az ügyfelek által rájuk bízott, vagy éppen az ellenérdekű (pl. tranzakcióban a másik) féltől kapott anyagok (szerződések, okiratok, bizalmas adatok, stratégiai dokumentumok) bizalmasságának megőrzésével kapcsolatban. Minderre még ráerősítenek az ügyfelekkel, vagy más érdekelt felekkel megkötött titoktartási szerződések is, amelyek adott esetben komoly szankciókat (pl. szerződésszegés esetén fizetendő kötbér) írnak elő a titoksértés esetére. Lényegében ugyanilyen megkötéseket tartalmaznak az adatvédelmi jogszabályok (ideértve például a személyes adatok gyűjtését és felhasználását európai szinten szabályozó általános adatvédelmi rendeletet, a [GDPR](https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2016/679/oj/eng)\-t) is, amelyek olyan feltételekhez kötik a személyes adatok harmadik felekkel (pl. OpenAI) történő megosztását, amelyek az AI rendszerek sajátos működése kapcsán csak igen nehezen lennének teljesíthetőek. A hagyományos genAI eszközök egyik fontos ismertetőjele ugyanis, hogy a felhasználók által megosztott tartalmakat nemcsak a szolgáltatás nyújtása céljából, de az általuk használt modellek tanítására, vagy finomhangolására is felhasználják, és ez alól a főszabály alól kivételként érdemi bizalmasságot legfeljebb csak a drágább vállalati előfizetési csomagok tartalmaznak. Emiatt kialakult az a vélekedés, hogy a kereskedelmi forgalomban elérhető genAI rendszerekkel nem javasolt a bizalmas adatok megosztása, ami viszont értelemszerűen csökkenti az ilyen eszközök jogi munkára való felhasználhatóságát. Kérdés tehát, hogy az AI eszközök használata során hogyan biztosítható az ilyen adatok bizalmassága? A válasz az, hogy az adatok bizalmasságának megőrzésével kapcsolatos szerződéses rendelkezések által nyújtott garancia az egyik olyan terület, ahol a legaltech eszközök komoly előnnyel bírnak. Ennek oka, hogy a legaltech szolgáltatók tökéletesen tisztában vannak azzal a piaci igénnyel, hogy a szolgáltatásaikat használó ügyvédek és jogi osztályok az AI technológiák hasznosítása közben is szeretnék betartani a rájuk irányadó jogi és szerződéses titoktartási rendelkezéseket. Az ilyen szolgáltatók által kínált "zero-training, zero retention" kötelezettségvállalások emiatt az egyik leglényegesebb megkülönböztető jellemzőjük a jogi piacon. Ez azt jelenti, hogy ezek a szolgáltatók lényegében semmilyen más, a szolgáltatásnyújtástól eltérő célra nem használják fel az általunk a rendszerükbe feltöltött adatokat, és erre megfelelő szerződéses kötelezettséget is vállalnak. ### Jogi adatbázisokkal történő integráció A ChatGPT és az ehhez hasonló eszközök lényegében csak a tanításukhoz felhasznált adatokat, illetve a [RAG-technológiának](https://cloudmentor.hu/rag-1-ai-alapu-informacio-visszakereses-es-szovegalkotas/) köszönhetően az interneten szabadon elérhető, változó minőségű és megbízhatóságú anyagokat használják fel az általuk generált tartalmak előállítására. Ezzel szemben egyes legaltech tool-ok képesek a válaszok generálásakor a rendszerükbe integrált, valóban minőségi, és előfizetéses rendszerük miatt az internet nyilvánosságától elzárt jogi adatbázisok tartalmához is hozzáférni, és ez az output-ok szempontjából nagyon komoly minőségi különbséget eredményezhet a hagyományos generatív AI eszközökkel szemben. A [LexisNexis](https://www.lexisnexis.com/en-us/products/practical-guidance.page), a [Practical Law](https://uk.practicallaw.thomsonreuters.com/Browse/Home/PracticalLaw?transitionType=Default&contextData=%28sc.Default%29) és a hozzájuk hasonló online szolgáltatások ugyanis többezer, megfelelő szakértelemmel és tapasztalattal rendelkező, gyakran vezető nemzetközi ügyvédi irodákban dolgozó szakemberek által elkészített szerződésmintát, jogági elemzést, összefoglalót és egyéb hasznos anyagokat tartalmaznak. Ha például [egy legaltech szolgáltató egy ilyen adatbázissal köti össze a rendszerét](https://www.harvey.ai/blog/lexisnexis-harvey-strategic-alliance), azzal nagymértékben javíthatja a szolgáltatása pontosságát, megbízhatóságát, és versenyelőnyre is szert tehet. ### AI-modellek használata A legaltech eszközök a jogi terminológia szerint AI rendszereknek minősülnek. Ezeket a rendszereket gyakran szokták egy autóhoz hasonlítani, amelyek ugyebár nem tudnak a teljesítményért felelős motor nélkül elketyegni, és ebben a hasonlatban a motor szerepét az AI ökoszisztémában a nagy mennyiségű adat betanításával létrehozott AI-modellek töltik be. > *Mint egy *autónál a motor*, *az AI rendszerekben* a működés során felhasznált *modell* nagymértékben meghatározza a rendszer teljesítményét és minőségét.* Bár egy időben elterjedt vélekedés volt, hogy a kizárólag jogi anyagokon tanított modellek jobb teljesítményre képesek, mint általános célú versenytársaik, de a mai AI legaltech szolgáltatói piacon szinte alig találunk olyat, amely ilyen jellemzővel hirdetné magát. Sőt, szinte az összes magára valamit is adó legaltech szolgáltató a nagy modell-fejlesztők termékeit (GPT, Gemini, Claude, Anthropic stb.) hasznosítja működése során. A legaltech termékek általában a nekik adott feladat, valamint a promptok alapján egy saját algoritmus alapján, a felhasználó számára automatikusan választják ki a konkrét feladat elvégzéséhez használt modellt, de természetesen a beállításokban a felhasználó felülírhatja a rendszer által diktált választást. Ez azért is fontos, mert [vannak olyan felhasználási esetek, amelyekre bizonyos modellek közismerten jobb eredményeket adnak](https://www.mestersegesugyved.hu/hogyan-hasznaljuk-mesterseges-intelligenciat-az-ugyvedi-munka-soran/), és a pro felhasználó így akár szabadon kísérletezgethet az általa kedvelt, illetve a szolgáltató által alapértelmezettként ajánlott modellekkel. Ha viszont mind a generikus genAI eszközök, mind a legaltech szolgáltatások ugyanazokat a modelleket használják a működésük során, akkor mi az érdemi különbség a teljesítményük között? ### Teljesítménybeli különbségek Pár hónapja megjelent egy [reddit-post](https://www.reddit.com/r/legaltech/comments/1npna9o/i%5Fworked%5Fat%5Fharvey%5Fand%5Fleft%5Frecently%5Fi%5Fthink%5Fits/), amelyben egy nagy legaltech szolgáltató ex-munkatársa a korábbi munkáltatója által forgalmazott megoldást "csomagolópapírba öltöztetett ChatGPT"-nek minősítette, és a jogi szakmában rögtön nagy diskurzus kezdődött, hogy ez az állítás mennyiben felel meg a valóságnak. A helyzet tisztázását nem segítette elő a termékkel és az értékesítési folyamattal kapcsolatos transzparencia hiánya sem. Az adott alkalmazás ugyanis nem érhető el nyilvánosan a piacon, és tesztelésére is csak egy hosszas előzetes egyeztetést követően kerülhet sor, de azt, hogy ezt a lehetőséget kinek és mikor biztosítja a szolgáltató, azt maga dönti el. Több legaltech szolgáltatóval való egyeztetéseink során mi is rákérdeztünk, hogy érdemben mi a különbség a megoldásaik és a hagyományos genAI eszközök között, illetve, hogy milyen metrika szerint mérik a saját eszközeik teljesítményét, és milyen adatok állnak rendelkezésükre, amiket velünk, mint potenciális előfizetőkkel is megoszthatnának. Talán nem árulok el nagy meglepetést azzal, ha megosztom, hogy > *a legaltech szolgáltatók ilyen adatokat *nem* bocsátottak a rendelkezésünkre, és leginkább a szolgáltatásaik sokrétűségére, a jobb minőségű felhasználói élményre, a rendszerükbe feltöltött adatok bizalmas kezelésére, és - a kérdésünkhöz kapcsolódóan - a *megoldásaik által előállított anyagok magas százalékú pontosságára* igyekeztek felhívni (értsd: terelni) a figyelmünket.* Ezzel csak az a gond, hogy a pontosság csak egy az ilyen eszközök teljesítményének méréséhez használt szempontrendszerben, így ez megítélésem szerint önmagában nem elégséges megkülönböztető jellemző. Volt olyan szolgáltató, akitől azt a választ kaptuk, hogy ők egy a saját rendszerükbe integrált speciális alkalmazási réteggel biztosítják, hogy az általános célú modell által adott válaszokat a jogi logika szerint módosítsák, illetve szűrjék, és ezzel növeljék az adott modellek jogi célra történő hasznosíthatóságát. Beszéltünk ugyanakkor olyan potenciális beszállítóval is, aki arról számolt be, hogy ők is kísérleteztek ilyesmivel, de mivel a méréseik szerint indokolatlan mértékben lerontotta a modellek által generált válaszok minőségét, ezért inkább elhagyták ezt a funkciót. Nemrég olvastam, hogy a Juro kísérletezik egy [hasonló, a model context protocol eljárást használó megoldással](https://juro.com/blog/mcp-is-here). Mivel az AI legaltech szolgáltatók számára alapvető fontosságú a magukat a hagyományos genAI eszközöktől való megkülönböztető jellemzők felmutatása, érdemes követni az ezzel a témával kapcsolatos fejleményeket. > *Azt is fontos kiemelni, hogy amíg *nem létezik egységes, a legaltech szolgáltatók által univerzálisan elismert vagy elfogadott szempontrendszer* az ilyen eszközök *teljesítményének mérésére*, és amíg *a legnagyobb szolgáltatók nem vesznek részt a különböző benchmarking projektekben*, addig az egyes eszközök teljesítményeinek összehasonlításakor leginkább csak *saját tapasztalatainkra*, illetve *az AI rendszerek szolgáltatóinak marketing anyagaira* támaszkodhatunk. Bízom benne, hogy ez a helyzet hamarosan változni fog, hiszen a piaci szereplők tájékozott felhasználói döntéséhez mindenképpen *nagyobb mértékű transzparenciára, és több információra* lenne szükség, ideértve az árazást is.* ![a close up of a bunch of money](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2025/11/photo-1636115837651-6f2a5c7ef01a.jpeg) ### Árazás Ha AI technológiát szeretnénk használni a jogi munka során, akkor nyilván nem mindegy, hogy az mennyibe kerül. Ha a piacon több termék is elérhető, akkor bevett eljárás az alternatív termékek funkcióinak, teljesítményének, és persze árának összehasonlítása. > *A helyzet az, hogy mivel a legnagyobb *legaltech* szolgáltatók *szolgáltatásaira vonatkozó árak nem nyilvánosak*, és lényegében *funkcióik* is csak egy *nem mindenki számára elérhető próbaidőszak keretén belül ismerhetőek meg*, ezért ez a *hagyományos összehasonlítás* jelenleg csak korlátozottan lehetséges.* Az biztos, hogy interneten elérhető általános információk szerint a legaltech szolgáltatások havi előfizetési díja adott esetben akár a tízszerese is lehet egy hagyományos genAI eszközének. Kérdés, hogy ez a szignifikáns különbség kinek, és milyen esetekben éri meg. ## Melyiket válasszuk? A fentiekben a jogi munka során történő hasznosíthatóság szempontjából értékeltük a korlátozottabb tudású, egyszerűbb felhasználási felülettel rendelkező, és emiatt letisztultabb felhasználói élményt kínáló, a jogi munkában csak szűkebb körben használható hagyományos genAI eszközöket, és a kifejezetten a jogi piacra optimalizált legaltech megoldásokat. Én azt gondolom, hogy aki csak egyszerűbb felhasználási esetekre szeretne ilyen eszközöket használni (pl. felszólító levelek, e-mailek megírása, egyszerűbb szerződések elkészítése), és ezek elvégzéséhez nincs szüksége bizalmas adatok AI rendszerbe történő feltöltésére, az a hagyományos genAI eszközökkel is egész messzire juthat, főleg, ha kitanulja a promptolás művészetét, és az AI által előállított anyagokat kellő fenntartással kezeli és használja. A kifejezetten a jogi piacra szánt, AI technológiát használó eszközöket szerintem inkább azoknak a nagyobb ügyvédi irodáknak, vagy belső jogi osztállyal rendelkező cégeknek érdemes beszereznie, ahol a standardizálható, ismétlődő, és ezért könnyebben automatizálható jogi feladatok nagy száma miatt érdemben van lehetőség a jogi munkavégzés hatékonyságának növelésére, vagy akár újabb, technológiával megtámogatott szolgáltatások bevezetésére, illetve ahol az adott jogi részfeladat AI részére történő kiszervezése nem végezhető el bizalmas adatok megosztása nélkül. ### Sovereign AI and the Clash of Regulatory Models URL: https://www.mestersegesugyved.hu/sovereign-ai-and-the-clash-of-regulatory-models/ Last updated: 2025-10-14T08:58:39.000Z I recently took part in a panel discussion titled "**AI: Ally or Adversary?**" at a private club meeting organised by a bunch of very talented young professionals under the aegis of **The Lighthouse Budapest**. The conversation covered a broad spectrum of topics, including the EU's digital sovereignty, the global race for AI leadership, AI’s impact on the job market, and much more. Below is a summary of my responses from the discussion. ## **Geopolitical & Macro Perspective** **Should Europe and smaller markets push for ‘sovereign AI,’ or is it naive to think they can go against Big Tech dependency?** I think this is the smart way to go, as it would decrease Europeans’ reliance on foreign technologies and tech stacks. That said, there are clear challenges. Most leading AI models are currently owned by US or Chinese companies. However, just as the GDPR demonstrated the EU’s commitment to protecting citizens’ data, a principle rooted in the Union’s founding values, the push for AI sovereignty aligns with Europe’s broader strategic goals. Building large-scale AI infrastructures, improving data accessibility (a core objective of the EU’s data-related legislation), and enhancing AI literacy and upskilling across the bloc will all be essential steps. It will, however, require enormous financial investment if the EU is to compete with the US and China. Moreover, Europe may need to bolster its competitiveness by revisiting or easing certain regulatory constraints - an adjustment that, in some respects, appears to be already underway. **China is betting on state-driven AI, the US on corporate-driven AI, and Europe leans on regulation. Which model is most likely to dominate?** Regulation is not an end in itself, but a means to an end. It is therefore necessary to look at the objectives each regulatory model seeks to achieve when comparing them. China’s state-driven model is designed to secure an advantage in the global AI race. This competition is mainly about who can build and control the biggest, best and most widely used tech stack. The United States already demonstrated similar dominance in areas such as the Internet, domain name system, and the international financial system - platforms that much of the world relies on today. This reliance has granted the US immense influence and soft power across the globe. China, seeking to replicate the former success of the United States, is now investing heavily in open AI models that are easier and cheaper for other countries to adopt, customize, and deploy, particularly in markets with lighter regulatory burdens than the EU. If these nations become dependent on China’s technological infrastructure, it could serve as the ideal springboard for Beijing to export not only its technology but also its governance models, including the use of digital tools for surveillance and social control, along with its cumbersome loans. This emerging “digital Belt and Road Initiative” could become a powerful instrument for China to gain an edge over the US in the global technology race and extend its soft power. Moreover, the defining feature of China’s technological approach (the consolidation of state control and the preservation of the Chinese Communist Party’s monopoly on power) may hold strong appeal for other authoritarian regimes. The United States' market-driven model focuses on protecting and incentivizing innovation with minimal legal regulation, which is viewed as a necessary, but undesirable intervention. This hands-off approach has enabled US tech firms to achieve global dominance. However, regulating technology poses a significant challenge: intervening too early, without fully understanding its legal and societal impacts, risks stifling innovation and disrupting free markets; yet regulation that comes too late can struggle to mitigate harmful effects. This dilemma is evident in the EU’s recent efforts to curb the global dominance of major platforms like Google, Amazon, and Meta through comprehensive regulations such as the Digital Markets Act and the Digital Services Act. During the Biden administration, there appeared to be a shift towards a more European-style regulatory model with stronger oversight of tech firms. However, these initiatives were quickly rolled back under the Trump administration, which advocates deregulation to maintain and bolster the dominant positions of US firms worldwide, pursuant to their AI Action Plan. This Trump-era approach frames the EU’s regulatory actions as barriers to innovation and economic competitiveness, emphasizing free-market principles and opposing what it sees as excessive regulatory interference. The US and the EU are at odds over tech regulation due to their different priorities. The EU’s rights driven model is based on the protection of fundamental rights and the safety of its citizens, which, according to the EU, is best achieved by regulating the technological sector. However, US-based companies have frequently disregarded these rules. For instance, Facebook’s latest "consent or pay" model appeared designed to pay only lip service to the EU’s data protection regime without genuine compliance. Another recent example is US providers training their large language models on a vast amount of content scraped from the internet, including copyrighted content from European authors and publishers, without putting in place proper licensing schemes, and by breaching EU copyright rules. In the meantime, the EU has emerged as a global regulatory superpower. Through what is often termed as the "Brussels effect", its regulations such as the GDPR or the AI Act have been adopted as blueprint by a host of other countries as well. It remains to be seen just how much the EU will hold firm to its regulatory stance or accommodate US demands to water down its digital regulations, which would be critical for US firms to thrive in the European market if they are to stand a chance in the global AI race. The recent withdrawal of the AI Liability Directive, reported under US pressure, appears to be a bad omen. This directive would have been crucial for protecting individuals harmed by the improper use of generative AI tools. ![a black and white photo of a factory with smoke coming out of it](https://storage.ghost.io/c/c8/dd/c8ddc6b2-971f-4ce2-8bed-97e2ee4231fb/content/images/2025/10/photo-1636322330593-9e06f19b4ea9-1.jpeg) ## **Industry & Future** **Many AI startups build on APIs from the same 2–3 giants. Is that true innovation, or just repackaging someone else’s power?** This is how the AI ecosystem works. The core innovation lies in creating and developing the AI models which serve as the powerful engines of AI systems. However, to truly unlock their potential, you need robust AI systems featuring intuitive user interfaces, great user experience, well-designed workflows, automation and assistants. Accordingly, it is more of an interdependence than just dependence. Innovation therefore occurs both at the foundational AI model level and at the application layer where these models are integrated into user-centric solutions. This creates an interdependent ecosystem rather than one of simple dependence, where model providers supply capabilities that startups leverage creatively to address specific problems and deliver value. **Everyone thought copywriters would disappear, yet now there’s a $300k job for a ‘ChatGPT content strategist.’ What does that reveal about the gap between hype and reality?** When discussing AI's impact on the job market impact, two narratives often emerge. The first claims that lots of people will lose their jobs because of AI, but this is somewhat exaggerated on the whole. AI primarily replaces and/or augments tasks rather than people and entire jobs. Whether someone's job is at risk depends largely on how repetitive or "automatable" their tasks are. In some industries, like legal services, junior roles and tasks face greater and more immediate automation risks, but as models advance, even higher-level tasks might be impacted. On the other hand, the AI is creating numerous new job and career opportunities. Like for instance, in the legal business, roles such as AI officers, legal prompt engineers, workflow designers are emerging and similar trends are expected in other sectors as well. Managing this transition effectively to minimize disruption and enable workforce adaptability will be essential to harness AI’s full potential. **Can any company honestly say: ‘Our data is safe’ when using AI?** There are always going to be risks involved. Just as people didn’t confidently claim commercial air travel was perfectly safe until it had a long track record of rigorous safety improvements and trust, AI data security requires time, transparency, and continuous development to build that same level of trust. Risks range from data poisoning and adversarial attacks to model inversion and insecure APIs, which hackers are exploring in increasingly sophisticated ways. The tolerance or appetite for these risks also varies by industry. For instance, in the legal sector, the confidentiality of client data and GDPR compliance are paramount, and non-negotiable. This is why most legal tech providers promise to comply with these requirements, though whether these protections will indeed be effective in practice remains to be seen. Building trust in AI data security depends on ongoing vigilance, robust governance, transparency and real accountability. **What’s the one AI promise you think will definitely fail in the next five years?** The idea that AI will wipe out consultants, lawyers, doctors. While AI will surely change business models and automate many routine tasks, it will not replace entire professions. I believe that expertise, experience and accountability shall remain essential, especially because humans and legal entities can be held liable - something AI, lacking legal personality, cannot. Human involvement will continue to be crucial for important, costly, strategic, or high-risk decisions. No one will rely solely on generative AI outputs when it comes to critical health, financial, or legal matters. Instead, AI may, if used responsibly and carefully, serve as a powerful tool to augment professional judgment, but not substitute it. I like to think that the future lies in effective human-AI collaboration, where AI handles repetitive or data-intensive work, while humans provide oversight, critical thinking, interpretation, and ethical responsibility. ### Az EU Mesterséges Intelligencia Rendelete a gyakorlatban, 1. rész: Termékbiztonság, több csavarral URL: https://www.mestersegesugyved.hu/hogyan-alkalmazzuk-az-eu-mesterseges-intelligencia-rendeletet-a-gyakorlatban-1-resz/ Last updated: 2025-09-28T20:58:37.000Z Ez az AI-technológiát szabályozó, nemzetközi viszonylatban is mérföldkőnek számító EU-s MI Rendelet gyakorlati kérdéseit feldolgozó cikksorozat első része. Ebben az összefoglalóban az új jogszabály szabályozási hátterét és kereteit szeretném bemutatni. - [A technológia szabályozásának nehézségei](#a-technol%C3%B3gia-szab%C3%A1lyoz%C3%A1s%C3%A1nak-neh%C3%A9zs%C3%A9gei) - [MI Rendelet: termékbiztonság pár csavarral](#mi-rendelet-term%C3%A9kbiztons%C3%A1g-p%C3%A1r-csavarral) - [Beépített alapjogi védelem, újfajta biztonsági kockázatok](#be%C3%A9p%C3%ADtett-alapjogi-v%C3%A9delem-%C3%BAjfajta-biztons%C3%A1gi-kock%C3%A1zatok) - [De ki felel a kárért? Termékbiztonság és termékfelelősség](#de-ki-felel-a-k%C3%A1r%C3%A9rt-term%C3%A9kbiztons%C3%A1g-%C3%A9s-term%C3%A9kfelel%C5%91ss%C3%A9g) ## A technológia szabályozásának nehézségei A jogi szabályozás általában lemaradva követi a való világ történéseit, és az olyan folyamatosan fejlődő és változó technológiák szabályozása, mint a mesterséges intelligencia, különösen nehéz, és ritkán sikerül eltalálni a kellő időpontot, vagy a szabályozás egészséges mértékét. Ha a jogalkotó túl korán, még a technológia hatásmechanizmusának ismerete nélkül vág bele a szabályozásba, annak akár dermesztő hatása is lehet az innovációs folyamatokra és elriaszthatja a befektetőket is, de azzal a kellemetlen következménnyel is járhat, hogy a még alakuló szabályozást menet közben kell hozzáigazítani a legújabb fejleményekhez. A generatív AI megoldások úttörőjeként a ChatGPT például az MI Rendelet jogalkotási folyamatának kellős közepén robbant be a köztudatba, ami a rendelettervezet szerkezetének újragondolását és kiegészítését igényelte. Természetesen az se jó, ha a szabályozás elmarad, vagy késve érkezik, mert az innováció jogi korlátok nélkül hátrányos következményeket eredményezhet akár társadalmi szinten is, és a bekövetkezett káros hatásokat a jog utólag már nehezen tudja mérsékelni. Az utóbbira jó példa a szinte már az összes digitális interakciónkban (közösségi média, szállásfoglalás, autóbérlés, online vásárlás, tartalomfogyasztás stb.) jelen lévő, komoly piaci értékkel rendelkező, algoritmizált platformok (Facebook, Google, AirBnB, Amazon, Netflix stb.) közösségi szabályozása. Itt az történt, hogy az EU a 2000-es elektronikus kereskedelmi irányelv elfogadását követően több, mint 20 évet várt az időközben hatalmasra nőtt, saját piacukon központi és megkerülhetetlen szerepet betöltő szolgáltatók tevékenységének az újraszabályozásával, és ahogy látjuk, az új előírások kikényszerítése meglehetősen nehézkesen halad. ## MI Rendelet: termékbiztonság pár csavarral Mikor évekkel ezelőtt először nekifogtam az akkor még csak tervezet formájában létező [MI Rendelet](https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=OJ:L%5F202401689) (ismertebb nevén az AI Act) elolvasásának, még sokat látott IT-ügyvédként is gondot okozott a szöveg értelmezése. Az rendben van, hogy az élet konkrét történéseit az általános alkalmazhatóság érdekében absztrakt, és a digitalizáció kapcsán technológia-semleges módon megfogalmazott törvények szabályozzák, de a rendeletet olvasva az volt az érzésem, hogy a szabályozni kívánt terület és a jogszabályszöveg között talán még soha nem volt ekkora távolság. Ennek megfelelően nem ért meglepetésként, amikor tavaly nyáron egy AI-technológiát fejlesztő cég belső jogásza hasonló benyomásokról adott számot találkozásunkkor. Az érdemi beszélgetést az időközben felszedett tudásomra támaszkodva azzal folytattam, hogy az MI Rendelet lényege és gyakorlati jelentősége csak megfelelő szabályozási kontextusban érthető meg. > *Az EU által 2024 nyarán elfogadott, a mesterséges intelligenciát szabályozó 2024/1689-es rendelet ugyanis lényegében *egy termékbiztonsági jogszabály*, amely az EU által 2008-ban bevezetett, ún. Új Szabályozási Keretrendszer (New Legislative Framework) részét képezi. A közösségi termékbiztonsági keretrendszer elsődleges célja a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme, és ennek érdekében meghatározza azokat az alapvető követelményeket, amelyeknek minden egyes, az EU piacán forgalomba hozott terméknek (pl. gépi eszköznek, játéknak, orvosi eszközöknek) meg kell felelnie.* A termékbiztonsági szabályozás lényeges elemei a forgalomba hozatalt megelőző megfelelőségértékelés (conformity assessment), az előírásoknak megfelelt termék CE-jelzéssel történő ellátása, a piacra dobást követően kötelezően előírt piaci monitoring, és a hatóságok által ellátott piacfelügyelet, amelynek keretén belül ha a termékkel kapcsolatban probléma merül fel, akkor az illetékes szervek gondoskodnak a termék forgalmazásának megtiltásáról, forgalomból történő kivonásáról, vagy visszahívásáról, esetleg bírság vagy más szankció kiszabásáról. A fenti kötelezettségek jelentős része a termék gyártóját terheli, de az értékesítési lánc egyéb szereplőinek (forgalmazó, importőr stb.) is jut feladat. > *Ha megnézzük *az MI Rendelet* legfontosabb részét kitevő, ún. magas kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó szabályozását, akkor az lényegében *az általános termékbiztonsági rezsim* fentebb ismertetett *szabályait tükrözi*.* Azzal a kivétellel, hogy az MI Rendelet az EU alapjogi fókuszú szabályozásának, és a mesterséges intelligencia sajátosságainak megfelelően immáron nemcsak a termék fizikai biztonságáról és az egészségre gyakorolt káros hatásainak megelőzéséről, hanem a fogyasztók alapvető jogainak védelméről is szól, és nemcsak az értékesítési lánc klasszikus szereplőinek, hanem a végfelhasználónak is számottevő kötelezettségeket ír elő. ## Beépített alapjogi védelem, újfajta biztonsági kockázatok Az új technológia számos előnyének ismertetése mellett ugyanis szinte minden nap belefutunk egy olyan cikkbe, ami a mesterséges intelligencia immanens problémáival és/vagy nem megfelelő használatának kockázataival szembesíti az olvasót. A Meta közösségi média-használók adatain trenírozott chatbotja kifogásolható témákról cseveg fiatalkorúakkal, egy népszerű MI-rendszer állítólag öngyilkosságra buzdított, egy állásra jelentkező és minden feltételnek megfelelő pályázó nem kapja meg a munkát, mert az önéletrajzokat kiértékelő megoldás egy betűvel elnézi a végzettségét jelző rövidítést, vagy egy bűnelkövetési hajlandóságot előrejelző szoftver bizonyos irányítószámmal rendelkező delikvensek esetében indokolatlanul magas pontszámot eredményez. > *Ma már közhely, hogy a mesterséges intelligencia *nemcsak a biztonságot befolyásolhatja negatívan* (és teheti ki új, eddig nem ismert kockázatoknak), h*anem az emberi jogok érvényesülését is*. Már nemcsak arról van szó, hogy lehetőség szerint azt kell megakadályozni, hogy a piacra dobott gyerekjáték ne tartalmazzon könnyen lenyelhető apró darabokat, hanem azt is, hogy ne kerülhessen a piacra olyan mesterséges intelligenciával felvértezett, beszélni tudó, és a gyerek érzelmeit felismerő és manipuláló baba, mint amilyet eddig csak a horror-filmekben láthattunk, vagy hogy az EU-ban egyik tagállamnak se jusson eszébe olyan, a Kínai Kommunista Párt által bevezetett ún. social credit rendszert bevezetni, amely az állampolgárok rendszeres megfigyelésén keresztül csak a megbízható személyek részére biztosít bizonyos utazási, továbbtanulási és egyéb hasonló lehetőségeket.* Az új biztonsági kockázatokról is szólva már nem elég, ha a forgalomba került gépjárműalkatrészek megfelelnek az iparági standardoknak, hanem többek között megfelelő kockázatmenedzsment és minőségbiztosítási szabályokat betartva azt is biztosítania kell a technológia gyártójának, hogy az autó irányításáért felelős vezérlőrendszer ne keverje össze a piroslámpás negyed világító objektumait a közlekedési lámpával, vagy az úton heverő téglát ne nézze úton heverő emberi testnek, mert ha az emberi beavatkozás nélkül működő gépjármű indokolatlanul satuféket nyom, annak súlyos egészségügyi és jogi következményei is lehetnek. Vitán felül áll tehát, hogy a mesterséges intelligencia előnyeinek kiaknázása, és a lehetséges kockázatok és veszélyek megfelelő kezelésének biztosítása végett szükséges (volt) a terület jogi szabályozása. Az AI technológiai megoldások megbízhatóságáról, átláthatóságáról és elszámoltathatóságáról csak egy modern, technológia-semleges jogi szabályozás gondoskodhat, ami végső soron kiszámíthatóvá és biztonságossá teheti az MI-rendszerek és modellek fejlesztési, forgalmazói és felhasználói folyamatait a gyártók (szolgáltatók), a végfelhasználók, és úgy általában mindenki számára. Az MI Rendelet ennek a kihívásnak igyekszik megfelelni. ## De ki felel a kárért? Termékbiztonság és termékfelelősség A mesterséges intelligencia jogi szabályozásának ugyanakkor elengedhetetlen részét képezi **az MI-rendszerek használata révén okozott károkért viselt felelősségi kérdések** rendezése is. A hagyományos termékek esetén a fent említett termékbiztonsági szabályozást kiegészíti az ún. termékfelelősségi szabályozás, amelynek a lényege az, hogy a hibás termék által okozott bizonyos kárért (halál, testi sérülés, egészségkárosodás, vagy vagyoni kár) a termék gyártója felel. Ha például egy gyógyszergyár az egészségre káros terméket dob piacra, amely károsítja a fogyasztók egészségét, akkor ezért a kárért a gyártó köteles közvetlenül helytállni. > *A *termékfelelősségi szabályok* ugyanakkor *nem alkalmazhatóak változatlan formában a mesterséges intelligenciát használó technológiák által okozott károkra*, és nem is véletlen, hogy az MI Rendeletben a hagyományos termékbiztonsági szabályoktól eltérően nem szerepelnek a felelősséggel kapcsolatos rendelkezések. Bár időközben az európai termékbiztonsági irányelv modernizálásra került, és a "termék" fogalmába bekerültek a szoftverek is, *a klasszikus termékfelelősségi szabályozás* alapján továbbra is legfeljebb a felhasználó digitális adataiban keletkezett kárt követelhetjük egy hibás szoftver fejlesztőjétől. A baj csak az, hogy ez *nem fedi le a leginkább elterjedt generatív AI eszközök nem megfelelő működése által vagy használata során okozott károkat*.* Diszkriminatív volt a HR által a munkaerő kiválasztására, vagy az egyetemi felvételik kiértékelése során használt AI megoldás? Szerzői jogokat sértett egy nagy szolgáltató MI-modelljének a betanítása? Személyiségi jogokat sértő deepfake bosszúpornót készített rólunk az ex-ünk, amit aztán megosztott az internet nyilvánosságával? Ezeket a károkat a hagyományos termékfelelősségi szabályozás nem fedi le, továbbá figyelembe kell venni az AI ökoszisztéma azon sajátosságát is, hogy itt a kárt nemcsak a hibás termék/szolgáltatás gyártója, vagy a szolgáltatója, hanem egy másik felhasználó (pl. munkáltató, generatív AI szolgáltatás használója) is okozhatja. Szükségesnek mutatkozott tehát egy a kifejezetten az MI sajátosságait figyelembe vevő speciális, az MI Rendelethez, és a meglévő termékbiztonsági szabályokhoz igazodó felelősségi szabályozás bevezetése. Ez lett (lehetett) volna az [Európai Unió Mesterséges Intelligencia Felelősségi Irányelve](https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52022PC0496), amely két fő céllal íródott: jogi fellépési lehetőséget biztosítani az MI-rendszerek által vagy használata révén okozott károk megtérítésére, és megkönnyíteni a károk bizonyíthatóságát. Ez utóbbira azért lenne szükség, mivel az MI-rendszerek döntési szempontrendszere általában meglehetősen áttekinthetetlen és kiszámíthatatlan, és nem transzparens a felhasználók és a nyilvánosság számára, ezért kisegítő, a bizonyítást megkönnyítő szabályok nélkül az MI által okozott károk bizonyítása alapesetben rendkívül nehéz lenne a károsultak számára. Csakhogy az irányelv tervezetét az előterjesztő Bizottság, többek között a teljesen más szabályozási modellel operáló, és az USA-beli cégek innovációs potenciálját az EU-s "túlszabályozástól" féltő amerikai fellépések hatására, 2025 februárjában visszavonta, és jelenleg nem világos, hogy az MI felelősségi kérdéseit végül mikor, és hogyan szabályozza majd az EU. A jelenlegi helyzetben tehát az ilyen károk megtérítésére irányuló jogi fellépésekre csak az egyes tagállamok szerződési és kártérítési joga alapján van lehetőség. Ez a helyzet mindenképpen hátrányosan érinti a felhasználókat és az AI-károsultakat, ugyanakkor előnyös a fejlesztők, szolgáltatók és befektetők számára. ### Hogyan használjuk a mesterséges intelligenciát az ügyvédi munka során? URL: https://www.mestersegesugyved.hu/hogyan-hasznaljuk-mesterseges-intelligenciat-az-ugyvedi-munka-soran/ Last updated: 2025-09-22T21:36:49.000Z - [Véleménycikkem a Jogi Fórumon](#v%C3%A9lem%C3%A9nycikkem-a-jogi-f%C3%B3rumon) - [A generatív AI nem alkalmas a hiányzó tudás vagy tapasztalat helyettesítésére](#a-generat%C3%ADv-ai-nem-alkalmas-a-hi%C3%A1nyz%C3%B3-tud%C3%A1s-vagy-tapasztalat-helyettes%C3%ADt%C3%A9s%C3%A9re) - [Gondolkodás helyett statisztikai valószínűségszámítás - jó ez nekünk?](#gondolkod%C3%A1s-helyett-statisztikai-val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9gsz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1sj%C3%B3-ez-nek%C3%BCnk) - [Minden feladathoz a megfelelő modellt használjuk](#minden-feladathoz-a-megfelel%C5%91-modellt-haszn%C3%A1ljuk%2A) - [Promptolási stratégiák](#promptol%C3%A1si-strat%C3%A9gi%C3%A1k) - [Összefoglaló ](#%C3%B6sszefoglal%C3%B3) ## Véleménycikkem a Jogi Fórumon Írtam egy [hosszabb véleménycikket a Jogi Fórumra](https://www.jogiforum.hu/cikk/2025/06/26/felvalthatja-az-ugyvedeket-a-mesterseges-intelligencia-ugyvedmarketing-podcast-bartal-ivan-ugyved-mesterseges-intelligencia-es-technologiai-jogi-szakjogasszal/) többek között arról, hogy a mesterséges intelligencia elterjedése **milyen hatással lehet a hagyományos ügyvédi működésre, és milyen várakozásokkal érdemes használni ezeket az eszközöket**. Az alábbiakban összefoglalom a cikkben a gyakorló ügyvédek számára megfogalmazott legfontosabb javaslatokat. ## A generatív AI nem alkalmas a hiányzó tudás vagy tapasztalat helyettesítésére A szöveges promptok segítségével bármilyen tartalom, így elvileg jogi dokumentumok létrehozására is alkalmas generatív AI megoldások kétségtelen, hogy még az internet elterjedésénél is jelentősebb hatással vannak az ügyvédi munkavégzés kialakult rendszerére. Ezeket a hatásokat azonban egyelőre nem érdemes túlbecsülni, és > *az AI *előnyei mellett érdemes kiemelni azok kockázatait is*, mivel azok megfelelő kezelése nélkül a generatív AI megoldások *operációs kockázatot és felelősségi kitettséget* is eredményezhetnek mind az ügyfelek, mind a jogi szolgáltatók oldalán.* Kétségtelen, hogy rendkívül vonzónak tűnhet a gépi technológia használata azokon a szakterületeken, amelyhez nem értünk. Például egy büntetőjogász egy megfelelő prompt-tal ugyanúgy le tud generálni egy kiszervezési megállapodást, mint egy technológiai szakjogász. A különbség elsősorban abban lesz, hogy a büntetőjogász kellő szakértelem és domain-specifikus tudás hiányában nem fogja kiszúrni a legenerált szerződésben az esetleges hibákat, az ügyfelének pozíciója szempontjából kedvezőtlen pontokat, a piaci standardokkal ellentétes megoldásokat, és kérdés esetén nem fogja tudni elmagyarázni az ügyfelének, hogy a szerződés melyik pontja miért fontos, mi az egyes rendelkezések egymáshoz fűződő viszonya, így ha esetleg a másik féllel egyeztetni kell a szerződés tartalmát, akkor nem fogja tudni megfelelően képviselni az ügyfele érdekeit. Ráadásul az AI-alkalmazás szolgáltatója is kifejezetten kizárja a felelősségét a ChatGPT vagy egyéb megoldás segítségével létrehozott dokumentumok jogi megfelelőségével kapcsolatban, ami érthető is, hiszen nincs garancia arra, hogy a felhasznált modell tanításakor külön ügyeltek volna arra, hogy a tanító adatok között megfelelő szerepet kapjanak a magyar jogszabályok és a hazai joggyakorlat is. Több biztosító pedig szintén kizárja a felelősségét az ilyesmi ügyvédi műhibákkal kapcsolatban, > *így fontos, hogy bármilyen jogi dokumentumot is generálunk az ilyen alkalmazásokkal, *a felhasználás (például ügyfélnek megküldés, hatóságnak vagy bíróságnak beküldés) előtt ellenőrizzük az anyag teljességét, megfelelőségét, pontosságát, jogszerűségét, a jogszabályoknak és joggyakorlatnak való megfelelését,* és *csak olyan területen használjuk ezeket a megoldásokat, ahol megfelelő tudással rendelkezünk ahhoz, hogy mindezt kellő biztonsággal megtehessük*.* A fentiekből is kitűnik, hogy - az egyszerűbb, hétköznapi esetek kivételével - a **generatív AI előnye** nem **az**, hogy tényleges jogi tudás és tapasztalat nélkül bárkinek lehetővé teszi a jogi dokumentumok előállítását, hanem, hogy **a megfelelő tudással már rendelkezők számára lerövidítse és hatékonyabbá tegye a munkavégzést, azaz ne kiváltsa, hanem kiegészítse az ügyvédi tevékenységet**. ## Gondolkodás helyett statisztikai valószínűségszámítás - jó ez nekünk? A generatív AI szolgáltatások használata során a felületes szemlélőnek úgy tűnhet, mintha a szöveges prompt beírását követően az AI gondolkodna válaszadás előtt, de valójában nem ez a helyzet. > *Ezek a megoldások ugyanis *leginkább csak utánozzák, és ezért –* legalábbis egyelőre *– nem helyettesíthetik az emberi gondolkodást.** Ennek oka, hogy a legtöbb esetben az ilyen rendszerek által létrehozott tartalom statisztikai valószínűségi alapon, véletlenszerűen, egy átláthatatlan, fekete doboz-szerű döntési szempontrendszer alapján, és nem az emberéhez hasonló logikus gondolkodás alapján születik, bármennyire is hasonlít arra. Mivel az AI minden neki feltett kérdésre válaszol, ezért sok esetben hallucinál is, azaz kitalálhat olyan dolgokat, jogeseteket, tényeket, amelyek a valóságban nem léteznek, és ez egy például egy bírósági beadványban végzetes is lehet. Bizonyára mindenki ismeri a [ChatGPT-vel keresetlevelet író amerikai ügyvéd történetét](https://www.reuters.com/legal/new-york-lawyers-sanctioned-using-fake-chatgpt-cases-legal-brief-2023-06-22/), akinek azért utasították el a beadványát, mert abban olyan korábbi jogesetekre hivatkozott, amelyek egészen egyszerűen nem léteztek, és amelyeket teljes egészében a chatbot talált ki, ezért az ügyvéd beadványát csont nélkül elutasították. Az ügyvéd ügyfele aligha járt örömtáncot, mikor mindez kiderült. Az ügyvéd utólagos bevallása szerint nem volt tisztában azzal, hogy pontosan hogyan működik a mesterséges intelligencia, és kellő jártasság hiányában nem volt felkészülve a gépi hallucinációkra. A jogi munkában ezért veszélyes lehet, ha a jogi feladatok elvégzéséhez szükséges (kritikus) gondolkodásunkat nagymértékben „kiszervezzük” a mesterséges intelligenciának, és egy adott szerződés, jogi elemzés vagy más dokumentum elkészítése során ahelyett, hogy feldolgoznánk, és végiggondolnánk az irányadó jogszabályokat, joggyakorlatot, iparági jó gyakorlatokat, egyből az AI-ra bízzuk mindezt. Ez amellett, hogy a kognitív képességeinket is csökkentheti, az ügyfelet, és az ügyvéd piaci reputációját is veszélyeztetheti. > *Fontos tehát, hogy a jogi munkában igyekezzünk *mindvégig megőrizni az emberi "irányítást"*, a technológiára inkább csak részfeladatokat bízzunk, és *ne hagyjuk*, illetve szorgalmazzuk, *hogy a gépi technológia helyettünk "gondolkodjon" és/vagy dolgozzon*. Ne bízzunk továbbá túlságosan az AI által generált válaszokban sem.* ## Minden feladathoz a megfelelő modellt használjuk Szerencsére az utóbbi időben megjelentek az olyan megoldások (pl. az ún. RAG = retrieval-augmented generation, vagy az ún. érvelő modellek), amelyek segíthetik a jogi dokumentumok pontosságának ellenőrzésével kapcsolatos folyamatot. Természetesen vannak olyan verifikációs prompt stratégiák is, amelyek szintén ezt a célt szolgálják, de > *a *RAG* egyik fontos előnye, hogy nemcsak a tanításához használt anyagokat és beazonosított mintázatokat használja a válaszadáskor, hanem *az interneten elérhető tartalmakhoz is hozzáfér*, és a válaszában ezeket is felhasználja, *és még a behivatkozott forrásokat is megjelöli*.* Így például egy RAG-modellel előállított anyag esetén lehetőségünk van arra is, hogy a forrásokat is ellenőrizzük, és ha úgy látjuk, hogy a forrásként hivatkozott cikkeket, tartalmakat megbízhatónak tűnő szerzők (pl. az adott szakterületen elismert ügyvédek) írták, akkor az mindenképpen hasznos. Az érvelő modellek előnye, hogy **a komplexebb feladatokat (pl. jogi kutatás, komplex szerződés) részegységekre bontják, és így magasabb színvonalon képesek elvégezni a bonyolultabb jogi, analitikai vagy logikai problémákat.** Ezek az AI modellek egyébként már a legtöbb népszerű generatív AI megoldásokban elérhetőek, és a jogi szakmában már jelenleg is komoly diskurzus folyik arról, hogy milyen típusú feladatra mely modellek a legalkalmasabbak. Az ügyfelünk megbízott minket egy jogi kutatással? Használjunk RAG-technikával felvértezett modellt, ellenőrizzük a hivatkozásokat, és ennek megfelelően módosítsuk az elkészült anyagot felhasználás előtt. Egy komplex jogi kérdésben kell állást foglalnunk? Érdemes egy érvelő modellt használni az egyes részkérdések megválaszolásához, és figyelni a gépi "gondolatmenet" alakulását is, hogy bármikor be tudjunk avatkozni a folyamatba. Más és más modellek jók például egy hosszú anyag összefoglalására, egy meglévő írás stílusának feljavítására, az összetett tanácsok megfogalmazása. ## Promptolási stratégiák A generatív AI-megoldások jellemzője, hogy szöveges utasítás (prompt) alapján állítanak elő tartalmat, fogalmaznak meg javaslatot, döntést vagy előrejelzést. Az egyes AI-rendszerek beállításai miatt eltérő lehet, hogy a prompt pontosan milyen súllyal befolyásolja az előállítandó végterméket, de a megfelelő szöveges utasítások használatának - ideértve a mesterséges intelligenciával folytatott "beszélgetéseket" is - fontosságát aligha lehet túlbecsülni. Ha általános promptokat használunk (pl. készíts egy ingatlan adásvételi szerződést), akkor általános választ, egy generikus dokumentumot fogunk kapni. > *Ha viszont *jobban testre szabjuk az utasításunkat*, és az ügy kontextusát is megadjuk, amelyben szeretnénk felhasználni az AI által előállított anyagot (pl. nézd át ezt a vállalkozási szerződést a megrendelő szempontjából, emeld ki a megrendelő számára kedvezőtlen pontokat indokold meg, hogy melyik pont miért nem megfelelő, és milyen alternatív megoldások lehetségesek), akkor nyilván *sokkal jobb eredményekre számíthatunk*.* Az adott prompt megszövegezése nyilván attól is függ, hogy az ügyben milyen szerepet töltünk be (mi vagyunk az ügyfél, vagy ügyvédként járunk-e el), milyen céllal és kinek készül az adott szerződés, jogi kutatás, beadvány stb., és pontosan milyen szerepet szánunk a munkát elvégző mesterséges intelligencia modellnek. Az előállított tartalmakat is finomhangolhatjuk további célzott kérdések és kérések megfogalmazásával, és ezeket a tartalom ellenőrzésére is segítségük hívhatjuk. Az **ún. verifikációs promptok** segítségével (pl. Hogyan jutottál erre az eredményre? Összhangban van ez a piaci gyakorlattal? Mivel tudod alátámasztani a következtetéseidet? stb.) az előállított tartalom pontosságának ellenőrzését is megkönnyíthetjük, de értelemszerűen csak akkor, ha tisztában vagyunk az adott jogi terület elméleti és gyakorlati kérdéseivel. ## Összefoglaló Ahogy a fentiekben bemutattam, a **mesterséges intelligencia jogi munkában történő használata** kicsit több **figyelmet és óvatosságot igényel**, mint a jogi technológiák korábbi fejlődési szakaszai, ideértve a pár évtizede a jogi tudás demokratizálódását az AI-hoz hasonlóan elősegítő internetet is. A **mesterséges intelligencia nem egy emberként gondolkodó kiborg**, akit kollégaként segítségük hívhatunk a jogi munka elvégzésében, hanem **csak egy technológiai eszköz**, amely a megfelelő tudással és tapasztalattal felvértezett jogász munkáját nagymértékben segítheti, javíthatja, és az egyszerűbb felhasználási esetekben akár ki is válthatja. Mindezen feltételek hiányában az AI-megoldások használata viszont komoly anyagi, szakmai és reputációs kockázattal járhat. A **jogi munkában rendkívül fontos a kritikus gondolkodás,** ezért a mesterséges intelligencia megoldások szakmai munkában való használata során fontos a megfelelő emberi felügyelet és kontroll biztosítása, az AI által generált eredmények pontosságának és megfelelőségének ellenőrzése. A jogi relevanciájú tartalmak előállítása során szintén **nagy szerep jut a kellően megfogalmazott szöveges utasításoknak (promptoknak)** is. Itt a főszabály, hogy a minél jobb eredmények érdekében ezeket minél részletesebben, az AI szerepére és az elvárt tartalommal kapcsolatos elvárásokra, szakmai szempontokra, és az adott egy kontextusára is kitérve érdemes megfogalmazni. ### Színészek és forgatókönyvírók az AI szorításában URL: https://www.mestersegesugyved.hu/filmipar-es-a-mesterseges-intelligencia/ Last updated: 2025-09-21T15:07:48.000Z ### Interjú a Kreatív Online Magazinban Nemrég a Kreatív Online magazinnak adtam interjút a mesterséges intelligenciának a kreatív iparág szereplőire gyakorolt és várható hatásairól. ### Iparági fellépés a mesterséges intelligenciával szemben A beszélgetés apropóját az adta, hogy nemrég ért véget a hollywoodi színészek szakszervezete által az amerikai filmstúdiókat (többek között a Paramount Pictures-t, a Sony Pictures-t, a Universal Pictures-t, a Walt Disney Studiost, az Amazon-t és a Netflix-et) tömörítő szervezet ellen kezdeményezett sztrájkja, amelynek az egyik legfontosabb kiváltó oka a színészi, forgatókönyvírói, szinkronszínészi és egyéb pályákat húsbavágóan érintő, a stúdiók által egyre szélesebb körben használt mesterséges intelligencia volt. ### Az amerikai színész-sztrájk kiváltó okai és lezárása Az új technológia egyik ígérete pont az egyes folyamatok egyszerűbbé, olcsóbbá tétele, és a filmekben egyre inkább megjelenő, mesterséges intelligenciával előállított szereplők, a gépi technológiával megírt forgatókönyvek, és a színészek hangjának gépi feldolgozásával bármilyen nyelven előállítható szinkronhangok megjelenése komoly riadalmat váltott ki a jövőjüket és megélhetésüket féltő szakemberek részéről. A gyakorlatilag a teljes amerikai filmipart megbénító megmozdulásnak végül a 2023 novemberében aláírt hároméves megállapodás vetett véget, amelyben a színészek és egyéb szereplők megfelelő garanciákat kaptak a stúdiók részéről. Ezek a problémák ugyanakkor univerzálisak, és nemcsak az amerikai, de a magyar piac szereplőit is érintik, mint azt a Szinkron Alapszervezet képviselője is kifejtette a cikkben. ### Az AI technológia filmiparral kapcsolatos jogi vonatkozásai Én a magam részéről értelemszerűen a fenti kérdések jogi aspektusaival foglalkoztam: "A hatalmas adatbázisok használatához, majd egy új termék előállításához rengeteg jogi előírásnak kell megfelelni, hogy ne merülhessen fel például plágium vagy más jogsértés vádja. A most születő új uniós AI-szabályozás alapján az AI-szolgáltatások fejlesztőinek többek között meg kell majd jelölniük, hogy milyen szerzői jogilag védett forrásokat (pl. adatbázisokat, online elérhető tartalmakat) használtak az algoritmusaik, alkalmazásaik tanításához. Ennek egyik célja, hogy a szerzők gyakorolhassák ezzel kapcsolatos tiltakozási jogukat. Nem véletlenül indult per már több ügyben is, erről is beszélt a Kreatívnak Bartal Iván, az Oppenheim Ügyvédi Iroda partnere, Data, Technology, Cyber & AI praxisának vezetője. Több ügyfelünk, például reklámügynökségek, szoftverfejlesztők, internetes szolgáltató, hírközlési cégek és befektetési alapok érdeklőnek sokszor, hogy milyen jogi feltételei vannak a generative AI felhasználásának, de tudni kell: más szabályok vonatkoznak arra, aki felhasznál ilyet, fejleszt, vagy netán befektetne ilyen megoldásokat fejlesztő cégbe – mondta Bartal. A most születőben lévő új EU-s szabályozás az egyes AI-megoldásokat kockázati szintek szerint sorolja majd be, aszerint, hogy milyen hatással lehetnek az emberek életére. Minél magasabb kockázatú lesz egy rendszer, annál szigorúbb szabályok vonatkoznak majd rá. Így például egy ügyfélszolgálatos AI alacsony kockázatú lesz, míg a kritikus infrastruktúrák (pl. közlekedési eszközök, közlekedésirányítás), amelyek veszélyeztethetik az emberek életét és egészségét, magas besorolást kapnak. Az embereket a cselekményeik alapján értékelő rendszerek pedig elfogadhatatlannak minősülnek majd. Az új EU-s rendelet (amit azóta 2024-ban végül már elfogadtak - a szerk.) szabályozni fogja a generatív AI-megoldásokat is, és rájuk nézve elsősorban a transzparens működéssel és az illegális tartalmak előállításával kapcsolatos szabályok vonatkoznak majd. Ezeknek az új technológiáknak a szabályozása azért is fontos, mert a jog statikus, és mindig utólag követi az élet dinamikus történéseit és a technológiai újításokat. Az internet korai szakaszában sem voltak külön jogszabályok az internet egyes területeire, de később ezeket mind be kellett vezetni, így jutottunk el például az EU digitális szolgáltatásokról szóló, és többek között a nagy piaci szereplőket (pl. Meta, Google, Amazon stb.) megregulázó jogszabálycsomagjáig” – vázolta Bartal. > Az újító, diszruptív technológiák, mint amilyen az AI is, mindig komoly kihívások elé állítják a meglévő jogrendszert. Jelenleg az egyik központi kérdés az, hogy hogyan elégíthető ki az AI-fejlesztések „adatéhsége” úgy, hogy az ne sértse az algoritmusok betanításához felhasznált szerzői jogi tartalmak (pl. képek, fotók, festmények, könyvek stb.) szerzőinek jogait. Jelenleg itthon is van olyan jogszabályi kivétel (a szerzői jogi törvényben egy EU-s irányelv alapján bekerült szöveg- és adatbányászati kivétel), amely bizonyos feltételek teljesítése esetén szerzői engedély és díjfizetés nélkül lehetővé teszi a szerzői jogi tartalmak AI-fejlesztések során történő felhasználását, de ez nem terjed ki a generatív AI-megoldásokkal létrehozott tartalmakra. ### Milyen jogai vannak a színészeknek, szinkronszínészeknek és egyéb szerzőknek? A probléma egyik forrása, hogy a felhasznált művek tulajdonosai, legyen az írott, kép-, vagy hangalapú, általában nem kapnak tájékoztatást arról, hogy a művüket felhasználták egy AI-megoldás betanítására (bár az ellenőrzésre bizonyos esetekben alkalmas lehet a [haveibeentrained.com](https://haveibeentrained.com/)), emiatt nehezen tudják érvényesíteni ezzel kapcsolatos jogaikat. „Sőt, egy esetleges perben nekik kellene bizonyítani, hogy az AI-szoftverhez felhasználták szellemi terméküket, de még ha ez sikerülne is, akkor is csak nagyjából az elmaradt jogdíjat tudnák kifizettetni. Az amerikai ügyekben megszokott büntető kártérítésnek már jóval nagyobb visszatartó ereje lehet – állította Bartal." A Kreatív Online-ban megjelent teljes cikk [itt olvasható](https://kreativ.hu/cikk/amikor-bradley-cooper-sajat-hangjan-magyarul-beszel-majd). ### Művészek és művészetek az AI korában URL: https://www.mestersegesugyved.hu/muveszek-es-muveszetek-az-ai-koraban/ Last updated: 2025-07-01T15:54:18.000Z A Képkockák YouTube-csatornán Egressy G. Tamással és Gábor Bálint újságíróval beszélgettünk a mesterséges intelligenciának a művészekre és művészeti iparágakra várható hatásáról. Az izgalmas beszélgetés során olyan témákat érintettünk, mint például a megtévesztő AI-tartalmak, a mesterséges intelligencia alkotói folyamatokba történő bevonásának előnyei és kockázatai, a színészeket érintő szerződések érdekességei, a színészek képmásainak digitalizációja, a szinkron-szolgáltatások mesterséges intelligenciával való kiválthatósága, és az új technológiák alkalmazásának következményei a filmipari értékláncban. ### Elindultunk URL: https://www.mestersegesugyved.hu/coming-soon/ Last updated: 2025-07-01T15:56:13.000Z Elindult a Mestersége(s) Ügyvéd blog, ahol elsősorban a digitális technológiák és a mesterséges intelligencia jogi aspektusairól, valamint egyéb, üzleti jogi témákról fogok írni rendszertelen rendszerességgel. Ha olyan üzleti döntéshozó, joghallgató, gyakornok, ügyvédjelölt, ügyvéd, jogtanácsos vagy céges jogász vagy, aki érdeklődik ezen témák iránt, akkor a [subscribe](#/portal/) gomb megnyomásával iratkozz fel, hogy egyből megkapd a blogon közzétett új tartalmakról szóló értesítéseket.